Belváros;palota;Garancsi István;

Elvesztette követség jellegét a palota

Megszűnik a diplomáciai funkciója a Harmincad utcai luxusingatlannak. A palotát Garancsi István közeli cég hasznosítja.

Jelenleg a tervezőasztalon foglalkoznak az V. kerületi Harmincad utcában található palotával, még nem dőlt el milyen funkciója lesz – közölte a Népszava megkeresésére Szigeti Zsolt, a Sinvest Harmincad 6. Ingatlanhasznosító Kft. ügyvezetője. Ami biztos, diplomáciai képviselet nem fog működni benne. Vagy az eredeti funkcióját megtartva irodaházként vagy szállodaként működik majd. Ez a kérdés még nem dőlt el, várhatóan ősszel fog – mondta az ingatlant tulajdonló és hasznosító cég vezetője. Az kizárt, hogy lakóházzá alakítsák, illetve hogy értékesítsék: mindenképpen bérlőt keresnek hozzá. Szigeti becslése szerint leghamarabb 2018 elején kezdődik el az épület felújítása, belső átalakítása. A palota iránti érdeklődésről ezért szerinte még beszélni sem lehet.

Az V. kerületi önkormányzat szomszédságában található műemlékpalotát az Egyesült Királyság nagykövetsége hetven éven át használta. Áprilisban költöztek ki, a diplomáciai testület a II. kerületi Füge utcában folytatja munkáját. A cégadatok szerint a Sinvest Harmincad 6. Kft. évi 140-150 millió forintért adhatta bérbe a palotát, az ingatlant hasznosító társaság évente rendszeresen ennyi bevételre tett szert.

Az ezer négyzetméter alapterületű, háromszintes palotát 1914-ben a Hazai Bank RT. számára építették. Az állami vagyon részeként a hazai diplomáciai testületeket ingatlanokkal ellátó CD Hungary portfóliójához tartozott egészen 2001-ig. A céget 160 értékes fővárosi ingatlanával az I. Orbán-kormány privatizálta 18 milliárd forintért. Ahogy a Magyar Narancs emlékeztetett rá, meghökkentően alacsony, 135 ezer forintos négyzetméteráron értékesítette az ingatlanvagyont az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Ezen az áron akkoriban a Havanna-lakótelepen lehetett panellakást vásárolni. Csányi Sándor, a tranzakcióban résztvevő OTP vezérigazgatója azzal védte az ügyletet, hogy az állam nem ingatlanokat, hanem egy jelentős adósságállománnyal terhelt céget adott el.

Az OTP-vezér azért véleményezte a privatizációs eljárást, mert a tender győztese az OTP-csoport tulajdonában álló, erre a célra alapított Magyar Ingatlan Befektető (MIB) Kft. lett 18,2 milliárd forintos vételi ajánlatával. Az OTP valójában csak ugródeszka volt a kormányfőhöz közelálló Garancsi Istvánnak. A Garancsi alapította Szinva 2001 Ingatlanforgalmazó Rt. a privatizáció után néhány hónappal került előtérbe, mint hitelező. A MIB tulajdonosai ugyanis csak 9 milliárd forintot adtak össze, a Szinva 2001 értékpapírhitel formájában 3 milliárdot hitelezett, 6 milliárdnyi értékpapírt pedig maga a CD Hungary kölcsönzött saját vevőjének. Az MIB 2002. júliusban egybeolvadt a CD Hungaryvel, amiben az ÁPV 2007-ig kisebbségi részesedéssel rendelkezett. Ezt követően a társaságot teljesen megvásárolta a Garancsi cége, legfőképpen az OTP hitelének köszönhetően. Az OTP-s projektcég érdekeltsége 2002. novemberre ezzel meg is szűnt a CD Hungaryben, a többségi üzletrész Garancsié lett.

Garancsi István: irodaház vagy szálloda lesz a volt brit nagykövetség épülete

A CD Hungary Ingatlanhasznosító Zrt. 2008-ban 54, az egyes ingatlanok hasznosítására létrehozott társaságra vált szét, Garancsi ezek mindegyikében is betölt igazgatói helyet. A Harmincad utcai palotát birtokló cég tulajdonosa jelenleg is a Szinva 2001 Ingatlanberuházó és Forgalmazó Zrt., amely három fős igazgatóságának egyik tagja Garancsi István.

Ingatlanpiaci szakértők a privatizáció idején 30 milliárd forintra tették a CD Hungary összértékét. Az ingatlanállomány végső árát úgy állapították meg, hogy az összértékből levonták azon ingatlanok értékét, amelyeket tartósan használtak diplomáciai testületek. Ennek köszönhetően az ingatlanok harmada a privatizáció során nulla forint értéken volt nyilvántartva, aminek legalább 4-8 milliárd forintos vagyonvesztés lehetett a következménye.