Még figyelik a lex Heinekkent

Publikálás dátuma
2017.06.20. 07:06
Illusztráció: Getty Images
Az Európai Bizottság szorosan figyelemmel fogja kísérni az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmáról szóló törvény végrehajtását. Elsősorban azt fogja ellenőrizni, hogy a hatályba lépését követő intézkedések indokoltak-e és arányban állnak-e a kitűzött céllal - nyilatkozta lapunknak a testület belső piacért felelős szóvivője, Lucia Cadet.

A lex Heineken néven elhíresült jogszabály-tervezetet még márciusban küldte el Brüsszelnek előzetes egyeztetésre két előterjesztője, Lázár János kancelláriaminiszter és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A javaslattévők egy védjegyvitába keveredett székelyföldi kisvállalkozást akartak kedvezményezni a címkéjén vörös csillagot használó holland sörgyárral szemben. A ominózus jogszabály akár két évig terjedő szabadságvesztéssel és tetemes bírsággal sújtaná a vétség elkövetőit. A Bizottságnak három hónap állt a rendelkezésére, hogy elkészüljön a véleményével.

Hétfőn tette meg észrevételeit, és arra a következtetésre jutott, hogy nem emel kifogást a törvénytervezettel szemben, de az életbe lépése után ellenőrizni fogja a teljesítését. Elismerték ugyanis, hogy a totalitárius rendszerek rengeteg bánatot és szenvedést okoztak a magyarországi lakosságnak, ugyanakkor világossá tették: figyelemmel fogják követni a törvény gyakorlati alkalmazását, különösen azt, hogy nem torzítja-e a belső piac működését, nem ró-e aránytalan terheket a gazdasági szereplőkre és nem részesíti-e őket hátrányos megkülönböztetésben. Ez azt jelenti, hogy a szabályozás nem irányulhat kizárólag egy termék vagy vállalat ellen - fejtették ki a Népszavának a brüsszeli érvelést részletesen ismerő illetékesek, emlékeztetve, hogy a javasolt törvénytervezet a Heineken ellehetetlenítésére irányult.

A brüsszeli egyeztetési eljárás során Hollandia részletesen véleményt nyújtott be a “Lex Heinekenről”, amelyben komoly fenntartásokat fogalmazott meg. Úgy ítélte meg, hogy a tervezett szabályozás súlyos akadályt gördíthet az áruk szabad áramlásának útjába a belső piacon. Ez a különvélemény újabb három hónappal késlelteti a törvény életbe lépését, ami szeptember 18-a előtt nem történhet meg. Ha Hága arra a véleményre jut, hogy a magyar hatóságok figyelmen kívül hagyták az észrevételeit, felkérheti a Bizottságot, hogy indítson kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Ezt egyébként Brüsszel magától is megteheti, ha úgy ítéli meg, hogy a jogszabály végrehajtása ellentétes az uniós joggal.

Arról egyelőre nem tudni, az Orbán-kormány ragaszkodik-e még a jogszabály elfogadásához, a javaslatot kiváltó romániai jogvita ugyanis lezárult.

Van még mit nyesegetni a Jobbikon

A Jobbik retorikája, külső megjelenése, szóhasználata kétségkívül megváltozott az elmúlt években, a pártra azonban továbbra is jellemző az antiszemitizmus. Nem elszigetelt, ritka esetekről van szó, és még a pártelnöki megnyilvánulások sem mentesek a zsidóellenességtől - állapítja meg a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) éves jelentése.

A Magyarországon történt antiszemita gyűlöletcselekményekkel és incidensekkel foglalkozó beszámoló külön fejezetet szentel a kérdésnek: megváltozott-e a Jobbik? Sikerült-e lenyesegetni a Vona Gábor pártelnök által említett vadhajtásokat? A tanulmány egyebek mellett a párt személyi összetételét, az antiszemita megnyilvánulások szankcionálását vizsgálta. Bár a párt elnökségéből Apáti Istvánnal és Szávay Istvánnal együtt kikerült a "renitens" és rendszeresen antiszemita kijelentéseket tevő Novák Előd, a helyettük bekerülő Toroczkai László, Janiczak Dávid és Fülöp Erik sem mérsékeltebb, legfeljebb csak fegyelmezettebb – noha Toroczkai esetében még ez is vitatható. Janiczak például 2014 őszén egy Hitlernek öltözött emberrel fotózkodott. Toroczkai tavaly a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa, Léderer András „zsidó” és „homoszexuális” voltára utalt, ahelyett, hogy adatigénylésére válaszolt volna.

Eközben Vona Gábor pártelnök Köves Slomó rabbinak is hanukai jókívánságokat küldött. A köszöntés után a vecsési alapszervezet vallásgyalázó posztot tett ki a Facebookra. A Vona által kilátásba helyezett kizárás végül megrovásra enyhült. A párt ezzel jelezte ugyan, hogy a trágár kiírással nem ért egyet, de megtűri soraiban az ezért felelős személyeket. Az eset is bizonyította - áll a jelentésben -, hogy a pártelnök csak egy bizonyos szintig vállalja a konfrontációt a radikális (értsd: szélsőséges) szárnnyal.

