Bukarestben még nem volt rá példa, hogy egy kényelmes kormányzati többséggel rendelkező koalíció bizalmatlansági indítvánnyal megbuktassa saját kormányát. Ezúttal megtörtént, a nagyobbik kormánypárt próbál megválni saját, népszerűségében egyre erősödő miniszterelnökétől. A bukaresti politikai válság abszurditását növeli, hogy tulajdonképpen nincs olyan tényleges ok, ami magyarázná ezt a politikai öngyilkosságot.
A román gazdaság a legnagyobb növekedést mutathatja fel az Európai Unión belül, az infláció alacsony, a februári kormányellenes tüntetéshullám a népszerűségi mutatókon nem érezhető módon elhalt, Sorin Grindeanu kormányának mégis mennie kell. A miniszterelnök annak ellenére sem mond le, hogy szerdán mind a nagyobbik kormányzóerő, a Szociáldemokrata Párt (PSD), mind a koalíciós partner szociál-liberális ALDE megvonta tőle a bizalmat, s PSD-s miniszterei követve a párt utasítását, előre megírták lemondásukat. A renitens temesvári szociáldemokrata kormányfőt tegnap ki is zárta soraiból a PSD, hétfőn benyújtják ellene a bizalmatlansági indítványt, szerdán szavaznak is. Hacsak addig valami rendkívüli nem történik, a bizalmatlansági indítvány átmegy a parlamentben.
De a gyorsan változó bukaresti politikai mezőben akár történhet is. Az Egyesült Államokból a napokban hazatérő Klaus Johannis államfő egyelőre nem nyilatkozott, de az ő állásfoglalásán sok múlhat. Grindeanu előre jelezte, nem ragaszkodik foggal-körömmel a miniszterelnöki székhez, de csak akkor mond le, ha garanciát lát arra, hogy az elnök a PSD-ből jövő kormányfőnek ad kormányalakítási megbízást. Erre viszont semmi garancia nincs, hiszen tavaly decemberben, a választások után is, minden indoklás nélkül elutasította a PSD első jelöltjét, a tatár származású Sevil Shhaideht, akinek férje szíriai.
Bár a PSD szerdai ülésén – amely a kormánykiértékelő után megvonta a bizalmat Grindeanutól – egyhangú volt a döntés, ez még nem jelenti azt, hogy hétfőig, a bizalmatlansági indítvány benyújtásáig nem alakul meg egy belső ellenzéki tábor. A szerdai szavazás ugyanis nyílt volt, egy titkos szavazáson minden bizonnyal más eredmény született volna. Szerdán még csak a volt miniszterelnök, Victor Ponta állt ki nyíltan Grindeanu mellett, nyílt levélben kérve a párttagokat, ne kövessenek el ekkora hibát és vegyék figyelembe, hogy a kormányt nem Grindeanu, hanem a pártelnök Liviu Dragnea állította össze: ha a tárcavezetők rosszul teljesítenek, az is a kinevező hibája elsősorban. Emlékeztetett, hogy szintén a PSD elnöke vállalta a felelősséget azért a kormányprogramért, amelynek a késedelmes végrehajtása ürügyével most lemondásra kényszerítik Grindeanut. Csütörtökön viszont már négy megyei szervezet is szembefordult a pártvezetéssel, és román médiahírek szerint a parlamenti többség soraiban sokan vannak még akik hasonlóképpen gondolkodnak, ám egyáltalán nem biztos, hogy szembe mernek fordulni a pártvezetéssel.
Hivatalos magyarázat szerint a kormánybuktatás oka az, hogy a vállalásoknak csupán 60 százaléka teljesült, valódi oka azonban a PSD-n belüli hatalmi harc. Román elemzők szerint a háttérben az áll, hogy Liviu Dragnea – aki nem lehet kormányfő, mivel korrupciós ügyben elítélték – megpróbálja megakadályozni, hogy a párton belül bárki a kihívójává nőhesse ki magát.