Előfizetés

Politikai öngyilkosság Bukarestben

Gál Mária
Publikálás dátuma
2017.06.16. 07:31
Hiába nő Sorin Grindeanu népszerűsége FOTÓ: ALAMY-PROFIMEDIA/GABRIEL PETRESCU
Saját kormányát buktatja meg a román kormánykoalíció, látszólag minden ok nélkül. A nagyobbik kormánypártban komoly belső hatalmi harc dúl.

Bukarestben még nem volt rá példa, hogy egy kényelmes kormányzati többséggel rendelkező koalíció bizalmatlansági indítvánnyal megbuktassa saját kormányát. Ezúttal megtörtént, a nagyobbik kormánypárt próbál megválni saját, népszerűségében egyre erősödő miniszterelnökétől. A bukaresti politikai válság abszurditását növeli, hogy tulajdonképpen nincs olyan tényleges ok, ami magyarázná ezt a politikai öngyilkosságot.

A román gazdaság a legnagyobb növekedést mutathatja fel az Európai Unión belül, az infláció alacsony, a februári kormányellenes tüntetéshullám a népszerűségi mutatókon nem érezhető módon elhalt, Sorin Grindeanu kormányának mégis mennie kell. A miniszterelnök annak ellenére sem mond le, hogy szerdán mind a nagyobbik kormányzóerő, a Szociáldemokrata Párt (PSD), mind a koalíciós partner szociál-liberális ALDE megvonta tőle a bizalmat, s PSD-s miniszterei követve a párt utasítását, előre megírták lemondásukat. A renitens temesvári szociáldemokrata kormányfőt tegnap ki is zárta soraiból a PSD, hétfőn benyújtják ellene a bizalmatlansági indítványt, szerdán szavaznak is. Hacsak addig valami rendkívüli nem történik, a bizalmatlansági indítvány átmegy a parlamentben.

De a gyorsan változó bukaresti politikai mezőben akár történhet is. Az Egyesült Államokból a napokban hazatérő Klaus Johannis államfő egyelőre nem nyilatkozott, de az ő állásfoglalásán sok múlhat. Grindeanu előre jelezte, nem ragaszkodik foggal-körömmel a miniszterelnöki székhez, de csak akkor mond le, ha garanciát lát arra, hogy az elnök a PSD-ből jövő kormányfőnek ad kormányalakítási megbízást. Erre viszont semmi garancia nincs, hiszen tavaly decemberben, a választások után is, minden indoklás nélkül elutasította a PSD első jelöltjét, a tatár származású Sevil Shhaideht, akinek férje szíriai.

Bár a PSD szerdai ülésén – amely a kormánykiértékelő után megvonta a bizalmat Grindeanutól – egyhangú volt a döntés, ez még nem jelenti azt, hogy hétfőig, a bizalmatlansági indítvány benyújtásáig nem alakul meg egy belső ellenzéki tábor. A szerdai szavazás ugyanis nyílt volt, egy titkos szavazáson minden bizonnyal más eredmény született volna. Szerdán még csak a volt miniszterelnök, Victor Ponta állt ki nyíltan Grindeanu mellett, nyílt levélben kérve a párttagokat, ne kövessenek el ekkora hibát és vegyék figyelembe, hogy a kormányt nem Grindeanu, hanem a pártelnök Liviu Dragnea állította össze: ha a tárcavezetők rosszul teljesítenek, az is a kinevező hibája elsősorban. Emlékeztetett, hogy szintén a PSD elnöke vállalta a felelősséget azért a kormányprogramért, amelynek a késedelmes végrehajtása ürügyével most lemondásra kényszerítik Grindeanut. Csütörtökön viszont már négy megyei szervezet is szembefordult a pártvezetéssel, és román médiahírek szerint a parlamenti többség soraiban sokan vannak még akik hasonlóképpen gondolkodnak, ám egyáltalán nem biztos, hogy szembe mernek fordulni a pártvezetéssel.

Hivatalos magyarázat szerint a kormánybuktatás oka az, hogy a vállalásoknak csupán 60 százaléka teljesült, valódi oka azonban a PSD-n belüli hatalmi harc. Román elemzők szerint a háttérben az áll, hogy Liviu Dragnea – aki nem lehet kormányfő, mivel korrupciós ügyben elítélték – megpróbálja megakadályozni, hogy a párton belül bárki a kihívójává nőhesse ki magát.

Szimpátiavoks vagy egyszerű Kubatov-lista?

Szimpátiaszavazást hirdetett Eger jobboldali polgármestere a készülő M25-ös gyorsforgalmi út melletti kiállásként. A voksolás előzménye és módja miatt sokak szerint elképzelhető: a véleménynyilvánítás valójában csak ürügy az egri "Kubatov-lista" összeállításához.

