Rendkívüli ülésen döntött az Országgyűlés kormánypárti többsége arról a törvényről, ami alaposan megnehezíti a pártok közterületi plakátkampányait. A jelenlévő 123 fideszes és kereszténydemokrata képviselő ugyanis megszavazta a világosan alkotmányellenes módosítást, amelyet még a rendkívüli ülés előtti napon is alaposan "megreformált" a kormányoldal, kijátszva az ellenzéki pártokat.
Az utóbbi hetekben nagy port kavart az a lex Simicska néven elhíresült, kétharmados javaslat, amivel azt akarta elérni a Fidesz, hogy kampányidőszakon kívül ne is helyezhessék ki hirdetéseiket a pártok, de ennek csak az egyszerű többséget igénylő részeit sikerült elfogadni a megelőző, utolsó üléshéten. Így viszont értelmezhetetlen volt a jogszabály, amit ezért Áder János államfő vissza is küldött az Országgyűlésnek.
Nem a törvény formája dönti el, hogy kétharmad, vagy sima többség szükséges hozzá, hanem maga a törvényhozási tárgy. Nem lehet formálisan kimenekülni ebből. Az alaptörvény pedig egyértelműen kimondja: a pártok gazdálkodására vonatkozó szabályozáson csak kétharmaddal lehet változtatni, feles többséggel nem - mondta lapunknak Fleck Zoltán. A jogszociológus szerint nem is kérdés, hogy alkotmányellenes a Fidesz húzása, viszont túlságosan nem lepődött meg, hiszen: „a magyar jogállamnak már régóta hivatalosan is vége van.”
Ezek után kezdett piszkos játszmákba a kormányoldal, ötpárti egyeztetést kezdeményeztek, amelyre az MSZP saját plakát- és kampányszabályozó javaslatcsomaggal készült. Miután azonban ez vállalhatatlan kompromisszumokra kényszerítette volna a szocialistákat, akik más ellenzéki pártok támogatását sem nyerték el, mindössze a Fidesszel születhetett volna valamiféle alku e témában, amit azonban Botka László szocialista miniszterelnök-jelölt világosan megtiltott. Az MSZP ezt követően közölte: nem nyújtanak be saját törvénymódosítást.
Ennek ellenére a Fidesz, pontosabban az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának fideszes elnöke, Gulyás Gergely javaslatnak tekintette az ötpárti egyeztetésre megküldött tervezetet, s napirendre vetette azt a rendkívüli ülésen. Mindezzel párhuzamosan - ráadásul úgy, hogy Kósa Lajos frakcióvezető hétfőn még arról beszélt, alkotmányellenes lenne az MSZP javaslatának napirendre kerülése pénteken - a Fidesz csütörtök este úgy módosította saját eredeti törvényjavaslatát, hogy azt feles többséggel is el lehessen fogadni. A kampányidőszakon kívüli tilalomról az ő módosítójukban már nem volt szó, arról viszont igen, hogy a költségvetési támogatásban részesülő szervezetek plakátjait csak listaáron lehet kitenni. Ez azért érdekes kitétel, mert így a Civil Összefogás Fórum, vagy az előző választáson még nem indult Momentum Mozgalom is mentesül a törvény hatálya alól. Mindezt úgy kívánta keresztülnyomni a Házon a kormányoldal, hogy egyszerűen kicserélte a módosítandó törvényt.
Az Együtt soha, semmilyen körülmények között nem gyakorolt nyomást senkire sem azért, hogy megszavazza a Fidesz plakáttörvényét – reagált a párt elnöksége Szelényi Zsuzsanna állítására. Az Együtt színeiben parlamenti mandátumot szerzett, de frakció hiányában független képviselő ugyanis Facebook-oldalán bejelentette, hogy kilép a pártból. Az Együtt politizálása számára eddig is túl akcionalista volt, de ezen még túltette volna magát. Azt viszont a politikai meggyőződésével és a politikai realitásokkal teljesen ellentétesnek tartja, hogy az Együtt próbált nyomást gyakorolni rá: bizonyos feltételekkel szavazza meg a plakáttörvényt.
Kilépésével az Együtt politikusainak száma a felére, kettőről egyre csökkent a parlamentben. Hírmondónak már csak Szabó Szabolcs maradt. Az Együtt közleménye szerint Szelényi még nem nyilatkozott mandátuma sorsáról. Az elnökség figyelmét bizonyára elkerülte, hogy Szelényi egyértelművé tette: parlamenti képviselő kíván maradni.
