oltás;kullancs;

2017-06-23 07:16:00

Gyógyszer nincs, védőoltás van

A betegek mintegy 30 százalékában súlyos lefolyást mutató vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás betegség védőoltással megelőzhető.

Egyre több szülő dönt úgy, hogy a kullancs által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás vakcinát adat be gyermekének. Most, amikor javában tart a kullancsszezon a családorvosok azt tapasztalják, hogy sok felnőtt halogatja, hogy magának is kérje a vakcina beadását – pedig a gyermekekhez képest a felnőttek körében lényegesen gyakoribb a kullancs-encephalitis előfordulása és a fertőzés eredménye akár súlyos, életre szóló fizikai és szellemi károsodás is lehet. (Nem csak itthon, de több népszerű nyaralóhelyen, például Ausztriában, Szlovéniában, és Horvátország egyes nem tengerparti régióiban is sok helyen előfordul a fertőzött vérszívó.) A már kialakult vírusos agyvelőgyulladás ellen továbbra sincs gyógyszer, viszont a vakcina hatékony védelmet adhat.

Magyarországon kétféle vakcinát forgalmaznak, mindkettőnek van gyermek és felnőtt változata is. Az alapimmunizálás három adag vakcinával történik, az első oltást követő 1-3 hónap múlva kell felvenni a másodikat, majd oltóanyagtól függően újabb 5-12 hónap, illetve 9-12 hónap elteltével a harmadikat. Az alapimmunizálást követően emlékeztető oltásokkal tartható fenn a védettségünk, amelyet alapesetben a harmadik oltást követően 3 év múlva kell először beadatni.

Több tényező is szerepet játszik abban, hogy több a felnőtt beteg, mint a gyermekkorú – tudtuk meg Vajer Péter családorvostól. - A szülői gondoskodásból fakadóan a felnőttek jellemzően több figyelmet fordítanak gyermekük egészségére, mint a sajátjukéra. Kirándulások, túrázások után a gyerekeket figyelmesen átvizsgálják, az esetleges kullancsot nagy valószínűséggel időben eltávolítják. A parazita ma már nemcsak a természetben, hanem városi zöld környezetben is előfordul. Játszótereken, sportpályákon, strandokon is megtalálható. Európában pedig új gócok jelentek meg, és a régebbi területek kiterjedése is növekszik. Németországban például az ezredforduló után megduplázódott az esetszám.

Hazánkban a magas rizikójú területek a nyugati, délnyugati megyék közül főleg Zala, Somogy, Tolna, Baranya, Vas és Veszprém megye, északon elsősorban Nógrád és Borsod megye, illetve az Északi-középhegység. A vírus a nyers kecske- és tehéntejben is fertőzőképes maradhat, ezért ezeket csak megfelelő pasztörizálás, forralás után ajánlott fogyasztani.

Kullancs encephalitis vírusfertőzésből éves szinten mintegy 10-12 ezer esetet regisztrálnak világszerte, de a valós esetszám ennél jóval magasabb lehet, hiszen orvoshoz általában csak azok kerülnek, akiknél kialakul a betegség központi idegrendszeri gyulladással járó második fázisa is.

Encephalitis
A betegség védőoltással megelőzhető.
Az első fázis nem specifikus tünetekkel, lázzal, izomfájdalommal járhat, a betegek egyharmadánál kialakuló második szakaszban súlyos tünetek jelentkeznek: tarkómerevség, magas láz, koordinációs zavarok, heves fejfájás, hányás, szédülés, eszméletvesztés. Azonnali kórházi kezelés szükséges. A betegség általában 2 hét alatt lezajlik, ám a maradványtünetek a páciensek egy részénél a fizikai, illetve szellemi teljesítőképesség enyhébb vagy kifejezetten jelentős csökkenését okozzák. Az izombénulás és az egyéb súlyos maradványtünetek olyannyira életre szólóak lehetnek, hogy a kórházból távozott betegek harmada-fele kénytelen a betegség miatt feladni tanulmányait, addigi munkahelyét.