Királynői programbeszéd Londonban

Publikálás dátuma
2017.06.22. 07:32
Fotó: Arthur Edwards/Getty Images
A kisebbségi kormányzás baljóslatú kilátásaihoz ironikusan alkalmazkodva, a parlament ceremoniális megnyitása is erősen visszafogott volt.

A terrorizmus árnyékában került sor a westminsteri parlament ünnepélyes megnyitására. A 318 mandátumával abszolút többség híján lévő konzervatív kormánynak minden reális várakozással ellentétben közel két hét alatt sem sikerült „bizalmi és támogatási” megállapodást kötni az észak-ír Demokratikus Unionista Párttal. Az észak-ír béketárgyalásokon megedzett koronahű erők „bekeményítettek” és nyilvánosságra hozták: külső segítségnyújtásukat nem szabad „készpénznek tekinteni”. A kulcsfontosságú szavazásoknál, köztük éppen a kormányprogram elfogadásánál remélt asszisztenciájuknak komoly ára van: extra egymilliárd font az ulsteri egészségügy és hasonló összeg a helyi infrastruktúra fejlesztésére, továbbá a társasági adó csökkentése és a légiforgalmi járulék eltörlése.

II. Erzsébet szombati hivatalos születésnapi katonai parádéja miatt nem maradt elég idő az új parlament hagyományos ceremóniájának előkészítésére. Hatvannégy trónbeszéde közül 1974 óta ez volt az első alkalom, hogy a királynő „utcai” ruhában, lovashintó helyett a királyi Bentley-vel érkezett a westminsteri parlamenthez. A bajokat fokozta, hogy előző este fertőzés miatt, "elővigyázatossági intézkedésként” a VII. Eduárd kórházba került a 96 éves edinburghi herceg, akit Károly walesi herceg helyettesített a királynő oldalán. Maga a trónbeszéd annak ellenére volt a szokásosnál rövidebb, hogy a kilépési tárgyalások miatt a kormány legközelebb két év múlva terjeszt be jogalkotó programot. Az összesen huszonhét törvény közül nyolc vonatkozik a Brexitre.

Első helyen szerepel az európai törvények átültetése a brit jogrendbe, az ún. Nagy Visszavonási Törvény. Külön szabályozás születik az európai munkaerő szabad mozgásának megszüntetéséről. EU-állampolgárokra és családjaikra brit törvények vonatkoznak majd, remélve a bevándorlók számának csökkenését és „minőségének” javulását. Legalább annyira érdekes, milyen törvények maradtak ki a tervek közül, mint hogy mi maradt benn. A toryk választási programjának ígéretei közül szinte semmi nem valósul meg, nem esett szó sem a középiskolai oktatás reformjáról, sem a szociális gondozás szigorításáról. Feltűnően hiányzott Donald Trump ez évre tervezett állami látogatásának említése.

A parlament alsóháza június 28-án szavaz a csomagról. Ez lesz egyben a kisebbségi kormány első próbatétele.

Világrekord a román parlamentben

Publikálás dátuma
2017.06.22. 07:31

Szűk többséggel ugyan, de átment a bizalmatlansági indítvány a román parlamentben, Sorin Grindeanu miniszterelnöknek mennie kell. A sikerhez 233 voksra volt szükség, az ellenzék bojkottja mellett 248-an szavaztak, ebből 241-en igennel. Ezzel világrekordot döntött a román szociáldemokrata - szociál-liberális koalíció, amely saját kormányát buktatta meg.

Kérdéses egyelőre ki lesz Románia következő miniszterelnöke, de az is, hogy képes lesz-e a kormánytöbbség újabb olyan kormányfőt jelölni, akit el is fogad és ki is nevez Klaus Johannis államfő (decemberben indoklás nélkül utasította vissza az első jelöltet), akiben a pártelnök is megbízik. A bizalmatlansági indítványt követő sajtótájékoztatón Dragnea azt közölte, négy javaslata is van a kormányfő-jelölti tisztségre, de hétfőn már csak egy nevet fog Klaus Johannis államfőnek javasolni. Azt a döntést, hogy a négy jelölt közül ki lesz a befutó a PSD országos végrehajtó tanácsa hozza majd meg. A román sajtóban tartja magát az az álláspont, hogy nagy valószínűséggel a Nemzeti Bank kormányzóhelyettese, a PSD-hez közel álló, de mégiscsak technokratának nevezhető Florin Georgescut javasolja miniszterelnöknek Dragnea, a PSD-n belül ugyanis olyan nagytekintélyű, népszerű politikus nincs, akit mindkét tábor elfogadna.

