Előfizetés

Drámaian visszaesett a termelékenység

Publikálás dátuma
2017.06.27. 07:21
Angel Gurria szerint már 90 év kell a teljesítmény megkétszerezéséhez - FOTÓ: MTI/BALOGH ZOLTÁN
 A multinacionális vállalkozások szigetszerűen működnek, ezért a kisebbeknek alig sikerül bekapcsolódni a globális értékláncba.
Angel Gurria szerint már 90 év kell a teljesítmény megkétszerezéséhez - FOTÓ: MTI/BALOGH ZOLTÁN

Angel Gurria szerint már 90 év kell a teljesítmény megkétszerezéséhez - FOTÓ: MTI/BALOGH ZOLTÁN

A világgazdaság egésze, így a fejlett államok is az „alacsony növekedés csapdájában vannak” – ezzel vigasztalta a gyenge magyar termelékenységi eredményekért aggódó hallgatóságát hétfőn Varga Mihály a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) budapesti Globális Termelékenységi Fórumán. A nemzetgazdasági miniszter ezzel reagált Angel Gurria, az OECD főtitkára okfejtésére is, amely szerint a 2008-as világgazdasági válságot követő időszak az elmúlt évtizedek leglassúbb kilábalása, amely együtt járt a beruházások és a világkereskedelem visszaesésével is. Az OECD-térségben már a 2000-es évek óta erősen lassul a termelékenység (az egy dolgozó által adott időszak alatt előállított érték) növekedése, amely hosszú távon a tagállamok számottevő térveszését okozhatja a globális piacokon.

Addig átlagosan évi 1,8 százalékkal növekedett globálisan a termelékenység, vagyis 40 év alatt kétszereződött meg, azóta már csak évente 0,8 százalékkal nő, így a megkétszereződéshez 90 esztendőre lenne szükség, ha csak nem következik be addig valamilyen pozitív változás. Varga Mihály sajátos módon a rövid távon is megtérülő beruházások élénkítésében, a munkahelyteremtésben, és az ezeket támogató adócsökkentésekben találta meg a megoldások kulcsát, amely szerinte újabb lendületet adhat a növekedésnek. A miniszter - a korábbi álláspontját korrigálva - úgy vélte, hogy gazdaságunk szerkezeti problémákkal küzd, és felhívta a figyelmet a túlzott exportkoncentráció veszélyeire és a nagyvállalatok gyakran szigetszerű működésére is. Ez annyiban új, hogy a súlyozottan a gépjárműkivitelre építő külgazdaságot már maga sem tekintette követendő útnak. Ugyanakkor a kis- és közepes vállalkozások (kkv) - mint erre Gurria is rámutatott - nem kapcsolódnak be kellően a globális értékláncba, ami a termelékenységük lemaradásához vezet.

Varga Mihály továbbra is bízik a kormány újraiparosítási programjában, és ettől várja azt, hogy a kkv-k nagyobb mértékben be tudnak majd kapcsolódni a külgazdasági folyamatokba. Ennek azonban sok jelét a szakértők nem tapasztalják.

Sokan úgy vélik, hogy a digitális forradalomban való részvétel adhat lendületet a kkv-knak - mondta lapunk érdeklődésére Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője szerint azonban ezek elsősorban a kényelmi célokat szolgálják. A hazai kkv-k fő gondja, hogy eszközeik elavultak, mert nincs tőkéjük azok megújítására. Ha ezen sikerülne javítani, akkor megkezdhetnék a nyugati termelékenységi szinthez való felzárkózást. Ugyanakkor az sem megy ritkaságszámba, hogy egy kisvállalkozás megvásárol egy korszerű berendezést, de nincs aki kezelni tudja. Jelentős az elmaradásunk a szakoktatásban is. Nem jó hír az sem, hogy a beruházások - kisebb-nagyobb hullámzással, az uniós támogatások függvényében - komoly mértékben elmaradtak még a környező országokétól is. A kkv-kat korszerűtlen gépek, szerszámok használata jellemzi - mondta a szakértő. Ahol képesek ezeket kiváltani modernebbre, ott nemcsak a termék válik jobban eladhatóvá, de a munkaerő egy része is felesleges lesz, ami hozzájárul a termelékenység növekedéséhez, a befektetett tőke jobb hasznosulásához is.

