Áder János aláírta a civil törvényt is

Publikálás dátuma
2017.06.16. 12:55
FOTÓ: Molnár Ádám
A köztársasági elnök szerint nem hogy nem lehetetleníti el - ahogy arra több szakmai szervezet is felhívta a figyelmet korábban - de nem is befolyásolja a parlamentben kedden elfogadott civil törvény a 7,2 millió forintnál több külföldi támogatást kapó szervezetek tevékenységét, csupán további adminisztrációs kötelezettségük keletkezik. Erre hivatkozta Áder János aláírta a jogszabályt, pont úgy, ahogy a múlt héten a lex Taigetosz esetében is.

"Nem látok olyan közjogi vagy alkotmányos aggályt, amely valódi akadálya lehetne a törvény kihirdetésének" - írta az államfő a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényről kiadott nyilatkozatában.

Áder János finoman úgy fogalmazott: a jogszabály elfogadását jelentős társadalmi vita előzte meg. Sajnálatosnak nevezte, hogy ennek során nemritkán olyan vélemények is napvilágot láttak, melyek a tényeket figyelmen kívül hagyva nem segítették elő a józan tisztánlátást. Meggyőződése - folytatta -, hogy a magyar társadalom többsége tiszteli a tisztázó vitákban elhangzó érveket, de elutasítja a fölöslegesen megosztó, öncélú indulatkeltést. (Reméljük, Áder a kormány gyűlöletpropagandájával kapcsolatban is így gondolkodik.)

Az államfő  összefoglalta a tényeket, amelyeket a törvénnyel kapcsolatban mindenkinek érdemes mérlegelnie. Ezek között első helyen említette, hogy a civil szervezetek nélkülözhetetlen és tiszteletet érdemlő szereplői egy polgári demokráciának. A Magyarországon működő, állampolgári kezdeményezésen és közjót szolgáló önszerveződésen nyugvó szervezetek munkája az emberi jogoktól a tehetséggondozásig, a környezetvédelemtől az egészségmegőrzésig, a hagyományőrzéstől a művészettámogatásig, a hitélettől az alkotó közösségépítésig, a szociális gondoskodástól a társadalmi szolidaritás megannyi formájáig "szolgálja társadalmunk nyugatos polgárosodását" - írta az elnök.

Áder a kormánynak kedvező statisztikákkal bővelkedő KSH legutóbbi adataira hivatkozott, miszerint Magyarországon több mint 56 ezer civil szervezet működik, melyek 99 százalékát semmilyen formában nem érinti az új szabályozás, mivel vagy egyáltalán nem terjed ki rájuk a törvény hatálya, vagy nem rendelkeznek 7,2 millió forintot meghaladó, külföldről érkezett támogatással.

A 7,2 millió forintnál több külföldi támogatást kapó szervezetek tevékenységét sem befolyásolja az új törvény, csupán további adminisztrációs kötelezettséget keletkezik számukra - hangsúlyozta Áder. Szerinte e szervezetek ugyanazt a tevékenységet, amit a jogszabály elfogadása előtt folytattak, változatlan formában végezhetik az új törvényi rendelkezések hatálybalépése után is.

A fideszes Kósa Lajos, Gulyás Gergely, Németh Szilárd és Vitányi István által jegyzett indítványt kedden 130 kormánypárti igen, 44 nem és 24 - jobbikos - tartózkodó szavazattal elfogadta az Országgyűlés. A jogszabály alapján a törvény hatálya alá tartozó egyesületek és alapítványok 15 napon belül kötelesek bejelenteni a bíróságon külföldről támogatott szervezetté válásukat, amint az általuk kapott tárgyévi támogatások összege eléri a pénzmosás elleni törvényben meghatározott összeg kétszeresét, azaz 7,2 millió forintot.

Bojkottálja a civiltörvényt a TASZ

A törvényt a TASZ véleménye szerint nem lett volna szabad elfogadni, mert a törvény jogsértő. A jogvédők szerint a jogsértés ellen úgy tudnak leghatékonyabban fellépni, ha nem tesznek eleget a törvénytelen előírásoknak. Hangsúlyozzák, ezzel senkinek a jogát és a transzparencia követelményét sem sértik meg, hiszen gazdálkodásuk már most is teljesen átlátható. A TASZ szerint a jogsértő törvény sérti a szólásszabadságot, az egyesülési szabadságot és megengedhetetlen módon különböztet meg egyes civil szervezeteket. A szervezet újfent hangsúlyozza, hogy nincs mit titkolnia: gazdálkodása és tevékenysége teljesen nyilvános, bárki évekre visszamenően megnézheti, kiknek, milyen összegű támogatásával, milyen programokon dolgoznak. 

