Zoltai Ákos;
málna;Berkenye;
2017-06-23 07:21:00
Rózsabokrok és árvácskák borítják a Nógrád megyei Berkenye főutcáját, szemetet pedig hosszas keresgélés után sem találtunk. Mintha tényleg "abban az Európában" járnánk. „Szeretjük a rendet és a szépet” – magyarázza a "titkot" Schmidt Józsefné. A német nemzetiségű falut 28 éve vezető független polgármester 1990 előtt tanácselnök volt, akkor álmodta meg, hogyan is kellene kinéznie Berkenyének. „A költségvetésből képtelenség gyarapodni, ezért hoztuk létre 1992-ben a Berkenye Faluszövetkezetet. Szántóföldeket műveltünk, gyümölcsösöket telepítettünk, mezőgazdasági gépeket vásároltunk, majd 1994-ben 62 millió forintos beruházással 300 tonna kapacitású hűtőházat építettünk. A szövetkezet Berkenye megmentője” – mondja Schmidtné és valószínűleg igaza van, hiszen a szövetkezet jelenleg is 50 embert foglalkoztat.
„Itt nem várnak segélyre az emberek. Nem volt az régen rossz, hogy minden faluban volt téesz. Hatalmas gazdasági támaszt nyújtottak” – hangsúlyozza a polgármester. Más segítségre ugyanis valóban nem igazán számíthatnak. „Mióta polgármester vagyok, egy főmufti sem járt itt. Utoljára Gőgös Zoltán volt a faluban, még a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkáraként. Az MSZP azért nem, jön ide, mert Berkenye jobboldali falu. A Fidesz meg azért nem, mert úgyis tudja, hogy jobboldaliak vagyunk” – érzékelteti a helyzetet Schmidtné. „A pártok olyanok, mint a bankok. Nekem, akinek 20 éve vezeti a számlám, drágábban adja szolgáltatásokat, mint annak, aki az utcáról megy be a bankfiókba. A hűség semmit sem ér.”
Viszont a gyümölcs például elég sokat. A környéken mindig nagy hagyománya volt a gyümölcstermesztésnek. Különösen a bogyósokhoz értettek. Egy helyi legenda szerint az 1950-es években jelent meg a faluban a málna. „Nyolc-tíz évvel ezelőtt 500 tonna málna termett. Most az egész országban terem ennyi” – mondja Schmidtné. Berkenyében mára csak mutatóban maradtak málnaföldek. „Tulajdonképpen vége a málnatermesztésnek, mert az állami támogatást előbb megkurtították, majd megszüntették. Fontos ok az is, hogy ma már az embereknek nincs annyi szabadidejük, amit „egy málna megkíván”.
A gyümölcs pedig tényleg igényli a törődést. „Reggel 5-re jöttünk, délután 3-ig itt vagyunk” – mondta szűkszavúan egy munkás a nógrádi falu egyik megmaradt málnásában. Más kérdésünkre nem akart válaszolni, mert – mint mondta – fél. Mari viszont közlékenyebb, megmagyarázta, hogy a kollégája csak az M1-et nézi, és retteg. „Ezt tették az emberekkel. Beléjük táplálták a félelmet”. Az 57 éves nő, már az ötödik nyarát tölti a berkenyei málnásban. „A pénz szar, viszont a főnök rendes” – magyarázza. Mari szívesen beszél a politikáról is, szerinte az összes párt csak a saját zsebét akarja megtömni, az emberek felőlük nyugodtan megdögölhetnek. A málnaszedő asszony imádja Berkenyét – több mint tizenöt éve a falu lakója -, de szívesen megnézné a fővárost is, hiszen eddig csak egyszer járt Budapesten. Tovább is faggatnánk, de viszonylag kedvesen elhajt bennünket, ugyanis „a málna nem szedi le magát”. Meg annyira nem is rendes az a főnök.
Mi lesz, ha teljesen elfogy a málna? – kérdezzük a polgármestert, miután visszatérünk a gyümölcsöcsből. „A hűtőház – a fiam vezetésével - újabb és újabb fejlesztései már a bogyós gyümölcsök tisztítását, magozását, fagyasztását és csomagolását szolgálják. A gyümölcsöket több száz gazdától vesszük át, leginkább Nógrád megyéből. Muszáj előre tekinteniük” – válaszolt optimistán Schmidtné. A következő pillanatban viszont alábbhagy a pozitív kisugárzás. „Két évig még remélem ugyanilyen szép lesz minden, viszont 2019-ben, 70 évesen befejezem. Nem látom ki az, aki átvenné a polgármesterséget, a gyerekeim hallani sem akarnak róla. Ha nem így fog kinézni Berkenye, mint most, akkor nagyon fog fájni a szívem.”
A málnát arany áron mérik, kilójáért 2600-2800 forintot is elkérnek a piacokon. Nem valószínű, hogy ennél sokkal olcsóbb lesz az augusztus elejéig tartó szezon ideje alatt.
Ennek egyik oka, hogy, az elmúlt negyedszázadban mintegy 90 százalékkal csökkent a málnaültetvények területe Magyarországon és jelenleg alig 300 hektáron termelnek piacra a gazdák. Egykor évi 10 ezer tonna málnát szüreteltek a 3-4 ezer hektárról. Jutott bőven a hűtőházakba, és jelentős volt az export is. Ma már az évi 1000-1200 tonna málnatermésből egyáltalán nem jut hazai feldolgozásra. A mélyhűtött málna importból származik. A hazai termés döntő részben még frissen a piacokra kerül.
A hazai málnások visszaszorulásáért a globális felmelegedés okozta éghajlatváltozás is felelős. A málna a hűvösebb, páradús környezetet igényli. A kedvelt gyümölcs mára a Börzsönybe, a Duna-kanyar néhány településére szorult vissza.
A kedvezőtlen változások miatt jelenleg már a hektáronkénti átlagtermés csak 30-50 százaléka a nagy málnatermelő lengyelországi területeken elérhető mennyiségnek, így nem is versenyképes a magyar málna.
Ráadásul ez a gyümölcs nagyon élőmunka igényes és ez alaposan megdrágítja a termesztését.
B. T.