Drámaian visszaesett a termelékenység

A multinacionális vállalkozások szigetszerűen működnek, ezért a kisebbeknek alig sikerül bekapcsolódni a globális értékláncba.

Angel Gurria szerint már 90 év kell a teljesítmény megkétszerezéséhez - FOTÓ: MTI/BALOGH ZOLTÁN

A világgazdaság egésze, így a fejlett államok is az „alacsony növekedés csapdájában vannak” – ezzel vigasztalta a gyenge magyar termelékenységi eredményekért aggódó hallgatóságát hétfőn Varga Mihály a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) budapesti Globális Termelékenységi Fórumán. A nemzetgazdasági miniszter ezzel reagált Angel Gurria, az OECD főtitkára okfejtésére is, amely szerint a 2008-as világgazdasági válságot követő időszak az elmúlt évtizedek leglassúbb kilábalása, amely együtt járt a beruházások és a világkereskedelem visszaesésével is. Az OECD-térségben már a 2000-es évek óta erősen lassul a termelékenység (az egy dolgozó által adott időszak alatt előállított érték) növekedése, amely hosszú távon a tagállamok számottevő térveszését okozhatja a globális piacokon.

Addig átlagosan évi 1,8 százalékkal növekedett globálisan a termelékenység, vagyis 40 év alatt kétszereződött meg, azóta már csak évente 0,8 százalékkal nő, így a megkétszereződéshez 90 esztendőre lenne szükség, ha csak nem következik be addig valamilyen pozitív változás. Varga Mihály sajátos módon a rövid távon is megtérülő beruházások élénkítésében, a munkahelyteremtésben, és az ezeket támogató adócsökkentésekben találta meg a megoldások kulcsát, amely szerinte újabb lendületet adhat a növekedésnek. A miniszter - a korábbi álláspontját korrigálva - úgy vélte, hogy gazdaságunk szerkezeti problémákkal küzd, és felhívta a figyelmet a túlzott exportkoncentráció veszélyeire és a nagyvállalatok gyakran szigetszerű működésére is. Ez annyiban új, hogy a súlyozottan a gépjárműkivitelre építő külgazdaságot már maga sem tekintette követendő útnak. Ugyanakkor a kis- és közepes vállalkozások (kkv) - mint erre Gurria is rámutatott - nem kapcsolódnak be kellően a globális értékláncba, ami a termelékenységük lemaradásához vezet.

Varga Mihály továbbra is bízik a kormány újraiparosítási programjában, és ettől várja azt, hogy a kkv-k nagyobb mértékben be tudnak majd kapcsolódni a külgazdasági folyamatokba. Ennek azonban sok jelét a szakértők nem tapasztalják.

Sokan úgy vélik, hogy a digitális forradalomban való részvétel adhat lendületet a kkv-knak - mondta lapunk érdeklődésére Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője szerint azonban ezek elsősorban a kényelmi célokat szolgálják. A hazai kkv-k fő gondja, hogy eszközeik elavultak, mert nincs tőkéjük azok megújítására. Ha ezen sikerülne javítani, akkor megkezdhetnék a nyugati termelékenységi szinthez való felzárkózást. Ugyanakkor az sem megy ritkaságszámba, hogy egy kisvállalkozás megvásárol egy korszerű berendezést, de nincs aki kezelni tudja. Jelentős az elmaradásunk a szakoktatásban is. Nem jó hír az sem, hogy a beruházások - kisebb-nagyobb hullámzással, az uniós támogatások függvényében - komoly mértékben elmaradtak még a környező országokétól is. A kkv-kat korszerűtlen gépek, szerszámok használata jellemzi - mondta a szakértő. Ahol képesek ezeket kiváltani modernebbre, ott nemcsak a termék válik jobban eladhatóvá, de a munkaerő egy része is felesleges lesz, ami hozzájárul a termelékenység növekedéséhez, a befektetett tőke jobb hasznosulásához is.