A jogérvényesítési lehetőségek egy része csak akkor nyílik meg előttünk, ha nem teszünk eleget a jogsértő törvény előírásainak. Mivel egyetlen jogérvényesítési lehetőségről sem akarunk lemondani, a jogsértő törvény előírásait nem teljesítjük - jelentette ki Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója. Tisztában vagyunk azzal, hogy eljárások indulhatnak velünk szemben. Mi ezektől nem ijedünk meg - ezt már Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója mondta.

"Rosszindulatú" volt a kampány

A külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezeteket érintő magyar szabályozás túlzott kötelezettségeket és aránytalan szankciókat helyez kilátásba - közölte az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi szakértőkből álló testülete június elején közzétett előzetes véleményében, igaz azt is hozzátéve, ami az átláthatóságot illeti, a szabályozás jogszerű célokat tűz ki. A Velencei Bizottság szakértői ugyanakkor előzetes véleményükben jelezték: a magyar jogalkotó ugyan elkerüli a "külföldi ügynök" megbélyegző fogalmát, ám a tervezetben szereplő, az egyes magyar hatóságok által külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezeteknek nevezett társaságokkal szemben alkalmazott rosszindulatú kampány veszélyeztetheti törvényes tevékenységüket és a megkülönböztető bánásmód lehetőségét is felveti.

A Velencei Bizottság véleményében azt javasolja a magyar hatóságoknak, hogy a törvénytervezet végleges elfogadását megelőzően folytassanak nyilvános konzultációt minden civil társadalmi szervezet bevonásával.

Lex Taigetosz igen, plakáttörvény nem
Áder János múlt pénteken írta alá a lex Taigetoszként elhíresült oktatási törvénymódosítást. Az államfő szerint a nehézségekkel küzdő gyerekekről szóló jogszabály nem ellentétes az alaptörvénnyel. Arra hivatkozott, hogy a szakmai szervezetek se találtak benne kivetnivalót, sőt annak tartalmával "számos rangos szakmai szervezet is egyetért", holott az általunk megkérdezett szervezetek szerint a lex Taigetosz jelentősen ronthat több tízezer gyermek esélyein. 
A plakáttörvény esetében már nem volt ilyen egyszerű dolga a kormánynak, az államfő ugyanis azt már visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek. A köztársasági elnök azt írta, a törvénnyel nem ért egyet, ezért él az Alaptörvényben biztosított jogkörével. A köztársasági elnök szerint a törvény normatív tartalommal nem bíró, ellentmondásos, értelmezhetetlen és végrehajthatatlan rendelkezéseket tartalmaz.

Szerző

Helikopterbotrány – Az orosz felújításokkal csak a baj van

Publikálás dátuma
2017.06.16. 12:40
A honvédelem egyik Mi8-as helikoptere FOTÓ: Népszava
A legalapvetőbb, régóta hiányzó fejlesztéseket sem hajtották végre azokon a Mi-17-es helikoptereken, melyeket a honvédelmi tárca az elmúlt háromnegyed évben nagyjavíttatott Oroszországban, mintegy négymilliárd forint értékben – értesült a Magyar Nemzet. 

A lap szerint a gépeken továbbra sincs úgynevezett önvédelmi berendezéskészlet, mely nélkül a modern harcmezőn fikarcnyi túlélési esélye sincs a gépekkel repülőknek.

A gépeket ennyi erővel át lehetne festeni rikító sárgára, s velük létrehozni egy civil katasztrófavédelmi helikopteres különítményt, mert kizárólag békeidőben értelmezhető az általuk nyújtott képesség.

