"Itt van a tettek ideje!" - Orbán önkényuralma ellen tüntettek

Publikálás dátuma
2017.06.18. 16:50
A Momentum Mozgalom Európához tartozunk! jelmondattal meghirdetett demonstrációja május 1-én FOTÓ: Molnár Ádám
Az eddigi nagyobb tavaszi tüntetéseket szervező csoportok közös tiltakozást tartott vasárnap délután fél 6-tól a Március 15. téren az Orbán-kormány ellen, a hatalom elleni civil összefogás megteremtése jegyében. A tiltakozást civil szervezetek (többek között a tavaly márciusban több ezret megmozgató Tanítanék) és Facebookon szervezett közösségek, mint például a demonstrációnak nevet adó Tettek Ideje szervezte.

A tüntetés elején tudósítónk szerint 200-250-en gyülekeztek a Március 15. téren, a demonstrálókat azonban nehéz volt megkülönböztetni a turistáktól, akik szintén sokan voltak a téren. Zömmel középkorúak és idősebbek jelentek meg, fiatalokat csak elszórtan lehetett látni.

A közben körülbelül 300 főre dagadt "tömeget" Kerekes Viktória és Mikó András köszöntötte, akik elmondták: a tüntetések fontosak, de már nem elég. Egy olyan tüntetést szeretnének tartani, ami más, mint az eddigiek. "Mindenki úgy menjen innen haza, hogy tudja pontosan, mit kell tennie. Képzeljük el, hogy ha Magyarországon hoznak egy törvényt, miszerint csak egyetlen cég építhet házat, ez ellen lehet tüntetni, de lehet kalákában is házat építeni, nagyanyánk példáit követni" - hozták fel.  A beszédben hangsúlyozták, hogy a társadalmi kezdeményezések mellett az alternatív nyilvánosság fórumaira is szükség van.

A Kettős Mérce élőben közvetítette a tüntetést: 

Ezt követően Pardavi Márta, a Helsinki bizottság társelnöke szólalt fel, aki hangsúlyozta, hogy a bizottság elmúlt 30 évének története is azt mutatja, hogy sikerrel járhat az, aki reménytelen küzdelemben is kiáll az igazáért.  Hozzátette: úgy döntöttek, hogy nem tesznek eleget a civil törvény előírásainak, a bíróságon támadják meg azt. "Akkor is segítünk a bajba jutottaknak, ha hetente lehazaárulózik minket a miniszterelnök" - zárta Pardavi a beszédét.

Varga Andrea védőnő szociológus ezután feltette a kérdést: "miért vagyok most itt? Azért, mert az érdekegyeztetés Magyarországon megszűnt. Sokan vannak különféle pozíciókban, de sokan mások bábok, akiket "Bástya elvtárs" (A tanú című filmből) ültetett a helyére. Mások látszat-érdekérvényesítést folytatnak, sok kicsi Farkas Flórián - véledekett a szociológus.

FOTÓ: Tóth Gergő

FOTÓ: Tóth Gergő

Tarnay Kristóf diákújságíró azt mondta, hogy egyre nagyobb a független sajtó felelőssége a mindent elborító kormánypropaganda közepette. A demonstráció végén a szervezők felszólították a résztvevőket, hogy helyben alakítsanak munkacsoportokat, olyan témák mentén, mint a civil politizálás, az érdekvédelem hatékony formái, vagy a nyilvánosság. Az így kialakuló véleményeket pedig közösen összegezzék. A demonstráció résztvevői a tüntetés elején elénekelték a Himnuszt, illetve nemzeti színű és európai uniós zászlókat lobogtattak.

Vágó Gábor politológus-közgazdász, volt LMP-s országgyűlési képviselő, a Korrupcióellenes Szövetség alapítója arról beszélt: a legnagyobb ellenfél az nem a kormány, hanem az apátia. A magyarok kétharmada csak elszenvedi, mindössze egytizede, aki ténylegesen alakítja is a sorsát. Szerinte a politikusok ezt az apátiát használják ki, és közben lezüllesztik az oktatást, az egészségügyet, a közéletet. a civileknek vissza kell venniük a 2008-as választásokig a közéletet, mert az nem jelent megoldást ha belépnek egy pártba. Ehelyett nem ideológiák, hanem célok mellett kell megszerveződnie a társadalomnak és mind a 106 egyéni választókörzetben esélyes, helyi civil jelöltet kell állítani - hangsúlyozta a szónok.

