Helikopterrel mentenek a Városligetben

Publikálás dátuma
2017.06.24. 09:18
Népszava fotó
Magyarországon évente mintegy 25 000 ember hal meg hirtelen szívhalál miatt. Az esetek döntő többségében azért, mert a rosszul lett beteg körül lévők felkészületlenségük és félelmük miatt meg sem próbál segíteni.

Pedig van egyszerű módszer – amivel a mentők kiérkezéséig életben tartható a beteg. Csak a mellkas nyomásával, levegőbefújás nélkül is lehet életet menteni – azt hogy ez miként lehetséges azt megmutatják a hivatásosok június 24-én a Mentőnapon a Városligetben. Az Országos Mentőszolgálat a volt Petőfi Csarnok melletti Napozóréten tíz órától mentési bemutatókat tart, bevetik a mentőhelikoptert is. A gyerekek beülhetnek a mentőautókba, és ha valaki még bizonytalan, hogyan segítsen laikusként másokon baj esetén, profiktól kaphat megerősítést elsősegélynyújtásból. A rendezvényen bemutatkoznak a gyermekmentők, a vízi-mentők, a mentőkutyások.

Szerző

Palackosat vagy csapvizet?

Publikálás dátuma
2017.06.24. 07:18
Thinkstock fotó
A mostani kánikulában nélkülözhetetlen a megnövelt folyadékbevitel. De mindezt milyen forrásból?

Az ország legnagyobb részén kiváló a víz minősége, nyugodtan fogyasztható egyenesen a csapból is. Ma a víz a legtöbbször és legalaposabban ellenőrzött élelmiszer hazánkban. Mégis miért isznak inkább palackozott vizet az emberek? Sok tévhit, hiedelem, félelem terjed, hogy miért jobb a palackos, mint a csapból folyó. Sokan például azért nem isznak csapvizet, mert túl klórosnak tartják. A fertőtlenítő klór engedélyezett koncentrációja nem káros az egészséges ember számára. A klór a szakemberek szerint olyan elfogadható, minimális kellemetlenség, amiért cserébe azt a biztonságot kapjuk, hogy valószínűleg nem lesz bajunk abból, ha a csapvíz mellett döntünk.

A csapvíz elutasításának másik oka a csapvízben található ártalmas gyógyszermaradványok kérdése. A szakemberek szerint a hazai csapvízben nem fordulnak elő kimutatható mennyiségben. Viszont ha tudjuk, hogy például egy átlagos fejfájás-csillapító 400 mg ibuprofen hatóanyagot tartalmaz, és feltételezzük, hogy a vízben iszonyatosan magas, literenként 100 nanogramm ibuprofen-maradvány van, akkor ha egy tablettányi mennyiséget akarunk összehozni a vízből, ez 20 millió pohár vizet jelent, vagyis napi 2 literrel számolva egy tablettányi begyűjtése 5500 évig tartana – írja az index.hu.

Az arzén is a csapvíz ellen szól, és ez nem olyan dolog, amihez a szervezet hozzászokik. Sokan legyintenek, hiszen az ország néhány régiójában az emberek „évszázadok óta arzénes vizet isznak", ám ez félreértés, mert az arzén a múlt évszázad harmincas éveiben fúrt artézi kutak eredménye. Az EU-határérték literenként 10 mikrogramm, itthon a minták még mindig 70-75 százalék felett feleltek meg. Ott, ahol az ellenőrzések során a megengedett határértéket átlépi az arzéntartalom, átmenetileg lajtos kocsiból látják el a lakosságot.

A palackozott ásványvízzel kapcsolatban nem a tartalom az, ami egészségügyi kérdéseket vet fel, hanem maguk a PET-palackok. Azon felül, hogy ezek a palackok környezetszennyezők, és az újrafeldolgozásuk még nem teljesen megoldott, a pillepalackokból hő hatására mérgező anyagok kerülhetnek a vízbe. A PET-palackok egy antimon nevezetű anyagot tartalmaznak, amely az arzénhoz hasonlóan toxikus, ha meleg helyen tároljuk az ásványvizet, akkor előfordulhat, hogy az antimon a vízbe oldódik – írja a webbeteg.hu. Az ásványvizek ráadásul könnyedén fertőződhetnek baktériumokkal is, hiszen a palack felbontása után már „szabad a pálya” a különböző mikroorganizmusoknak, főleg ha több napig is eltart egy palacknyi víz elfogyasztása.

Vizet osztanak a pályaudvarokon
A hőségriasztás ideje alatt Budapesten a Keleti, a Nyugati és a Déli pályaudvaron, vidéken a miskolci, a debreceni, a nyíregyházi, a békéscsabai, a szolnoki, a kecskeméti, a győri, a pécsi, a zalaegerszegi, a veszprémi, a nagykanizsai, a celldömölki, a tapolcai, a fonyódi és a siófoki állomáson díjmentesen kaphatnak vizet a vonatokra várakozók. Az ásványvizet a vasúttársaság június 26-ig – illetve amíg az időjárás ezt szükségessé teszi – 10 és 17 óra között osztja. B. M.

Vízárak:

1 liter csapvíz 40 fillér

1 liter mentes víz 40 forint

Szerző
Témák
víz csapvíz

Érdemes-e perelni a magyar államot?

Publikálás dátuma
2017.06.24. 07:16

A Magyar Állam ellen indított perek – a közvélekedéssel ellentétben – nem eleve vesztes eljárások. Nagyban függ persze mindez attól is, hogy hazai vagy nemzetközi bíróságon nyújtják-e be a keresetet. Ugyanakkor számos eset bizonyítja, hogy a magyar bíróságok is objektíven ítélik meg a vitathatatlan tényeket. Így történt ez pénteken a budaörsi önkormányzat állam elleni perében.