A Népszava elsők között számolt be arról, hogy az eredeti ár négyszeresére duzzadt költségvetésű beruházás egyes szakasza felesleges és pazarló, ráadásul Füzesabony környékén gazdákat vág el a földjeiktől. Megírtuk azt is: érthetetlen, hogy miért kellett Füzesabony és Kál között egy új le- és felhajtót betervezni az M3-as sztrádára, hiszen a már meglévő kihajtóktól is el lehetett volna vezetni Eger felé az M25-öst. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kérdésünkre elismerte: a hatósági helyszíni szemlén és a közmeghallgatáson is felmerült az érintett területek megközelíthetőségének felülvizsgálata, ám szerintük az nem indokolt, mert a gazdáknak a jelenlegi állapothoz képest maximum egy-két kilométeres kerülőutat kell tenniük, s megközelíthetetlen terület nem marad.

Az utóbbi napokban politikai hecckampány tört ki az elkerülő út miatt. Az egri Fidesz és a Fidelitas tagjai a Jobbikot vádolták azzal, hogy önös érdekből akarják a nyomvonal megváltoztatását, mert az új nyomvonal a füzesabonyi városi elnökük földjét érintené, s a kisajátításkor így ő pénzhez jutna. A Jobbik azonnal hazugsággal vádolta meg a Fideszt, mert ennek az állításnak az ellenkezője igaz: nem a módosított, hanem a korábbi nyomvonal vágná ketté a Tóth István tulajdonában lévő földeket.

Úgy tűnik, lassan sajátos népszavazásba torkollik az ügy, Habis László, Eger polgármestere ugyanis a napokban közleményben azt írta: a nyomvonal módosítása jelentős, akár több éves csúszást is okozna, s egészen biztosan elodázná az egriek több évtizedes álmának megvalósulását. - Eger nem várhat, vártunk már eleget. Arra kérem tehát Eger valamennyi polgárát, hogy tegyünk határozott, közös lépést: a www.m25.eger.hu címen megjelenített, egyszerű felület segítségével álljunk ki valamennyien városunk és az M3-as autópálya közvetlen összekapcsolása, s ennek késedelem nélküli, mihamarabbi megvalósítása mellett - fogalmazott.

A honlapon ez a mondat olvasható: „Egyetértek azzal, hogy az évtizedek óta ígért M25-ös gyorsforgalmi utat a már engedélyezett tervek szerint építsék meg, ne tervezzék át, hiszen ezzel éveket csúszna a beruházás". Mivel a válaszadóknak a nevüket, valamint postai és emailcímüket is meg kell adniuk, sokakban máris felmerült a gyanú: meglehet, valójában a választás előtti címlista összeállítása a cél.

Épülhet a somogyi gyorsút
Aláírták a Kaposvárt és az M7-es autópályát összekötő 67-es gyorsforgalmi út kivitelezői szerződését. A 2x2 sávos gyorsutat a Soltút és a Starbag Általános Építő alkotta S+S R67 Konzorcium építheti meg két ütemben. Elsőként, 2019 szeptemberére a Kaposfüred és Látrány közötti, 33,2 kilométeres szakasz készül el 96 milliárd forintból, ezután kezdődhet meg a Somogytúr-Balatonszemes, valamint a Kaposfüredet elkerülő, jelenleg egysávos gyorsforgalmi utak kétszer kétsávosítása.
A gyorsút fogalmát két éve alkották meg a döntéshozók, amikor is a Modern Városok Program keretében Orbán Viktor miniszterelnök minden megyeszékhelynek négysávos útelérhetőséget ígért. A kétszer kétsávos, középen fizikailag kettéválasztott, leállósáv nélküli út a klasszikus gyorsforgalmihoz képest alacsonyabb műszaki paraméterekkel rendelkezik, többek között szintbeli kereszteződésekkel, körforgalmakkal lehet megszakítani, s nincs leállósáv sem – vagyis olcsóbb, mint a gyorsforgalmi.
A 67-es gyorsúttól az érintett térség gazdasági, turisztikai és infrastrukturális fejlődését várják a helybéliek. A Balatontól délre valóban nagy szükség van az úthálózat fejlesztésére, hiszen a M7-es sztrádától az országhatárig még a főutak állapota is kívánnivalót hagy maga után, s a közlekedési nehézségek miatt sem volt vonzó eddig a térség a befektetők számára. V. A.

Szimpátiavoks vagy egyszerű Kubatov-lista?

