Függönyt fel!

Azt mondta nekem a minap egy közepes méretű borsodi falu polgármestere, hogy csak úgy lehetne legalább nyomokban tiszta a választás, ha egyetlen szavazóhelyiségben sem lennének függönnyel leválasztva a fülkék.

Most ugyanis érdekes dolgok történnek a selyemleplek jótékony félhomályában.

A végtelenségig elszegényedett falvakban gyakran a cigányok voksai döntenek arról, ki legyen a polgármester. Különösképp igaz ez azokon a településeken, ahol a romák aránya magas: észak-Borsod, dél-Baranya, Szolnok megye, Heves, Szabolcs egyes vidékein például. Szépítgethetnénk a dolgot, lehetnénk politikailag korrektek és udvariasak, de közismert tény, hogy a cigányok szavazatait gyakran megveszik. Korábban volt, hogy két tál birkagulyásért, mostanság leginkább pénzért.

Persze nem az érintett politikus kínálja fel az ezüsttallérokat. Erre a célra ott vannak a slepp tagjai, a „gazdasági elit” ilyen-olyan képviselői, húsüzem-vezetők, földbirtokosok, autókölcsönző-tulajdonosok. Meg aztán nem is kell minden romát külön megkeresni és lefizetni, elég azt az egyet, akire hallgatnak a többiek. Neki tisztes summát kínálnak, amiből leveheti a saját munkadíját, s rábízzák, hogy a maradékot miként osztja el az övéi között.

Bemondásra nem fogadják el a voksot: a szavazócédulát le kell fényképezni. Erre ott vannak az okos telefonok, nincs feltűnés, nincs galiba. A kitöltött szavazólapra ráhelyezik a személyi igazolványt vagy a lakcímkártyát, igazolandó a „szerzőt”, majd egy kattintás – lenémított készüléknek még hangja sincs –, s „a csíny letudva”.

Az ügyletet bizonyítani lehetetlen, hisz minden a függöny mögött zajlik. A fotóval később el kell ballagni a cigánysoron lévő kisboltba vagy kocsmába – ez általában szintén a helyi erős emberé -, ott bemutatni a fényképet, s mehet is a pénz a zsebbe.

Részben emiatt is érdeke a hatalomnak, hogy a cigányok maradjanak csak kiszolgáltatottak, éhbéren tartott közmunkások. Négy-öt évente egy tál lencséért megvehetők.

Szerző
Doros Judit

KSH: nőnek a bérek

Áprilisban a bruttó és a nettó átlagkereset 14,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ami csaknem két százalékkal haladta meg a márciusit - közölte tegnap a KSH.

Ebben erősen közrejátszott, hogy a költségvetési szféra egyes területein, illetve az állami közszolgáltatóknál is erre az időszakra esett a bérmegállapodás utáni, a megemelt minimálbéreket is magukba foglaló járandóságok kifizetése. Az áprilisi 2,2 százalékos és az első négyhavi 2,5 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek rendre 12,1, illetve 9,2 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest. 

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 303 000 forint volt áprilisban, azaz először lépte át a 300 ezer forintos küszöböt. Az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 201 500 forint volt - közölte a KSH. Az iparban 327 600, az építőiparban 213 400 forint volt a bruttó átlagkereset áprilisban 13,5, illetve 9,3 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. 

A KSH adataiból kiderül, hogy a vállalkozásoknál foglalkoztatottak száma 59 ezerrel, 3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbiakhoz hasonlítva, a költségvetési szférában viszont a tavaly január óta tartó létszámcsökkenés áprilisban is folytatódott. A közfoglalkoztatottak száma 41 ezerrel kevesebb volt a tavaly áprilisinál és nem érte el a 148 ezret, bruttó átlagkeresetük viszont 4,2 százalékkal nőtt, meghaladta a 83 ezer forintot.

A Takarékbank a tegnap ismertetett előrejelzésében is fontos szerepet tulajdonít az erősödő bérkiáramlásnak a bruttó hazai termék (GDP) növekedésében. Alapvetően a beruházások erősödésére számít a bank elemző-csapata, emiatt az idei GDP előrejelzését 3,6 százalékról 3,9 százalékra növelte, jövőre pedig 4,1 százalékot vár. A beruházásokat túlnyomórészt a magánszféra adja, az uniós források lassan indultak be. Suppan Gergely, a bank senior elemzője szerint reális, hogy 2022-ig 60 százalék alá csökkenjen a GDP-arányos államadósság, aminek hatására 4-5 vagy akár 6 fokozattal is feljebb sorolhatják a hitelminősítők Magyarországot.

Szerző

Nagytakarítás a cégvilágban

Stagnáló cégalapítási számok mellett továbbra is magas a cégtörlések száma -  mondta Pertics Richárd az Opten céginformációs igazgatója. 

Májusban 2133 cégalapítás mellett 3817 cégtörlés történt, a cégtörlések száma mintegy 10 százalékkal meghaladta még az elmúlt hónapok átlagát. A törléseken között 1534 kényszerrel indított eljárás volt, ami viszont 75 százalékkal haladja meg az előző havi értéket. Ez a szám a következő hónapokban tovább nőhet, ugyanis 25 ezer korlátolt felelősségű társaság még mindig nem teljesítette az alapvető tőkekövetelményeket - tette hozzá az igazgató. 

Szerző