Elvesztette követség jellegét a palota

Publikálás dátuma
2017.06.23. 07:04
Fotó: Szalmás Péter
Megszűnik a diplomáciai funkciója a Harmincad utcai luxusingatlannak. A palotát Garancsi István közeli cég hasznosítja.

Jelenleg a tervezőasztalon foglalkoznak az V. kerületi Harmincad utcában található palotával, még nem dőlt el milyen funkciója lesz – közölte a Népszava megkeresésére Szigeti Zsolt, a Sinvest Harmincad 6. Ingatlanhasznosító Kft. ügyvezetője. Ami biztos, diplomáciai képviselet nem fog működni benne. Vagy az eredeti funkcióját megtartva irodaházként vagy szállodaként működik majd. Ez a kérdés még nem dőlt el, várhatóan ősszel fog – mondta az ingatlant tulajdonló és hasznosító cég vezetője. Az kizárt, hogy lakóházzá alakítsák, illetve hogy értékesítsék: mindenképpen bérlőt keresnek hozzá. Szigeti becslése szerint leghamarabb 2018 elején kezdődik el az épület felújítása, belső átalakítása. A palota iránti érdeklődésről ezért szerinte még beszélni sem lehet.

Az V. kerületi önkormányzat szomszédságában található műemlékpalotát az Egyesült Királyság nagykövetsége hetven éven át használta. Áprilisban költöztek ki, a diplomáciai testület a II. kerületi Füge utcában folytatja munkáját. A cégadatok szerint a Sinvest Harmincad 6. Kft. évi 140-150 millió forintért adhatta bérbe a palotát, az ingatlant hasznosító társaság évente rendszeresen ennyi bevételre tett szert.

Az ezer négyzetméter alapterületű, háromszintes palotát 1914-ben a Hazai Bank RT. számára építették. Az állami vagyon részeként a hazai diplomáciai testületeket ingatlanokkal ellátó CD Hungary portfóliójához tartozott egészen 2001-ig. A céget 160 értékes fővárosi ingatlanával az I. Orbán-kormány privatizálta 18 milliárd forintért. Ahogy a Magyar Narancs emlékeztetett rá, meghökkentően alacsony, 135 ezer forintos négyzetméteráron értékesítette az ingatlanvagyont az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Ezen az áron akkoriban a Havanna-lakótelepen lehetett panellakást vásárolni. Csányi Sándor, a tranzakcióban résztvevő OTP vezérigazgatója azzal védte az ügyletet, hogy az állam nem ingatlanokat, hanem egy jelentős adósságállománnyal terhelt céget adott el.

Az OTP-vezér azért véleményezte a privatizációs eljárást, mert a tender győztese az OTP-csoport tulajdonában álló, erre a célra alapított Magyar Ingatlan Befektető (MIB) Kft. lett 18,2 milliárd forintos vételi ajánlatával. Az OTP valójában csak ugródeszka volt a kormányfőhöz közelálló Garancsi Istvánnak. A Garancsi alapította Szinva 2001 Ingatlanforgalmazó Rt. a privatizáció után néhány hónappal került előtérbe, mint hitelező. A MIB tulajdonosai ugyanis csak 9 milliárd forintot adtak össze, a Szinva 2001 értékpapírhitel formájában 3 milliárdot hitelezett, 6 milliárdnyi értékpapírt pedig maga a CD Hungary kölcsönzött saját vevőjének. Az MIB 2002. júliusban egybeolvadt a CD Hungaryvel, amiben az ÁPV 2007-ig kisebbségi részesedéssel rendelkezett. Ezt követően a társaságot teljesen megvásárolta a Garancsi cége, legfőképpen az OTP hitelének köszönhetően. Az OTP-s projektcég érdekeltsége 2002. novemberre ezzel meg is szűnt a CD Hungaryben, a többségi üzletrész Garancsié lett.

Garancsi István: irodaház vagy szálloda lesz a volt brit nagykövetség épülete

A CD Hungary Ingatlanhasznosító Zrt. 2008-ban 54, az egyes ingatlanok hasznosítására létrehozott társaságra vált szét, Garancsi ezek mindegyikében is betölt igazgatói helyet. A Harmincad utcai palotát birtokló cég tulajdonosa jelenleg is a Szinva 2001 Ingatlanberuházó és Forgalmazó Zrt., amely három fős igazgatóságának egyik tagja Garancsi István.

Ingatlanpiaci szakértők a privatizáció idején 30 milliárd forintra tették a CD Hungary összértékét. Az ingatlanállomány végső árát úgy állapították meg, hogy az összértékből levonták azon ingatlanok értékét, amelyeket tartósan használtak diplomáciai testületek. Ennek köszönhetően az ingatlanok harmada a privatizáció során nulla forint értéken volt nyilvántartva, aminek legalább 4-8 milliárd forintos vagyonvesztés lehetett a következménye.