Megzavarták a tüntetést

A politológus beszéde közben jelent meg egy "alkotmányos ellenállás" feliratot viselő, szemmel láthatólag zavart férfi megafonnal, és rekedt hangon azt üvöltözte, hogy miért hallgatják el azt, hogy hat évvel ezelőtt alkotmányos puccsot hajtottak végre Magyarországon. Az nem derült ki, hogy pontosan mire célzott, a magányos úriembert végül a szervezők fogták közre, tudósítónk szerint a rendőrök igazoltatták is.

Vágó Gábor beszédét érdemben nem tudta megzavarni a provokátor, az aktivista a színpadról csak annyit mondott, nem a magányos őrültek hoznak változást az országra, hanem a közösségi szervezett munka. Szerinte kreatív kampányt kell hirdetni, hogy elmenjenek szavazni, mert bár a Fidesznek másfél millió szavazata van, ha sikerül meggyőzni a magyarokat, hogy hatmillióan menjenek el szavazni, akkor a kormányképességet sem tudja összehozni a kormánypárt. 

Ezzel véget értek a beszédek, három különböző fórumot és akciócsoportok alakítottak ki a téren, ahol többek között a választási törvényről vagy a közösségi szerveződésekről lehetett vitatkozni.

A Kettős Mérce ezt is közvetítette:

Zenével hangoltak

Fél 6-tól Jordán Adél és a Puszi együttes alapozta meg a tüntetés hangulatát:

Forrás: Facebook/Tettek Ideje

Forrás: Facebook/Tettek Ideje

Nem voltak eredményesek az eddigi tüntetések

A tüntetést azért szervezte a Tanítanék, a Tettek Ideje, a Diákparlament, a Diákszolidaritás Adció és a Szabad Oktatást, mert hiába volt 80 ezres tüntetés is idén tavasszal, a több ezres tiltakozások sem voltak eredményesek, amiket a korrupt hatalom ellen, a közoktatás és az egészségügy reformjáért, a CEU elkergetése ellen, a civil szervezetek vegzálása ellen folytattak. 

Az eddigi nagyobb megmozdulásokat szervező csoportok nevében ezért találkozóra hívták mindazokat, akik a társadalmi ellenállás új és hatékonyabb eszközeit keresik. Mint írják: "felismertük, hogy egy önkényeskedő, antidemokratikus hatalom ellen kevéssé hatásosak a demokráciában bevett ellenállási formák. Újító módon kell cselekednünk és építkeznünk, mert tüntetni nem elég, sztrájkolni nem lehet, nem marad újság, ahova írhatnánk, és a civil segítő munkát külföldi ügynöki tevékenységnek bélyegzik."

Az alábbi videóban Vágó Gábor volt országgyűlési képviselő mondja el, miért is tüntetnek:


A célok között említették még egy közösségi alapon szerveződő támogató mozgalom létrehozását, ami közösségi munkában segíti mindazokat, akik fellépnek a közélet erkölcsi megújulása érdekében, a hatalom pártállami törekvéseivel szemben. A szerveződés négy területen zajlik: 1. civilként aktívan veszünk részt a NER 2018-as lebontásában. 2. Megteremtjük a hiteles alternatív nyilvánosságot. 3. Újjászervezzük az érdekérvényesítés jelenlegi formáit. 4. A kiszolgáltatottság ellen küzdőket összekötjük, hogy hatékonyabban dolgozhassanak a társadalmi egyenlőségért - sorolják a célok között.

A civil törvényt kedden szavazta meg az Országgyűlés, Áder János pedig pénteken már alá is írta. Arra hivatkozott, hogy a törvényjavaslat szerinte az nem hogy nem lehetetleníti el - ahogy arra több szakmai szervezet is felhívta a figyelmet korábban - de nem is befolyásolja a 7,2 millió forintnál több külföldi támogatást kapó szervezetek tevékenységét, csupán további adminisztrációs kötelezettségük keletkezik. 

