Árt a természetnek Trump fala

Ha megépül Donald Trump fala az amerikai-mexikói határon, drámai hatással lesz a térség élővilágára, majdnem száz állat- és növényfajt fenyeget.

Az amerikai ,,nagyon nagy fal" projekt egyelőre áll, a washingtoni kongresszus a következő pénzügyi évre nem hagyta jóvá az építkezéshez szükséges összegeket, de az első lépéseket már megtették: 20 millió dollárt különítettek el a fal prototípusainak felhúzására Kaliforniában, a San Diegótól délkeletre fekvő, Otay Mountain Wilderness természetvédelmi területen. A feltétel: a mintakerítés több mint 9 méter magas, és 2 méterre a földbe beásott szerkezet legyen. Mintegy 200 cég jelentkezett a munkára, nyolcra szűkítették a jelentkezők számát, nyár végén kezdenének.

Múlt heti, illinois-i beszédében is hangsúlyozta Trump, nem visszakozik, meg fog épülni a „nagyon nagy fal” a mexikói illegális bevándorlók feltartóztatására. A több mint 3200 kilométeres határ mintegy harmadán már áll valamilyen kerítés. Trump azt szerette volna, ha mindenütt hermetikusan lezárnák a határt, de hírek szerint már belátta, ez nem lehetséges: a határvonal magas hegyeken át fut, s egy részét a határfolyó, a Rio Grande jelöli ki.

Egy arizonai környezetvédelmi csoport, a Center for Biological Diversity (CBD) már több pert indított a tervezett fal miatt a Trump-kormányzat ellen. Legutóbb a belbiztonsági minisztériumot perelték be, mivel nem válaszoltak adatigénylésükre arról, készültek-e környezetvédelmi hatástanulmányok.

Az építés költsége

Trump 8-12 milliárd dollár

A belbiztonsági minisztérium 21-25 milliárd dollár

A szenátusi demokraták 70 milliárd dollár

A CBD áprilisban elkészült saját tanulmánya szerint a hatalmas építkezés megbontaná a régió földrajzi egységét, tönkretenné flóráját és faunáját. Noah Greenwald és csapata arra figyelmeztetett, hogy legalább 93 állat- és növényfaj kerülne veszélybe, 25 fajta élőhelyét kritikus mértékben megrongálnák a munkálatok, így kihalásuk fenyegetne. A veszélyeztetett fajták között van a mexikói foltos bagoly, a sivatagi vadjuh, valamint a szürke farkas, a jaguár és az ocelot. Ez utóbbiak vadászterülete átnyúlik a határon. Az Otay Mountain Wilderness területén, ahol a kerítésminták épülnének, számos veszélyeztetett faj él, köztük a Quino tarkalepke, a San Diego-i tócsarák, s a kaliforniai üregi bagoly. E fajok védelmében is több keresetet nyújtottak be.

A környezetvédők által indított perek valószínűleg kudarcra vannak ítélve. Egy 2005-ös rendelkezés szerint a belbiztonsági minisztérium bármilyen törvény áthághat, az alkotmány kivételével, ha határvédelemről van szó. A The Verge magazin azt írja, akár temetőket is feltúrhatnak, műemlékeket rombolhatnak le, s az ökoszisztéma védelmére sem kell tekintettel lenniük.

Aggódnak a környezetvédők a Sonora-sivatag élővilágáért is. Az észak-amerikai félkontinens legnagyobb sivatagának védelmében az arizonai CBD központtal karöltve a mexikói Greenpeace, valamint az ott élő tohono ódhem, más néven papagó indián törzs is felemelte a hangját: az UNESCO Világörökség Bizottságához fordultak. Arra kérték a szervezetet, hogy a sonorai nagy sivatagban lévő, El Pinacate and Gran Desierto de Altar bioszféra rezervátumot nyilvánítsák veszélyeztetett területté a kerítésépítés miatt. „Elutasítjuk a tervet, hogy falat építsenek, amely a két nemzetet és két népet kettéválasztja. A fal katasztrofális hatással lehet a határmenti ökoszisztémára” – nyilatkozta Gustavo Ampugnani, a Greenpeace Mexico ügyvezető igazgatója.

Texasban a Big Band National Park gondoskodik – a mexikóiakkal együttműködve – a határvidék, köztük a Chihuahua-sivatag élővilágának védelméről. „Ha a levegőből nézzük, nem látszik, hol húzódik a határ, az ökoszisztéma összetartozó egészet alkot” – mondta Jennette Jurado parkőr a BBC-nek. „Ki látogat majd ide, ha a festői szurdokok helyett egy magas betonfalat láthat csak?” – aggódott Mike Davidson parkőr.

Napelemmel sem jobb

Trump Illinois-ban nagy ötlettel állt elő: borítsák napelemekkel a falat és a megtermelt energia fedezné az árát. A sajátjaként beharangozott ötlet nem új, már márciusban írt erről a Wall Street Journal, de a napelemektől nem lesz környezetbarát. „Bármibe is öltöztetik a falat, szörnyű ötlet és környezeti katasztrófát okoz” – írta Twitteren Michael Brune, a Sierre Club ügyvezető igazgatója.

A Bloomberg szakértője kiszámolta, hogy legalább 20-40 milliárd dollárral megdrágítaná az építkezést, s csupán évi 1,56 milliárd dollár értékű áramot termelne, ha a fal mindkét oldalát – rézsútosan – beborítanák napelemekkel. A falépítés költségeit Trump eredetileg 8-12 milliárd dollárra becsülte, a belbiztonsági minisztérium szerint közelebb lesz a 21-25 milliárdhoz. A szenátusi demokraták szerint 70 milliárd dollárba kerülhet az építkezés, s évi 150 millióba a kerítés fenntartása.