Délutánra kicsit elromlott a hangulat

Publikálás dátuma
2017.06.26. 20:25
Thinkstock illusztráció
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 139,60 pontos, 0,39 százalékos emelkedéssel, 35 739,11 ponton zárt hétfőn.

A részvénypiac forgalma 8,3 milliárd forint volt, a vezető részvények erősödtek a pénteki záráshoz képest.

Sándor Dávid, a KBC Equitas vezető elemzője az M1 aktuális csatornán elmondta, a vezető papírok a BUX értékéhez hasonló teljesítményt nyújtottak, az OTP azonban kicsit lemaradt a többiektől. A vezető elemző szerint a nap kezdetén egész Európában jó hangulat volt. Miután hétvégén megszületett az állami döntés a csődközeli helyzetben lévő két közepes olasz bankkal kapcsolatban, a piacok fellélegeztek, az európai bankpapírok is jól teljesítettek. Az is fűtötte a tőzsdéket, hogy Németországból a várakozásoknál kedvezőbb gazdasági hangulatindex érkezett. Délután azonban kicsit romlott a hangulat, az olaj árában negatív irányváltás következett be, és a részvénypiacok is lefelé kezdtek mozogni.

A Mol 75 forinttal, 0,35 százalékkal 21 805 forintra erősödött, 770,9 millió forintos forgalomban.

Az OTP-részvények ára 19 forinttal, 0,21 százalékkal 9254 forintra nőtt, forgalmuk 5,4 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom árfolyama 3 forinttal, 0,64 százalékkal 473 forintra emelkedett, forgalma 208,2 millió forint volt. A Richter-papírok árfolyama 35 forinttal, 0,50 százalékkal 7075 forintra nőtt, forgalmuk 1,3 milliárd forintot ért el. A BUMIX 2517,13 ponton zárt hétfőn, ez 32,21 pontos, 1,30 százalékos emelkedés a pénteki záráshoz viszonyítva.

Idén korábban szedik a görögdinnyét

Publikálás dátuma
2017.06.26. 17:28

A görögdinnye tömeges szedése várhatóan július első hetében kezdődik, öt-tíz nappal korábban, mint tavaly, amennyiben addig kedvező lesz az időjárás - közölte a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. (FruitVeB)

Magyarországon az idén 5000-5200 hektáron ültettek görögdinnyét a kertészek, a termőterület 8-10 százalékkal csökkent 2016-hoz képest. A jelenlegi felmérések szerint a várható termésmennyiség 200-210 ezer tonna, ami a tavalyi 230 ezer tonnához viszonyítva mintegy 10 százalékkal kevesebb. 

A legtöbb dinnyetermelő az elmúlt években jelentős technológiai és fajtaváltást hajtott végre, így a termelők azt remélik, hogy kedvező időjárás mellett rendkívül jó minőségű dinnyével tudják ellátni az idén a fogyasztókat. Tovább nőtt az oltott dinnye részaránya, ez a kiültetett mennyiség mintegy kétharmadát teszi ki. Ennek a technológiának az a fő előnye, hogy bizonyos kórokozók ellen nem kell védekezni, nem kell 5-6 éves vetésforgóval számolni, valamint a nagyobb gyökérzet és lomb miatt kisebb a minőségromlás veszélye.

A magyarországi görögdinnye fogyasztás évente 15-16 kilogramm fejenként. A vásárlók a közepes méretű, 4-6 kilogramm súlyú dinnyét keresik, mert ezek könnyen szállíthatók és hűthetők, míg a nagyméretű, 8-10 kilósnál nagyobb dinnyék eladhatósága csökkent az utóbbi években. Folyamatosan növekszik a magnélküli dinnyék aránya nemcsak az export eladásoknál, hanem belföldön is. Választékbővítésként a piros színű mellett megjelent 1-2 százalékban a sárga bélű dinnye is.

Az export általában július 5-10. között kezdődik és augusztus végéig tart. A megtermelt dinnyéből 60-80 ezer tonna kerül évente exportra. Főbb piacaink Németország, Lengyelország, Csehország és a balti államok.

A sárgadinnye szezonja a fóliás termesztésnek köszönhetően már május legvégén elkezdődött. A szezon szeptember végéig tart, a mintegy 800 hektárnyi területről 18-19 ezer tonna termés várható, melynek 90-95 százaléka a belföldi piacokon talál vevőre.