Szimpátiaszavazást hirdetett Eger jobboldali polgármestere a készülő M25-ös gyorsforgalmi út melletti kiállásként. A voksolás előzménye és módja miatt sokak szerint elképzelhető: a véleménynyilvánítás valójában csak ürügy az egri "Kubatov-lista" összeállításához.

A Népszava elsők között számolt be arról, hogy az eredeti ár négyszeresére duzzadt költségvetésű beruházás egyes szakasza felesleges és pazarló, ráadásul Füzesabony környékén gazdákat vág el a földjeiktől. Megírtuk azt is: érthetetlen, hogy miért kellett Füzesabony és Kál között egy új le- és felhajtót betervezni az M3-as sztrádára, hiszen a már meglévő kihajtóktól is el lehetett volna vezetni Eger felé az M25-öst. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kérdésünkre elismerte: a hatósági helyszíni szemlén és a közmeghallgatáson is felmerült az érintett területek megközelíthetőségének felülvizsgálata, ám szerintük az nem indokolt, mert a gazdáknak a jelenlegi állapothoz képest maximum egy-két kilométeres kerülőutat kell tenniük, s megközelíthetetlen terület nem marad.

Az utóbbi napokban politikai hecckampány tört ki az elkerülő út miatt. Az egri Fidesz és a Fidelitas tagjai a Jobbikot vádolták azzal, hogy önös érdekből akarják a nyomvonal megváltoztatását, mert az új nyomvonal a füzesabonyi városi elnökük földjét érintené, s a kisajátításkor így ő pénzhez jutna. A Jobbik azonnal hazugsággal vádolta meg a Fideszt, mert ennek az állításnak az ellenkezője igaz: nem a módosított, hanem a korábbi nyomvonal vágná ketté a Tóth István tulajdonában lévő földeket.

Úgy tűnik, lassan sajátos népszavazásba torkollik az ügy, Habis László, Eger polgármestere ugyanis a napokban közleményben azt írta: a nyomvonal módosítása jelentős, akár több éves csúszást is okozna, s egészen biztosan elodázná az egriek több évtizedes álmának megvalósulását. - Eger nem várhat, vártunk már eleget. Arra kérem tehát Eger valamennyi polgárát, hogy tegyünk határozott, közös lépést: a www.m25.eger.hu címen megjelenített, egyszerű felület segítségével álljunk ki valamennyien városunk és az M3-as autópálya közvetlen összekapcsolása, s ennek késedelem nélküli, mihamarabbi megvalósítása mellett - fogalmazott.

A honlapon ez a mondat olvasható: „Egyetértek azzal, hogy az évtizedek óta ígért M25-ös gyorsforgalmi utat a már engedélyezett tervek szerint építsék meg, ne tervezzék át, hiszen ezzel éveket csúszna a beruházás". Mivel a válaszadóknak a nevüket, valamint postai és emailcímüket is meg kell adniuk, sokakban máris felmerült a gyanú: meglehet, valójában a választás előtti címlista összeállítása a cél.

Épülhet a somogyi gyorsút
Aláírták a Kaposvárt és az M7-es autópályát összekötő 67-es gyorsforgalmi út kivitelezői szerződését. A 2x2 sávos gyorsutat a Soltút és a Starbag Általános Építő alkotta S+S R67 Konzorcium építheti meg két ütemben. Elsőként, 2019 szeptemberére a Kaposfüred és Látrány közötti, 33,2 kilométeres szakasz készül el 96 milliárd forintból, ezután kezdődhet meg a Somogytúr-Balatonszemes, valamint a Kaposfüredet elkerülő, jelenleg egysávos gyorsforgalmi utak kétszer kétsávosítása.
A gyorsút fogalmát két éve alkották meg a döntéshozók, amikor is a Modern Városok Program keretében Orbán Viktor miniszterelnök minden megyeszékhelynek négysávos útelérhetőséget ígért. A kétszer kétsávos, középen fizikailag kettéválasztott, leállósáv nélküli út a klasszikus gyorsforgalmihoz képest alacsonyabb műszaki paraméterekkel rendelkezik, többek között szintbeli kereszteződésekkel, körforgalmakkal lehet megszakítani, s nincs leállósáv sem – vagyis olcsóbb, mint a gyorsforgalmi.
A 67-es gyorsúttól az érintett térség gazdasági, turisztikai és infrastrukturális fejlődését várják a helybéliek. A Balatontól délre valóban nagy szükség van az úthálózat fejlesztésére, hiszen a M7-es sztrádától az országhatárig még a főutak állapota is kívánnivalót hagy maga után, s a közlekedési nehézségek miatt sem volt vonzó eddig a térség a befektetők számára. V. A.