Szerző

Csellel lesz lex a Simicska

Publikálás dátuma
2017.06.23. 07:00
Csak nekik lehet - FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Cserecsellel, a változtatandó jogszabályt felcserélve, ám ugyanazokat a passzusokat elfogadva erőlteti át saját többségével a Fidesz-KDNP a lex Simicskát. A lapunk birtokába is került fideszes módosító javaslat, amelyet az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának nyújtottak be tegnap este, az "egyes törvényeknek az átlátható kampánytevékenység érdekében szükséges módosításáról” helyett “a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosításáról” szól majd a mai rendkívüli ülésen. Az új tervezetben ugyanis ezt a jogszabályt módosítanák, kiegészítve annak joghatályát: a törvény így egy olyan fejezettel egészülne ki, aminek "A közpénzekkel való felelős gazdálkodásra kötelezett szervezetekre vonatkozó különös szabályok" címen a korábban is ismert törvénytervezet passzusai kerülnek majd tehát egy nem sarkalatos törvénybe.

Feles többséggel, a településkép védelmi törvényt módosítva, ám az eredeti lex Simicska tartalmával fogadhatja el tehát ma a fideszes módosítást az Országgyűlés, csakis emiatt összehívott rendkívüli ülése. Így akár már holnaptól listaáron köteles a hirdetést közzétevő kitenni olyan szervezet plakátját, amit nevesít a költségvetési törvény és ami támogatást is kap. Tehát a pártokét is, de a civil szervezetekét, így például a Civil Összefogás Fórumét (CÖF) nem. A közbeszerzési törvény hatálya alá eső reklámozó, tehát az állam vagy bármely állami cég csak úgy térhet el ettől, ha uniós közbeszerzést folytat le, kérdés azonban, ha a kabinet közvetítőkön keresztül hirdet, arra vonatkoznak-e a szabályok.

A törvény hatálybalépését megelőzően kötött szerződések alapján július 15-ig tehetőek közzé plakátok, a jogszabály azonban egy új rendelkezéssel már a kihirdetését követő napon érvényes lenne. Az indoklás a transzparenciára és a korrupcióellenes küzdelemre hivatkozva végül azt a jogalkotói célt is megemlíti, miszerint az egyik utolsó passzus: "a sarkalatossági záradék elhagyását célozza, mivel a módosító javaslat nem tartalmaz minősített többséget igénylő rendelkezést." Másfél hete nem ment át kétharmaddal a plakáttörvény, amit a Fidesz szeretett volna elfogadtatni az Országgyűléssel, így aztán Áder János köztársasági elnök sem írta alá, hanem visszaküldte a Háznak, amit rendkívüli ülésre hívtak össze péntekre, hogy megpróbálják újra átnyomni. Csakhogy a kétharmaddal továbbra sem rendelkező Fidesz-KDNP kizárólag ellenzéki vagy független képviselőkkel együtt tudná megszavazni, ám az ellenzék elzárkózott a Simicska Lajos cégbirodalma ellen irányuló, ám nem csupán a Jobbiknak jelentős kedvezménnyel biztosított hirdetési felületeket, hanem más kampánykorlátozásokat is tartalmazó jogszabálytól.

Úgy tűnt, mindez elbukott, sőt, a rendkívüli ülés előtti napon a Fidesz belekezdett nagy altatási akciójába is. A KDNP-s Rubovszky György halála miatt a kormánypártoknak tovább csökkent az esélye, hogy biztosítsák a kétharmados támogatottságot. A Brüsszelben tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnök megüzente, nem ugrik haza a parlamenti szavazás kedvéért. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig arról beszélt, hogy nem számít váratlan fordulatra vagy (a kormány szempontjából) sikerre a plakáttörvény ügyében, bár annak rendelkezéseit feles többséggel is el lehetne fogadni.

Ám hogy a bagatellizálás ellenére nagyon is fontos a lex Simicska átverése a kormánynak, azt egyértelműsíti: nemcsak a számára kedves CÖF-öt mentesíti a szabályok alól, hanem lényegében önmagát is.