A TASZ és a Helsinki Bizottság korábban már bejelentette, hogy nem tesznek eleget a „civilelhárító” törvény rendelkezésének, azaz polgári engedetlenségi akcióba kezdenek. Ez nem nyerte el Trócsányi László és Orbán Viktor tetszését, az igazságügyi miniszter például nem ismeri a polgári engedetlenséget, ahogyan szerinte a jog sem. Hasonlóan nyilatkozott szokásos pénteki rádióinterjújában a miniszterelnök is: „a magyar jogrendszerben polgári engedetlenség nincsen” - szögezte le Orbán. Ezzel azonban saját magát is megcáfolta, 2007-ben ugyanis a kormányfő még használta a polgári engedetlenségi akció fogalmát, amikor kordont bontott a Kossuth téren.

Szerző
Frissítve: 2017.06.19. 00:25

Óriási a veszély az M7-esen - Állami segítséget kérnek

Publikálás dátuma
2017.06.18. 14:13
A díjfizetés fejében joggal várják el az autósok, hogy biztosítsák a gyors és biztonságos közlekedés feltételeit FOTÓ: Vajda Józ
Megelégelték a vadászok, hogy egyre több vaddal ütköznek az autók az M7-es autópályán - írja a Szabad Föld. Állami segítséget szeretnének, a problémát ugyanis szerintük másként nem lehet megoldani.

Az állatvédő kerítés alacsony, a szarvasok könnyedén átugorják a sztráda mentén, ahol olykor a gaz is embermagasságú, vagyis ideális búvóhelyet jelent a vadaknak – érveltek a vadászok a hetilapnak, hozzátéve: némely helyen csak az a vad nem téved fel az autópályára, amelyik nem arra jár.

A Siófok környéki vadászegyesületet a balesetek, őz-, sőt kutyaüldözéses történetek inspirálták arra, hogy közös megoldást keresve az államhoz forduljon. A vadászok arra hívták fel a figyelmet, hogy a polgári törvénykönyv 2014-es változásáig a vadászat és a közlekedés találkozásának tekintettek egy vad által okozott balesetet, azóta azonban gyakorlatilag minden alkalommal a vadásztársaságok felelőssége, ha a vad a sztrádára téved.

Az autópálya-kezelő feladata a biztonságos közlekedés garantálása – reagáltak a lapnak a vadászok, akik arra is felhívták a figyelmet, hogy miközben ők több millió forintos összegeken vitáznak egy-egy vadbaleset után, a sztráda mentén lévő területeket évek óta nem tartják karban, nem végeznek bozótirtást, és sok helyen valóban hiányos vagy alacsony a vadak feljutását meggátló kerítés.

Több százezresek a károk
A bama.hu szintén a napokban hívta fel a figyelmet arra, hogy nyáron növekszik a vadbalesetek száma, ilyenkor nappal is többet mozognak az állatok, és gyakran kelnek át a közutakon is. A cikkben a rendőrség vaddal való ütközés esetén azt javasolta, hogy az érintettek minden esetben hívjanak rendőrt a helyszínre, függetlenül attól, hogy a vad elhullott-e, vagy esetleg elment a baleset helyszínéről. A kiérkező helyszínelő megvizsgálja, hogy a járművezető részéről megállapítható-e a KRESZ valamely szabályának megsértése. Amennyiben igen, akkor szankcionálja azt, azonban ha nem történt szabályszegés, akkor is rögzíti a tényeket. Megállapítja továbbá, hogy melyik vadásztársaság az illetékes a területen, és intézkedik a kiértesítéséről, az elhullott állat elszállíttatásáról, valamint a későbbi kárrendezéshez a jogosultak kérésére a rendőrség kiadja az elkészített iratokat. Az ezt követő kártérítési hercehurca kicsit sem egyszerű: a károk jellemzően százezrekben mérhetők - olvasható a portálon.



Szerző

Ujhelyi: Polt Péternek nincs helye az Európai Unióban!

