A Financial Times információi szerint, amikor David Davis brexit-ügyi brit miniszter a jövő héten megkezdi a tervezett kilépési tárgyalásokat Brüsszelben, „nagyvonalú” ajánlatot fog tenni az Egyesült Királyságban élő hárommillió uniós állampolgárnak. Ennek lényege, hogy azok a munkavállalók, akik egy majd később kijelölt határidő előtt érkeztek a szigetországba, ugyanazokkal a jogokkal fognak rendelkezni, mint most.
A fontos határidő dátuma egyelőre vita tárgya. London azt szeretné, ha ez 2017. március 29-e lenne, amikor Theresa May aktiválta a lisszaboni egyezmény 50. cikkelyét, Brüsszel viszont a tárgyalások lezártában, 2019. március 29-ben gondolkozik, és ezt az igényt várhatóan az Egyesült Királyság is elfogadja.
A „puha” brexit egyik bajnoka Philip Hammond pénzügyminiszter, aki lapzártánk után a City szívében, a lordmajor hivatalában tartott beszédet. Az előre kiszivárogtatott felszólalás szerint 2019. március 29-e után Nagy-Britanniának a tervezettnél hosszabb átmeneti időszakra lesz szüksége, hogy az üzleti élet alkalmazkodni tudjon az új környezethez és a gazdaság ne szenvedjen jelentős csapást. A pénzügyminiszter gyakorta hangoztatja, hogy a „kemény” brexit, az egységes piacból és a vámunióból való kilépés árt a londoni pénzügyi életnek, s fontos intézmények és bankok fordíthatnak hátat a Citynek.
A Konzervatív Párt és az északír Demokratikus Unionista Párt képviselői között mindeközben folytatódtak az intenzív tárgyalások, ám egyelőre nem született megegyezés az ulsteri lojalisták életmentő parlamenti támogatásáról. A Downing Street 10. mégis magabiztosnak tűnik, mert csütörtökön bejelentette: ha két nap késéssel is, de június 21-én elhangozhat II. Erzsébet trónbeszéde az alsóházban. Az ebben ismertetett törvényhozási programot a Háznak meg kell szavaznia. Amennyiben ez elmarad, az megkongathatja a vészharangot Theresa May kisebbségi kormányzása felett.