Kolera a háború idején

Publikálás dátuma
2017.06.26. 07:31
FORRÁS: YOUTUBE
Véget ért a Ramadán, az iszlám legszentebb helyén megelőzték az idei merényletet. Az Iszlám Állam „államként” legyőzetett. A társégben már a kolera is fenyeget.

Egyre mélyül az egészségügyi-humanitárius vészhelyzet Jemenben, a fenyegető katasztrófáról azonban az iraki-szíriai háború és a Katar kapcsán kirobbant Öböl-válság elvonja a nemzetközi figyelmet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szombaton ismét megkongatta a vészharangot, de félő, hogy hiába. A jemeni kolerajárvány a legsúlyosabb a világon, napi mintegy ötezer újabb megbetegedés történik, és a fertőzött száma már meghaladja a 200 ezret, jelentette be közleményben szombaton a világszervezet.

A 2014 márciusa óta háború sújtotta Jemenben (amely a járványhoz hasonlóan ugyancsak kiesik a nemzetközi érdeklődés látóköréből) hosszú ideje komoly humanitárius vészhelyzet állt elő, a kolera miatt május közepétől hirdettek szükségállapotot az Irán által támogatott húszi lázadók. Akkor még csak a fővárosban, Szanaában dühöngött a kolera, azóta országos méretűvé vált a járvány, mind a 23 közigazgatási régióban felütötte a fejét. A WHO néhány nappal a szükség állapot kihirdetése után figyelmeztetést adott ki, hogy példátlanul gyorsan terjed a kolera Jemenben, négy hét alatt több mint 23 ezren fertőződtek meg és 242-en haltak meg a betegségtől. Az azóta eltelt két hónapban megtízszereződött a megbetegedések száma, az elhalálozások száma meghaladta az 1300-at a szükségállapot ellenére, a betegeknek pedig csekély az esélyük a gyógyulásra, hiszen az ENSZ jelentései szerint már alig van működő egészségügyi intézmény az országban, és azok, amelyek úgymond működnek is, igencsak korlátolt gyógyítási lehetőségekkel rendelkeznek. A húszik által uralt területek gyakorlatilag blokád alatt vannak, a Szaúd-Arábia vezette arab országok katonai koalíciója teljesen elszigeteli a lázadó országrészt. Az ENSZ-nek a 2014 márciusában kezdődött háború során először sikerült elérnie néhány napos humanitárius tűzszünetet, a segélyek azonban nehezen gyűlnek, és még nehezebben jutnak el a címzettekhez. A lakosság éhezik és nem jut biztonságos ivóvízhez. A köztisztasági szolgáltatások nem működnek, a szemétszállítás hiánya pedig az ivóvíz fertőzöttségét eredményezi, ami a járvány terjedésének kedvez. A lázadó területek teljes infrastruktúrája romokban hever a több mint két éve tartó légicsapások miatt, amelyek halálos áldozatainak száma meghaladta már a tízezret. A kolera azonban még pusztítóbb lehet, a WHO jelentés szerint az elkövetkező időszakban a megbetegedések és elhalálozások számának növekedésével kell számolni a meleg miatt is.

Jemen 26 millió lakosából 17 millióan éheznek, legkevesebb 3 millió gyerek alultáplált. A nemzetközi segítség pedig késlekedik az ENSZ minden erőfeszítése ellenére. A világszervezet tagországainak áprilisi vállalása, az egymilliárd dollár segély összegyűjtése egyelőre késlekedik, holott ez is csak a tűzoltáshoz szükséges összeg fele lenne. A húszi lázadó hatóságok tehetetlenek, nem tudnak megbirkózni a kolera terjedésével, a nemzetközi humanitárius segélyszervezetekhez fordultak segítségért. Csakhogy ezeknek a szervezeteknek és adományaiknak el is kellene jutniuk a háború és kolera uralta térségbe, amelyet egyelőre a szaúdi vezetésű arab koalíció tart „zár alatt” minden nemzetközi felháborodás és tiltakozás, szankciók nélkül.

Ramadán végi merényletkísérlet

Az utolsó pillanatban ugyan, de a szaúdi hatóságok megakadályozták egy öngyilkos merénylő támadását az iszlám legszentebb helye, a mekkai nagymecset ellen. A merénylőt a hatósági felszólításra nem megadta, hanem felrobbantotta magát, de a robbantásban ő volt az egyetlen áldozat. Tizenegyen megsebesültek, egy ház összedőlt a nagymecset közelében. A támadás időzítése nem véletlen volt, az iszlám legszentebb helyének számító nagymecsetben a ramadán utolsó péntekét ünnepelték a világ minden sarkából összesereglett hívők. (Tavaly a ramadán végén az iszlám másik szent városában, Medinában történt öngyilkos merénylet.)

Szaúdi hivatalos közlés szerint egy külföldről irányított terrorszervezet áll a mekkai merényletkísérlet mögött. A rijádi hatóságok öt embert letartóztattak Mekkában és Dzsiddában, de más részletet nem közöltek. Nem hivatalosan Katart gyanúsítják a terroristák támogatásával. A Katar elleni blokád indokaként is a terrorizmus támogatását hozták fel a szaúdi „irányítású” öbölmenti- és hozzájuk csatlakozó országok, ám Rijád legfontosabb szövetségese, Washington is azt kérte, tényekkel támasszák alá azt, hogy Katar terroristákat támogat. Törökország pedig csapatokat küldött Katarba, hogy megvédjék az emirátust egy esetleges katonai lerohanással szemben.

