Macron megbízta a miniszterelnökét

Emmanuel Macron francia államfő hétfő este ismét kinevezte Edouard Philippe-et miniszterelnöknek, miután a köztársasági hagyományoknak megfelelően a kormányfő benyújtotta lemondását a nemzetgyűlési választásokat követően - közölte a francia elnöki hivatal. Közben az is kiderült, hogy egy korábbi ingatlanfejlesztési ügy miatt ügyészi vizsgálat alá került Richard Ferrand területfejlesztési miniszter - teljesítve Macron kérését - kilép a kormányból, és ő lesz a frakcióvezetője.

Az Élysée-palota közleménye szerint az új kormánynak szerda estig kell megalakulnia. A köztársasági hagyománynak megfelelően a parlamenti választások másnapján Edouard Philippe miniszterelnök benyújtotta kormánya lemondását az államfőnek, aki azt elfogadta, majd ismét kinevezte, és megbízta egy új kormány megalakításával" - olvasható a közleményben.

Megvan a frakcióvezető

A köztársasági elnök fogadta a tárcavezetőt, mielőtt Edouard Philippe miniszterelnökkel egyeztetett a kormányátalakításról. Richard Ferrand megerősítette az információt és jelezte: "elfogadja az ajánlatot". A volt szocialista politikus, akit vasárnap az LREM színeiben újraválasztottak képviselőnek, egy biztosítótársaság vezetőjeként 2011-ben élettársától bérelt a biztosító számára irodát, s ezzel a magánjogi szerződéssel a pár személyes haszonszerzéssel gyanúsítható.

Rekord alacsony részvétel

Emmanuel Macron megkezdhette reformjait azután, hogy pártja, a Mozgásban a Köztársaság (LREM) biztos többségre tett szert a törvényhozásban. A politikai erő programja alapján a „közepet" célozta meg, sem jobbra, sem balra nem kíván haladni. Macron példátlan sikereket ért el az elmúlt hetekben kezdve elnökké választásával, folytatva azzal, hogy tömörülésével 331 mandátumot szerzett meg az 577 parlamenti helyből. Az eredmény ahhoz képest csalódás, hogy az első fordulót követően a közvéleménykutatók legalább 400 mandátumot jósoltak a pártnak, de kiindulva abból, hogy a LREM mindössze 15 hónapja alakult, nem akármilyen eredmény. Annál is inkább, mert az abszolút többséghez 289 mandátumra van szükség, s ezt jócskán túlteljesítették.

A részvételi arány történelmien alacsony, 43 százalékos volt. A felmérésekből kiderült, hogy a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Front (FN) támogatói maradtak távol a választástól a legnagyobb arányban, 66 százalékuk nem élt szavazati jogával. Maga Le Pen egyébként első ízben szerzett parlamenti mandátumot. A baloldali radikális Jean-Luc Mélenchon szavazóinak 61 százaléka nem ment el voksolni. A legnagyobb szavazókedv a LREM és a konzervatívok támogatóinál volt tapasztalható, bár az ő körükben is nagyon alacsony volt a részvételi arány.

Komoly kihívások előtt

Macron számára az első nagy kihívást a munkaügyi reform jelenti, amelyet már szeptemberben el akar fogadtatni. Ez az egyik legkényesebb kérés, mert a szakszervezetek úgy vélik, hogy az elnök meg akarja fosztani őket jogköreiktől. Ezért tüntetésekre is lehet számítani, s ha ezek sikeresek lesznek, még az sem kizárt, hogy a közvélemény hamar Macron ellen fordul. Mivel a parlamentben néhány ellenzéki párt csak maroknyi képviselővel van jelen, ezért elképzelhető, hogy az utcán politizálnak majd. Egyértelműen erre tett utalást Mélenchon és Le Pen is.

Az elnök tervei között szerepel a választójogi törvény reformja. Jelenleg a mandátumok egyéni választókörzetekben dőlnek el, Macron azonban arányos választási rendszert akar. Ha már a vasárnap lezárult választást is eszerint bonyolították volna le, akkor a LREM kevesebb, a Nemzeti Front pedig több mandátumot szerzett volna.

Bár a kampányban kevesebb szó esett a menekültválságról, a médiában ismét mind több cikk látott napvilágot arról, hogy az állam megfelelően látja-e el a menekülteket. A Le Monde vasárnap közölte azt a cikket, amelyben az Orvosok Határok Nélkül szervezet mielőbbi lépések megtételére szólította fel az elnököt.