Pedig nagyon is lenne mit szigorítani. "A kormány lakossági tájékoztató kampányával kapcsolatos szerződések adatai nyilvánosak, a kormany.hu oldalán mindenki számára elérhetőek" - közölte például tegnap lapunkkal a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK), miután megírtuk: a Fidesz nagy erőkkel turkál más pártok pénztárcájában, ugyanakkor kevésbé lelkes, ha saját költéseiről kellene számot adnia. Megkérdeztük ugyanis a Miniszterelnöki Kabinetirodát, mennyire jellemző az a gyakorlat, hogy a kormány ingyenes vagy kedvezményes hirdetési lehetőséget vesz igénybe: hány ilyen eset történt, mekkora összegről és konkrétan mely hirdetésekről van szó. Érdemi választ nem kaptunk.

Forrás: Facebook

Forrás: Facebook

Harangozó Tamás: a kormány jól láthatóan az ország, sőt, talán Európa legnagyobb politikai hirdetője

Mindezek után hívta fel lapunk figyelmét a szocialista Harangozó Tamás, hogy már hónapokkal ezelőtt közérdekű adatigényléssel jutott olyan adatokhoz, amelyek szerint az Orbán-kormány tájékoztató kampányai jelentős árkedvezményekkel jutottak felülethez. Botka László miniszterelnök-jelölt frissen kinevezett kabinetfőnöke elmondta: tavaly ősszel hosszas küzdelem árán sikerült megszereznie a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetirodától azt a több százoldalas szerződéscsomagot, amelyből kiderült, hogy az érvénytelen kvótareferendum nagyjából 19,5 milliárd forintjába került az adófizetőknek, s hogy a kormányzati plakátkampány minden médiafelületen 50-60 százalékos kedvezményt kapott. Harangozó szerint "komikus, hogy a plakátpiaci, illetve a mai korrupt kampányrendszert érintő vagdalkozásban a kormány, a Fidesz és a Jobbik is az MSZP-t támadja, miközben a kabinet jól láthatóan az ország, sőt, talán Európa legnagyobb politikai hirdetője. Közpénz-milliárdokat szór el propagandára úgy, hogy közben a legnagyobb kedvezményeket is bezsebeli a torz plakátpiacon".

Szerző

Nyílt levél Gulyás Gergely, a Törvényalkotási bizottság elnöke részére

Nyomatékosan felhívom a figyelmét, hogy a Törvényalkotási bizottság MSZP Képviselőcsoportjához tartozó tagjai a bizottság 2017. június 23-i ülésének napirendjén szereplő javaslathoz módosítási szándék megfogalmazására irányuló kezdeményezést nem nyújtottak be. Minden ezzel ellentétes intézkedése a TAB Ügyrendjének 18. pontjába ütközik - írja Bárándy Gergely a Törvényalkotási bizottság alelnöke a dokumentumban.

Nyílt levél Gulyás Gergely, a Törvényalkotási bizottság elnöke részére

Tisztelt Elnök Úr!

Nyomatékosan felhívom a figyelmét, hogy a Törvényalkotási bizottság MSZP Képviselőcsoportjához tartozó tagjai a bizottság 2017. június 23-i ülésének napirendjén szereplő javaslathoz módosítási szándék megfogalmazására irányuló kezdeményezést nem nyújtottak be. Minden ezzel ellentétes intézkedése a TAB Ügyrendjének 18. pontjába ütközik.

Felhívom figyelmét arra, hogy a bizottság MSZP Képviselőcsoportjához tartozó tagjai részéről megfogalmazott minden módosítási szándékot mindezidáig következetes módon tőlem, mint a bizottság alelnökétől származó meghatalmazás alapján – az Ügyrenddel összhangban álló módon – közvetlenül a bizottság titkárságának elektronikus levélcímére küldött meg az MSZP Képviselőcsoportja Hivatalának szakértője.

Az MSZP tagok kezdeményezéseként feltüntetett javaslat egy ötpárti egyeztetéssel összefüggésben, annak szakmai anyagaként megküldött szakmai tervezet volt, melynek a bizottság eljárásához semmi köze nincs. A nyilvánvaló ügyrendsértésen túlmenően, az eddigi gyakorlatunktól gyökeresen eltérő módra, továbbá az elmúlt napok eseményeire tekintettel az is köztudomású, hogy az MSZP Képviselőcsoportja a törvényjavaslatot nem támogatja, ahhoz semmilyen, módosításra irányuló szándékot nem fogalmaz meg és nem is támogat. Ezért az Ön intézkedését, aljas politikai célokat szolgáló tettnek tekintem.

A fentiekre tekintettel a bizottság MSZP Képviselőcsoportjának tagjai kezdeményezéseként feltüntetett javaslat nem tárgyalható, így haladéktalanul gondoskodjon annak napirendről való azonnali levételéről, továbbá ennek megtörténtéről és a levelemben foglaltakról a bizottság tagjait tájékoztassa.

Tisztelettel:

Bárándy Gergely
a Törvényalkotási bizottság alelnöke

Szerző