Álom volt az iszlám állam

Az Iszlám Állam terrorcsoport azzal, hogy néhány napja, június 21-én felrobbantotta azt a moszuli nagymecsetet, amelyben 2014 júniusában Abu Bakr al-Bagdadi kikiáltotta a kalifátust, tulajdonképpen beismerte vereségét, azt, hogy „államként” legyőzték. Az IS elleni háború valóban a végéhez közeledik, Moszulban már csak mintegy 300, magát elsáncoló, igaz, több ezer embert élő pajzsként használó dzsihádista küzd, szíriai fővárosukban, Rakkában is egyre mélyebben nyomulnak előre a felszabadító csapatok, a kurd erők, a nyugatiak által támogatott lázadók valamint a kormányerők. Mindez azonban nem jelenti a terrorizmus legyőzését, a terrorcsoport elkeseredettségében egyre több merényletet hajt végre a térségben.

Szerző

Medvetámadás Romániában

A Hargita megyei Csíkdánfalva közelében egy pásztor mindkét combját megsebezte az állat.

Az utóbbi hónapokban többször fordult elő, hogy a medvék bemerészkednek a falvakba, városokba. A támadások miatt egyre többen fellépést sürgetnek. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke közleményében azt írta: ha szükséges, látogatást fognak tenni Bukarestben az ügy érdekében. Hozzátette: nem a medvék ellen, hanem a Hargita megyei lakosokért harcolnak.

Szerző

Harry herceg korszerűsítené a monarchiát (fotók)

Publikálás dátuma
2017.06.25. 18:38
Fotó: Chris Jackson/Getty Images
Harry herceg szerint a brit monarchiát korszerűsíteni kell, hogy megfeleljen a XXI. század digitális korszakának. II. Erzsébet királynő unokája a vele készült, vasárnap megjelent interjúban felfedi azt is, hogy volt idő, amikor hátat akart fordítani a királyi családnak.

A Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi brit lap által közölt beszélgetésben a 32 éves herceg, aki az ötödik a brit trónutódlási sorban, kijelenti: bátyjával, Vilmossal együtt - aki majdan az Egyesült Királyság uralkodója lesz - szeretnék átvezetni a monarchia intézményét a XXI. századba.

Harry szerint ő és Vilmos biztosítani akarja, hogy a monarchia tartósan fennmarad. Úgy érzik, hogy a brit lakosságnak és a világnak szüksége van az ilyesféle intézményekre, de a brit monarchia nem működhet úgy tovább, ahogy a királynő uralkodásának eddigi évtizedei alatt. A herceg szerint ezért lesznek változások.

A világ gyorsan halad, különösen a közösségi média befolyása miatt, így ő és Vilmos a monarchia korszerűsítésén dolgozik. Harry erről nem árult el részleteket, csak annyit mondott, hogy mindezt nem saját magukért csinálják, hanem az emberek javára és a monarchia érdekében. Annyi rossz van a világban, a mi családunk megpróbál valami pozitívat teremteni - tette hozzá.

Elárulta azt is, hogy volt olyan időszak, amikor ki akart lépni a királyi családból, és "hétköznapi életet" akart volna élni, otthagyva az őt körülvevő díszpompát és fényűzést az összes többi kiváltsággal együtt. Végül úgy döntött, hogy marad, és megpróbál valamilyen értelmes szerepet találni magának. A "menekülés" legjobb módját a hadsereg kínálta, ahol tíz évet töltött, és kétszer is megjárta az afganisztáni frontot. Az első, annak idején titokban tartott afganisztáni bevetését félbe kellett szakítani, mivel jelenléte kiszivárgott egy külföldi hírmagazinhoz, és a brit hadvezetés biztonsági okokból hazavezényelte. Nagyon mérges voltam - idézi fel az incidenst. Hozzáteszi ugyanakkor: a hadseregben érezte igazán úgy, hogy elért valamit. A katonaságnál nem voltam herceg, csak Harry - emlékszik nosztalgiával az egyenruhában eltöltött időkre.

Leszerelése után sem szakított a hadsereggel: életcéljává tette a tűzvonalban megsérült katonák intézményes megsegítését, beleértve fizikai és mentális sérüléseik kezelésének támogatását.

Harry - Károly trónörökös és a néhai Diana hercegnő másodszülött fia, aki 12 éves volt édesanyja tragikus autóbalesetének idején - a legtekintélyesebb brit tisztképző akadémián, Sandhurstben végzett 2005-ben. Ezután - kitüntetéssel - a brit hadsereg legkorszerűbb és legnagyobb tűzerejű helikopterére, az Apache-ra szóló külön elsőtiszti és lövészképesítést is megszerezte. Amikor öt éve másodszor is Afganisztánba vezényelték, már az Apache támadó helikopterekkel vett részt éles harci bevetéseken.

A veszélyes afganisztáni küldetésekkel a korábban elsősorban botrányos kocsmai tivornyáiról elhíresült herceg általános megbecsülést vívott ki magának hazájában, és két évvel ezelőtti leszerelése óta is a királyi család egyik legnépszerűbb tagja.

 

Szerző