A kérdéses négy gép május 20-án érkezett vissza Novoszibirszkből, ahol tavaly ősz óta a Vertoleti Rosszii cég helyi javítóüzemében átestek a nagyjavításon. A harmincéves magyar forgószárnyasok esetében ez a szükséges kábelezést, kezelőpanelek és úgynevezett infracsapda-vető berendezések felszerelését kellett volna hogy jelentse, ám ez a lap értesülése szerint nem történt meg, mert nem szerepelt a megrendelő fél követelményrendszerében. Az infracsapdák lényegében magnéziumfáklyák, melyeket a helikopterek akkor szórnak a harcmező felett, ha támadás éri őket a legveszélyesebb vállról indítható légvédelmi rakéták részéről, melyeket el tudnak téríteni céljuktól.

A honvédségi szállító helikopterek (ebbe beletartozik még néhány használtan vett Mi-8-as is - képünkön) személyzete ráadásul nem csak ezt a szofisztikáltabb védelmet kénytelen nélkülözni. A kabint, a hajtóművet nem védi páncéllemez vagy kevlárbetét a csöves fegyverek lövedékeitől és a repeszektől. 

A környező országok által használt ugyanilyen vagy hasonló, szovjet-orosz örökségből származó Mi-17-es gépek mindegyikén megvannak a felsorolt túlélőképességi megoldások, csak és kizárólag a Magyar Honvédség gépein nincsenek.

A lap szerint így a harcmezőn immár nem lehet elbújni, csak időben észlelni a fenyegetést, és védekezni ellene, ha van mivel. A magyar helikopteresek gépeik jelenlegi felszereltségével csak hősi halottak lehetnek egy konfliktusban - tetézik.

A kiküldött négy gép közül kettő, melyek műszer- és kabinvilágítása még nem volt kompatibilis az éjjellátó szemüvegekkel (NVG), sem kapta meg ezt a módosítást. Ha az összes gép alkalmas lenne NVG-vel történő repülésekre, azt végre be lehetne vezeti a kutató-mentő szolgálat ellátásába is, jelentős képességnövekedést eredményezve - összegez a napilap.

Mint ismert, az oroszokra bízott felújítás a 3-as metró esetében sem volt szerencsés. Az első, márciusban forgalomba állított Metrowagonmas-szerelvényt már az első nap után ideiglenesen kivonták a forgalomból, miután a járművezető ajtójelzési hibát észlelt. A kezdeti nehézségek után később sem javult a helyzet, három nappal az átadás után a felújított szerelvény az orosz fél kérésére szintén nem vett részt a forgalomban.  A pünkösdi hétvégén is ki kellett állnia  ismeretlen okból az egyik kocsinak a forgalomból, majd múlt héten a BKV közölte: ideiglenesen kivonja a forgalomból a felújított orosz metrókocsikat, amiket aztán szombat reggeltől állítottak vissza.

Szerző

Átok ül az M6-os sztráda végén?

Publikálás dátuma
2017.06.16. 12:33
Illusztráció: Vajda József
Ismét megígérte a kormány az M6-os autópálya folytatását a horvát határig, most a Magyar Közlönyben sikerült elrejtenie a beruházásról szóló újabb információkat – írja a Pécsi Stop.

Az M6-os autópályából a 2010-es átadása óta hiányzik egy 20 kilométeres szakasz, ami a horvát határ felé vezetné tovább a közlekedőket.

A Fidesz-kormány párszor már megígérte a folytatást, majd volt olyan, hogy maga Orbán Viktor vonta vissza a fejlesztést, hogy aztán újra megígérhesse egy évvel később a választás előtt. Legutolsó ígérete 2018-ra szólt, de aztán ezt a tavaly szeptemberi egyik Magyar Közlöny felülírta, abban ugyanis az szerepelt, hogy várhatóan 2018-ban kezdődik el a munka, és várhatóan/talán 2020-ra készen is lesznek vele.

A 2015-ös számítások szerint a 20 kilométeres kétszer két sávos (plusz leállósáv), négy szintbeli eltéréssel bíró kereszteződéssel, egy egyszerű és egy komplex pihenőhellyel, valamint két völgyhíddal bíró útszakaszra 48,7 milliárd forintot szántak. Vagyis kilométerenként 2,56 milliárdba kerülne a szakasz, ám közel sem biztos, hogy a becsült költségvetés azóta nem duzzadt-e a duplájára - vélekedik a helyi portál.

Hogy mikorra lehet kész, az nem szerepel a kormányhatározatban.

Szerző