Publikálás dátuma
2017.06.18. 13:30
FOTÓ: Népszava
„Amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája” – mondta korábban a fideszes rezsim egyik agytrösztje. A meglepő beismerésre tulajdonképpen alig volt szükség, mert az Orbán-kormány illiberális rendszerét így is jól láthatóan a korrupció tartja össze - kezdi vasárnapi nyílt levelét Ujhelyi István szocialista EP-képviselő.

A lenyúlt milliárdok, mint egyfajta purhab töltik ki a nemzeti hazugság mázával kezelt építmény réseit. Mindenki számára egyértelmű, hogy a magyar kormány miért tolja el magától a pénzügyi csalások ellen fellépő független uniós szervezet, az európai ügyészi hivatalhoz való csatlakozást: nem szeretnék, ha bárki zavarja őket a lopásban.

Miközben a kormányzati hazugsággyár irányított módon mutogatja a vezetőszáron kísért ellenzékieket, addig a magyar hatóságok vezényelve asszisztálnak a közpénzen hízott főtanácsadók helikopterezéséhez, fideszes polgármesterek lakásmutyijaihoz, sötét hátterű kötvénycégek milliárdos bizniszéhez. Miközben a kormányzati hazugsággyár – mint valami rossz szovjet moziban – előbb tud egy piaci szereplő elleni eljárásról, mint az érintett maga, addig a dokumentálható lopások mocsarában szügyig dagonyázó kormánypártiak és miniszterelnöki biztosok zavartalanul élvezik a nemzeti együttműködés akolmelegét.

A legfrissebb korrupciós index szerint Magyarország az elmúlt egy évben hét helyet esett vissza a nemzetközi összehasonlításban és szinte már csak züllött banánköztársaságok vannak mögöttünk. Egy legutóbbi szociológiai felmérés szerint a magyar emberek egyre kevésbé bíznak a független igazságszolgáltatásban, viszont jobban kötődnek az európai intézményekhez. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2012 óta harminc igazságügyi ajánlást és négy jelzést tett a Polt Péter vezette legfőbb ügyészség felé. Ezekben az ügyekben a nyilvános információk szerint eddig alig hat esetben emelt csak vádat az ügyészség, hét esetben már megszüntették a nyomozást. Utóbbiak közé tartozik például az az ügy, amely az Orbán Viktor vejéhez köthető cég „sajátos sikereit” érinti, és amelyben az OLAF büntetőjogi ajánlást nem tett, de tájékoztatást kért a magyar féltől.

Hogyhogy nem, ebben az ügyben a Polt Péter vezette hatóság végül nem talált bűncselekményt, ezért gyanúsítás nélkül lezárta az aktát. Tény, hogy az OLAF a hazánkban elköltött uniós milliárdok 3,5 százalékánál gyanít valamilyen problémát, a hazai „felderítés” viszont alig 0,9 százalékra teszi ugyanezt.

Legyen világos: a Fidesz-kormány ideje alatt kimutathatóan súlyosabb az uniós források nettó ellopása, mint bármikor; ezt már ők maguk sem titkolják, vagy szégyellik. A Fidesz-kormány idején a vádhatóság vezetője egy korábbi fideszes párttag és fideszes képviselő-jelölt. A Fidesz-kormány elutasítja az uniós források felhasználását ellenőrizni hivatott európai ügyészség létrehozását. Mi nem hiszünk Polt Péternek és nem hiszünk a habonyi hazugsággyárnak. Kampányvezérelt ügyészségnek, adóhatóságnak, bíróknak nincs helye az Európai Unióban. Polt Péter és tettestársai összeférhetetlenek az európai közösséggel. Amikor választásra kerül majd a sor, erről is döntünk: Polt Péter és a Fidesz sajátos igazságszolgáltatása vagy Európa és az átláthatóság.

A magyar miniszterelnök vízválasztó, az illiberális államot meghirdető tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Száznegyvenötödik alkalommal kongatom a harangokat, de addig folytatom, amíg szükség van rá. Mert európai demokrataként ez a dolgom - zárta nyílt levelét Ujhelyi.

 

Szerző