Az új Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-től hatályos szabályozása megkülönbözteti a közigazgatási, a bírósági, az ügyészségi, a közjegyzői és végrehajtói jogkörben okozott kárt. Emellett jelentős változást hozott a jogalkotással okozott kár megtérítése terén. Egyértelművé tette: közigazgatási jogkörben okozott kár esetén a közhatalmat gyakorló jogi személy felelős. Bírósági jogkörben okozott kár esetén továbbra is az eljárt bíróság a felelős. Ügyészségi jogkörben a Legfőbb Ügyészséggel szemben lehet pert indítani.

Egyértelmű, hogy jogalkotással okozott kár esetén nem maga a jogszabály, hanem az azzal okozott kár hozza létre a polgári jogviszonyt a jogalkotó és a károsult között. Precedensértékű a mai budaörsi ítélet, mely ilyen formában először mondta ki – igaz, nem jogerősen -, hogy az országgyűlés által elfogadott, az államfő által kihirdetett, sőt, akár az Alkotmánybíróság által legitimált törvénnyel is lehet valós anyagi kárt okozni, és annak megtérítése érdekében legitim és eredményes lehet a peres út.

Jogalkotási anomáliák esetén az érintettek mind többször fordulnak öntudatosan a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósághoz. Az utóbbi években ezres nagyságrendben érkeztek keresetek elsősorban nyugdíjazási, foglalkoztatási és a járulékosokká minősítettek ügyében. Legtöbbször azonban a büntetés-végrehajtás körülményei miatt. A gyakorlatban nem a jogalkotás, hanem a jogalkalmazás oldaláról támadják az államot. Természetesen nem közvetlenül van bajuk, az államhatalommal, hanem annak képviselőinek vélt vagy valós jogsértéseivel.

A hazai bíróságokon jellemzően a felmentett vádlottak által indított vagyoni és nem vagyoni kártérítése iránti perek folynak.

Amikor az állam visszaperelhet

Nemrégiben írta meg lapunk is, hogy bűnösnek mondta ki első fokon idősebb és ifjabb Burka Ferencet a Debreceni Törvényszék, társtettesként, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettében. A vád szerint az újszentmargitai Gyurcsó Jánosra 1999. március 4-én álmából felriasztva támadtak betonvassal, s olyan brutálisan bántalmazták, hogy életét vesztette. A tett elkövetésével már akkor is idősebb és ifjabb Burka Ferencet vádolták, ám hosszas peres eljárás után 2005-ben bizonyítottság hiányban jogerősen felmentették őket. Apa és fia polgári pert indított a magyar állam ellen, s a hazai jogtörténetben addig példátlanul magasnak számító, 45 millió forintos fájdalomdíjat kaptak együttesen.

Amennyiben jogerősen is bűnösnek találják őket, az állam peres úton követelheti vissza a kártérítési összeget. Más kérdés, hogy ennek realitása minimális.

A vérdíj nem jár vissza?

Különös jogeset, hogy a 2002-es móri mészárlás „nyomravezetőjének”, Kiglics Attilának annak idején kifizették a 25 milliós vérdíjat. Ő vallott hamisan Kaiser Edére, akit utóbb jogerősen el is ítéltek a nyolc áldozatot követelő merényletért. Csak jóval később derült ki, hogy valójában Weiszdorn Róbert és Nagy László követte el a bűntettet. Ráadásul a páros még egy újabb gyilkosságot is elkövetett lebukása előtt. Utóbbi a börtönben öngyilkos lett, előbbi életfogytig tartó fegyházbüntetését tölti.

A tévesen kifizetett nyomravezetői díjat a Népszava tudomása szerint azóta sem követelte vissza az állam.

Amikor a jogos vérdíj sem jár

A Fővárosi Törvényszék 2014-ben kimondta: nem jár a 25 millió forintos nyomravezetői díj a rendőrségtől Szebenyi Istvánnak, aki 2006-ban megtalálta egy erdőben a móri vérengzéshez és a veszprémi postásgyilkossághoz köthető fegyvereket, tárgyakat.

Szerinte a bíróság nem értékelte azt az érvelésüket, hogy a nyomozás során megszerzett információk, adatok, egy egységes láncolatot képeznek. A törvényszék értelmezése alapján nem járt neki a díj, hiszen „az elkövető személyére, tartózkodási helyére” vonatkozó konkrét információt nem szolgáltatott. A lőszereken pedig a tettesek DNS mintáit találtak, amivel a rendőrség már korábban is rendelkezett.

Elutasított azbeszt-kereset

A bíróság szerint nincs felelőssége a magyar államnak a Heves megyei eternitüzem környezetszennyező, emberek halálát okozó több évtizedes működésében. Az állam ellen pert indító, azóta elhunyt betegek hozzátartozói egyelőre nem számíthatnak kártérítésre.

Noha a bíróság megállapította az okozati összefüggést eternitüzemből kikerülő azbesztszálak belégzése, és a 2014 decemberében mezotelióma (azbeszt okozta mellhártyadaganat) miatt elhunyt György Zsolt megbetegedése között, a kártérítési kereset elutasítását a bírónő a következőkkel indokolta. A perbeli időszakban a gyár működtetését az Eternit Vállalat végezte, ennek jogutódja az ETERCEM Kft. lett. Utóbbi felszámolását 2005. június 2-án rendelték el. A bíróság szerint a jogelőddel szemben fennálló igényeket a jogutóddal szemben lehetett és kellett volna érvényesíteni. A bíróság szerint az alperes állam mögöttes felelőssége nem vizsgálható.

Szerző
Témák
perek eljárások