Zuhanórepülésben a magyar-amerikai viszony

Érdemi jelentősége lehet annak, hogy az amerikai külügyminisztérium már az uniós és NATO-tagságunkat is érvként szerepelteti, amikor az Orbán-kormányt kritizálja - mondta lapunknak Ara-Kovács Attila Amerika-szakértő.

Súlyos aggályainak adott ugyanis hangot az Egyesült Államok külügyminisztériuma a parlament által múlt héten - minden hazai és nemzetközi kritika és kérés ellenére - elfogadott civil törvény miatt. Washingtonban úgy látják, a jogszabály igazságtalanul terheli meg és veszi célba a magyar civil társadalmat.

Az érintett civilek Washington szerint a korrupció ellen harcolnak és a polgári szabadságjogokat védelmezik. Az Egyesült Államok álláspontja az: a törvény ezeket a szervezeteket úgy állítja be, mintha külföldi támogatással a magyar társadalom érdekeivel mennének szembe, a kormányzat gyengíti a magyarok azon képességeit, hogy törvényes és demokratikus módon szervezkedjenek. Washington szerint ha a törvény hatályba lép, azzal Magyarország ismét egy további lépéssel távolodik az EU és a NATO értékeitől.

Márpedig ez súlyos megállapítás - mondta lapunk kérdésére Ara-Kovács Attila. A Demokratikus Koalíció külügyi kabinetvezetője szerint a NATO egyáltalán nem csak katonai, vagy félkatonai szövetség, hanem igazi politikai értékszervezet is, így az ennek értékeitől való távolodás említése komoly diplomáciai fönntartásokat jelez. De ennél súlyosabb baj, hogy itt egyáltalán nem csupán e nyilatkozatról van szó, hanem arról: Magyarország szerepe még a NATO félkatonai szövetségén belül is inog. "Bőven túl vagyunk már az elvi, értékbeli kritikákon, tényszerű jelzések érkeznek arról, hogy Magyarország megítélését végletesen lerontotta az elmúlt hét év Orbán-kormányzása, s ma már komoly információt a befolyásos közegben nem osztanak meg magyar diplomatákkal, hiszen tartanak attól, hogy Oroszország kezébe kerülnek ezek". Ara-Kovács azt is mondta, mindezek miatt kifejezetten súlyos, hogy az amerikai külügyminisztérium sok más európai döntéshozó szervet követően kritizálja az egyébként szintén putyini sorminta alapján készült civil törvényt, amely a magyar kabinet állításaival szemben egyáltalán nem amerikai példa alapján készült.

A State Department nyilatkozatára ugyanis a magyar kormányszóvivői iroda azt közölte: "az USA-ban a Soros-szervezetek soha nem csinálhatnák azt, amit Európában". A reagálás szerint - melyet minden bizonnyal Kovács Zoltán kormányszóvivő jegyez - az amerikai külügyminisztérium nyilatkozata "újabb éles példája a kettős mércének", hiszen Amerikában sokkal szigorúbb törvény van érvényben, mint Magyarországon. "A külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény kapcsán kezdettől zajlik a Soros-szervezetek hathatós közreműködésével egy hazug, dezinformációs kampány a nemzetközi médiában. Sajnálattal látjuk, hogy még az amerikai Külügyminisztériumot is sikerült megtéveszteni. Ha hiteles képpel rendelkeznének a már kihirdetett törvényről, akkor tudnák, hogy a magyar törvény éppen amerikai mintára – a Fara-törvény, azaz a külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvény (Foreign Agents Registration Act) alapján – született, de jóval enyhébb annál".

Ez azonban nem igaz, hiszen a Fara-törvény valójában kifejezetten a külföldi érdekek mentén politikai propagandát kifejtő szervezetek regisztrációját követeli meg, egy eredetileg 1938-ban, a náci terjeszkedés miatt hozott (és azóta többször enyhített) jogszabály alapján. Nem általában a civil szervezeteket és alapítványokat veszi célba, hanem kifejezetten a politikusokat befolyásolni igyekvőket. A múlt héten elfogadott magyar jogszabályban erről szó sincs, ám a rendelkezésekkel jól láthatóan az a cél, hogy mindazokat a civileket - függetlenül tevékenységüktől - ügynök, illetve külföldi érdeket szolgáló, sőt ügynökszervezeteknek minősítsék, amelyek külföldről pénzt kapnak.

E célt a kormányszóvivő közlemény is egyértelműsíti: "Szeretnénk, ha mindenki számára látható lenne, hogy melyek azok a szervezetek, amelyek külföldi pénzekből és idegen érdekeknek megfelelően próbálják befolyásolni a magyar közéletet és a magyar bevándorláspolitikát. A törvény megalkotását a magyar emberek elsöprő támogatása kíséri, a nemzeti konzultáción a válaszadók 99%-a támogatta a törvény elfogadását." Ara-Kovács viszont nevetségesnek és kártékonynak nevezte a kormányzati kommunikációt, főként mert a hazugság és a magyar hangvétel szerinte csak tovább rontja hazánk megítélését. "A megromlott magyar-amerikai viszony közvetlen gazdasági károkat okozhat Magyarországnak, egy ilyen külügyi közlemény például befektetőket riaszthat el. De még ennél is rosszabb, hogy ez nem egy szimpla politikai játszma. Az Orbán Viktor személyes sértettségéből - Donald Trump őt elutasító megnyilvánulásaiból - fakadó ámokfutásnak köszönhetően olyan helyzetbe lavírozza magát az egész országot, amelyből már nincs visszaút".