A megbuktatott Grindeanu egyértelműen kimondta a parlamentben, szerinte mindegy ki a miniszterelnök, esélye sincs gyakorolni a tisztségét Liviu Dragnea miatt. Az abszurd politikai válság mögött ugyanis mindenekelőtt az áll, hogy Dragnea priusza miatt (ő az egyik nagyhal, aki fennakadt a Korrupcióellenes Ügyészség -DNA- hálóján, mások szerint ő a DNA egyik áldozata) nem lehet miniszterelnök, de azt sem tűri, hogy a kormányfő függetlenítse magát, netalán népszerűségében túlnője és kihívója lehessen a népszerűségben nem toplistás elnöknek.

Grindeanutól múlt héten vonta meg a bizalmat a PSD és koalíciós partnere, az ALDE, egyetlen miniszter kivételével minden tárcavezető be is nyújtotta lemondását. A temesvári miniszterelnök azonban nem volt hajlandó távozni, arra hivatkozva, hogy öt hónap kormányzás után a négyéves kormányprogramot kéri számon a kabineten a pártelnök, aki maga nevezte ki a minisztereket, és leszögezte, csak akkor távozik, ha Dragnea is lemond.

A példátlan politikai válság a szakadás szélére sodorta a rendszerváltás óta mindig kormányzó vagy legnagyobb ellenzéki pártnak számító PSD-t és patthelyzetet eredményezett. A bizalmatlansági indítványon a szociáldemokratáknak pártutasításra nyíltan kellett szavazniuk, ami jól mutatja, hogy mekkora a bizalmatlanság a formáción belül és Grindeanu sikeres megbuktatása még nem biztosíték a kormánypárt egyben tartására. Dragnea meggyengült pozícióit jelzi az az egyezkedés is, amelyet az RMDSZ-el folytatott a magyar politikusok voksaiért, s amelynek eredménye általános, a PSD-t is elérő magyarellenes hisztéria lett, ami miatt elmaradt a megállapodás. Akkor még úgy tűnt, nincs elég voks a kormánybuktatáshoz, ám a reggeli órákban a nemzeti kisebbségek frakciója bejelentette, részt vesznek a szavazáson, tagjaik lelkiismeretük szerint szavazhatnak. Ekkor nyilvánvalóvá vált, bukik a kormány, Dragnea megszerezte a hiányzó voksokat.

Szerző

Újabb leckét ad kereszténységből Ferenc pápa

Mintegy félmillió dolláros egészségügyi, mezőgazdasági és oktatási segítséggel támogatja Dél-Szudán lakosságát Ferenc pápa - derül ki a Pápa Dél-Szudánért nevű humanitárius projektből, amelyet szerdán mutattak be a Vatikánban. A segélyprogramot bemutató Peter Turkson bíboros, a vatikáni Átfogó Emberi Fejlődés dikasztériumának elnöke elmondta, hogy Ferenc pápa személyesen akart közel lenni Dél-Szudán szenvedő lakosságához, de a katolikus egyházfő idén októberre tervezett látogatását egyelőre elhalasztották az afrikai országban dúló konfliktusok miatt. 

A pápa nem mondott le arról, hogy elmenjen Dél-Szudánba, de addig is segíteni igyekszik - hangsúlyozta Turkson bíboros. Hozzátette, ghánai születésűként büszke arra, hogy a Dél-Szudánt támogató egyházi projektet képviselheti. A Pápa Dél-Szudánért elnevezésű segélycsomag mintegy félmillió dollárral járul hozzá az afrikai államban már folyamatban levő, egyházi szervezetek és intézmények működtette humanitárius projektekhez az egészségügy, a mezőgazdaság és az oktatás terén. Mások mellett két dél-szudáni kórház részesül a pénzből, amely vetőmag és mezőgazdasági eszközök beszerzését is szolgálja, valamint oktatási és képzési programokat, például tanítók, szülésznők és földművesek képzését.

A Vatikán közlése szerint az összeg a mindenkori pápa által jótékonyságra felhasználható pénzadományokból származik, az Átfogó Emberi Fejlődés hivatalától, valamint magánszemélyektől. A mintegy 13 millió lakosú Dél-Szudánban az ENSZ szerdai adatai szerint 6 millióan éheznek. Bolygónk egyik legsúlyosabb humanitárius válsága zajlik a törzsi konfliktusok és 2013 óta polgárháború dúlta országban, ahonnan 1,8 millióan vándoroltak a közeli Ugandába, Kenyába, Etiópiába és Szudánba, jelentős többségükben gyerekek.



Szerző