A rendkívüli ülés előtt az MSZP-n kívül váratlanul Juhász Péter, az Együtt elnöke is előállt egy plakátjavaslattal. A szocialisták visszavonták a magukét, Juhász pedig azzal igyekezett csitítani a kedélyeket, hogy csak akkor ragaszkodna a sajátjához, ha azt a teljes ellenzék támogatná. Volner János, a Jobbik frakcióvezetője azonban a hét közepén – amikor még úgy nézett ki, hogy a plakáttörvény elfogadásához kétharmados többség kell – arról beszélt, hogy tudomása szerint a Fidesz megkörnyékezett ellenzéki képviselőket. A kormánypárt próbált nyomást gyakorolni rájuk, hogy szavazzák meg a fideszes plakáttörvényt. Volner az MSZP mellett az LMP-t és az Együttet is megemlítette.
A Fidesz eljárásmódja alaposan megdöbbentette az ellenzéket. A szocialista Bárándy Gergely szerint nyíltan megsértették a házszabályt és a törvényalkotási bizottság ügyrendjét, amikor az MSZP által az ötpárti egyeztetésre elküldött dokumentum módosító indítványként került az Országgyűlés elé. Az ügyet aljas politikai manipulációnak tartotta és egyértelművé tette: a szocialistáknak minimális szándéka sincs a fideszes játszmához asszisztálni. Gulyás Gergely a vitában azt mondta: ő csak akkor járhatott volna el kritizálható módon, ha a neki megküldött javaslat nem kerül a bizottság ügyrendjére. Azt állította, hogy a bizottság szocialista tagjai nem kívánták a javaslatot visszavonni. Valójában azonban Bárándy, a törvényalkotási bizottság szocialista alelnökeként még csütörtökön levelet küldött Gulyásnak, melyben jelezte: az MSZP tagok kezdeményezéseként feltüntetett javaslat egy szakmai tervezet, aminek a bizottság eljárásához semmi köze nincs. Bárándy már akkor is tisztázta: az MSZP képviselőcsoportja a törvényjavaslatot nem támogatja, s a javaslat napirendről levételét is kérte.
Végül a módosítókról szóló döntéskor a szocialisták kétharmadot igénylő javaslatára a jelenlévő képviselők 64,4 százaléka szavazott, így az nem ment át. A 123 igen szavazat viszont elegendő volt az egyszerű többséget igénylő törvénymódosítás elfogadásához, majd ugyanennyivel a módosított plakáttörvény is átment. Vagyis kampányidőszakon kívül ezentúl is lehet plakátolni, de azok a pártok és szervezetek, amelyek költségvetési támogatásban részesültek, csak listaáron tehetik ezt meg. Az MSZP szerint a plakáttörvény egyszerű többséggel való elfogadása is alkotmányellenes, ezzel egyetértett az LMP és a Jobbik is a vitában. Sőt, a jogász szakma is úgy látja, nyílt alkotmánysértést követett el a kormányoldal. Gulyás azonban ebben is teljesen elvtelenül védte a mundér becsületét előterjesztőként: szerinte ugyanolyan generális szabályozásról van szó, mint az adótörvények vagy a számviteli törvény, amelyek feles parlamenti többséggel elfogadhatóak, holott érintik a pártok gazdálkodását.
Nem az adóhatóságtól szivárgott ki, hogy nyomozás folyik Simicskai Lajos cégeinél a Jobbik plakáthelyei miatt - állította Tállai András. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke a Hír TV kérdésére közölte, egészen biztos abban, hogy nem beosztottjai értesítették a sajtót. Éppen ezért nincs is szükség rá, hogy kivizsgáltassa a jogsértést - érvelt sajátos logikával a NAV-elnök.
Az eset furcsasága, hogy a kormánypárti Magyar Idők még az adónyomozás kezdete előtt értesült a „közérdekű bejelentésre” induló eljárásról: előbb, mint maguk a plakátcégek. Tállai nem tért ki arra, hogy a NAV munkatársain kívül ki tudhatott még a Simicskáéknál tervezett (időközben végrehajtott) vizsgálatról, de láthatóan nem is különösebben izgatta magát a kérdésen.
Az adóhatóság hivatalosan eddig csak annyit közölt, hogy „egy reklámpiaci gazdálkodó ellen” folytat büntetőeljárást. Lapunk többször is próbált bővebbet megtudni a NAV-tól, amely azonban még azt sem volt hajlandó megerősíteni, hogy a szóban forgó vizsgálat egyáltalán összefüggésbe hozható valamely párt politikai tartalmú plakátkampányával. Pedig akkor már tele volt a sajtó a hírrel, hogy az eljárás a jobbikos plakátok ügyében Simicska cégeinél folyik.