Árulkodó, hogy a hanukai üdvözlet ellen nem csak a vecsési alapszervezet tiltakozott, hanem – a Pesti Srácok azóta sem cáfolt információja szerint – több mint ötven másik. A tanulmány szerint a Köves Slomónak adott pártelnöki viszontválasz sem nélkülözi az antiszemitizmust. Vona tipikus antiszemita toposzt elevenített fel például azzal, hogy a Tanácsköztársaságot és az ÁVH-t a „zsidó magyarság és a nem zsidó magyarság konfliktusaként” határozta meg. A pártelnöknek még a békülési gesztus pillanatában is vannak olyan elszólásai, kirohanásai, amelyek azt mutatják, hogy nem tudta félretenni a zsidóellenes előítéleteket, tévképzeteket. Ha a Jobbikban valóban érdemi irányváltás történt volna, akkor annak valamilyen „katartikus nyilatkozatban, korábbi megszólalásoktól való elhatárolódásban is meg kellett volna nyilvánulnia” – hangsúlyozza a tanulmány.

A TEV tavaly 48 antiszemita incidenst azonosított (rongálás, gyűlöletbeszéd). Az esetek száma kisebb az előző évi 52-nél, de nagyobb a 2014-ben rögzített 37-nél. A kimutatás nem tartalmazza a honlapokon, kommentekben és online fórumokon rendszeresen megjelenő antiszemita megnyilvánulásokat.

Szerző

Van még mit nyesegetni a Jobbikon

A Jobbik retorikája, külső megjelenése, szóhasználata kétségkívül megváltozott az elmúlt években, a pártra azonban továbbra is jellemző az antiszemitizmus. Nem elszigetelt, ritka esetekről van szó, és még a pártelnöki megnyilvánulások sem mentesek a zsidóellenességtől - állapítja meg a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) éves jelentése.

A Magyarországon történt antiszemita gyűlöletcselekményekkel és incidensekkel foglalkozó beszámoló külön fejezetet szentel a kérdésnek: megváltozott-e a Jobbik? Sikerült-e lenyesegetni a Vona Gábor pártelnök által említett vadhajtásokat? A tanulmány egyebek mellett a párt személyi összetételét, az antiszemita megnyilvánulások szankcionálását vizsgálta. Bár a párt elnökségéből Apáti Istvánnal és Szávay Istvánnal együtt kikerült a "renitens" és rendszeresen antiszemita kijelentéseket tevő Novák Előd, a helyettük bekerülő Toroczkai László, Janiczak Dávid és Fülöp Erik sem mérsékeltebb, legfeljebb csak fegyelmezettebb – noha Toroczkai esetében még ez is vitatható. Janiczak például 2014 őszén egy Hitlernek öltözött emberrel fotózkodott. Toroczkai tavaly a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa, Léderer András „zsidó” és „homoszexuális” voltára utalt, ahelyett, hogy adatigénylésére válaszolt volna.

Eközben Vona Gábor pártelnök Köves Slomó rabbinak is hanukai jókívánságokat küldött. A köszöntés után a vecsési alapszervezet vallásgyalázó posztot tett ki a Facebookra. A Vona által kilátásba helyezett kizárás végül megrovásra enyhült. A párt ezzel jelezte ugyan, hogy a trágár kiírással nem ért egyet, de megtűri soraiban az ezért felelős személyeket. Az eset is bizonyította - áll a jelentésben -, hogy a pártelnök csak egy bizonyos szintig vállalja a konfrontációt a radikális (értsd: szélsőséges) szárnnyal.

Árulkodó, hogy a hanukai üdvözlet ellen nem csak a vecsési alapszervezet tiltakozott, hanem – a Pesti Srácok azóta sem cáfolt információja szerint – több mint ötven másik. A tanulmány szerint a Köves Slomónak adott pártelnöki viszontválasz sem nélkülözi az antiszemitizmust. Vona tipikus antiszemita toposzt elevenített fel például azzal, hogy a Tanácsköztársaságot és az ÁVH-t a „zsidó magyarság és a nem zsidó magyarság konfliktusaként” határozta meg. A pártelnöknek még a békülési gesztus pillanatában is vannak olyan elszólásai, kirohanásai, amelyek azt mutatják, hogy nem tudta félretenni a zsidóellenes előítéleteket, tévképzeteket. Ha a Jobbikban valóban érdemi irányváltás történt volna, akkor annak valamilyen „katartikus nyilatkozatban, korábbi megszólalásoktól való elhatárolódásban is meg kellett volna nyilvánulnia” – hangsúlyozza a tanulmány.

A TEV tavaly 48 antiszemita incidenst azonosított (rongálás, gyűlöletbeszéd). Az esetek száma kisebb az előző évi 52-nél, de nagyobb a 2014-ben rögzített 37-nél. A kimutatás nem tartalmazza a honlapokon, kommentekben és online fórumokon rendszeresen megjelenő antiszemita megnyilvánulásokat.

Szerző