Árt a természetnek Trump fala

Publikálás dátuma
2017.06.27. 07:38
FOTÓ: GETTY IMAGES
Ha megépül Donald Trump fala az amerikai-mexikói határon, drámai hatással lesz a térség élővilágára, majdnem száz állat- és növényfajt fenyeget.

Az amerikai ,,nagyon nagy fal" projekt egyelőre áll, a washingtoni kongresszus a következő pénzügyi évre nem hagyta jóvá az építkezéshez szükséges összegeket, de az első lépéseket már megtették: 20 millió dollárt különítettek el a fal prototípusainak felhúzására Kaliforniában, a San Diegótól délkeletre fekvő, Otay Mountain Wilderness természetvédelmi területen. A feltétel: a mintakerítés több mint 9 méter magas, és 2 méterre a földbe beásott szerkezet legyen. Mintegy 200 cég jelentkezett a munkára, nyolcra szűkítették a jelentkezők számát, nyár végén kezdenének.

Múlt heti, illinois-i beszédében is hangsúlyozta Trump, nem visszakozik, meg fog épülni a „nagyon nagy fal” a mexikói illegális bevándorlók feltartóztatására. A több mint 3200 kilométeres határ mintegy harmadán már áll valamilyen kerítés. Trump azt szerette volna, ha mindenütt hermetikusan lezárnák a határt, de hírek szerint már belátta, ez nem lehetséges: a határvonal magas hegyeken át fut, s egy részét a határfolyó, a Rio Grande jelöli ki.

Egy arizonai környezetvédelmi csoport, a Center for Biological Diversity (CBD) már több pert indított a tervezett fal miatt a Trump-kormányzat ellen. Legutóbb a belbiztonsági minisztériumot perelték be, mivel nem válaszoltak adatigénylésükre arról, készültek-e környezetvédelmi hatástanulmányok.

Az építés költsége
Trump 8-12 milliárd dollár
A belbiztonsági minisztérium 21-25 milliárd dollár
A szenátusi demokraták 70 milliárd dollár

A CBD áprilisban elkészült saját tanulmánya szerint a hatalmas építkezés megbontaná a régió földrajzi egységét, tönkretenné flóráját és faunáját. Noah Greenwald és csapata arra figyelmeztetett, hogy legalább 93 állat- és növényfaj kerülne veszélybe, 25 fajta élőhelyét kritikus mértékben megrongálnák a munkálatok, így kihalásuk fenyegetne. A veszélyeztetett fajták között van a mexikói foltos bagoly, a sivatagi vadjuh, valamint a szürke farkas, a jaguár és az ocelot. Ez utóbbiak vadászterülete átnyúlik a határon. Az Otay Mountain Wilderness területén, ahol a kerítésminták épülnének, számos veszélyeztetett faj él, köztük a Quino tarkalepke, a San Diego-i tócsarák, s a kaliforniai üregi bagoly. E fajok védelmében is több keresetet nyújtottak be.

A környezetvédők által indított perek valószínűleg kudarcra vannak ítélve. Egy 2005-ös rendelkezés szerint a belbiztonsági minisztérium bármilyen törvény áthághat, az alkotmány kivételével, ha határvédelemről van szó. A The Verge magazin azt írja, akár temetőket is feltúrhatnak, műemlékeket rombolhatnak le, s az ökoszisztéma védelmére sem kell tekintettel lenniük.

Aggódnak a környezetvédők a Sonora-sivatag élővilágáért is. Az észak-amerikai félkontinens legnagyobb sivatagának védelmében az arizonai CBD központtal karöltve a mexikói Greenpeace, valamint az ott élő tohono ódhem, más néven papagó indián törzs is felemelte a hangját: az UNESCO Világörökség Bizottságához fordultak. Arra kérték a szervezetet, hogy a sonorai nagy sivatagban lévő, El Pinacate and Gran Desierto de Altar bioszféra rezervátumot nyilvánítsák veszélyeztetett területté a kerítésépítés miatt. „Elutasítjuk a tervet, hogy falat építsenek, amely a két nemzetet és két népet kettéválasztja. A fal katasztrofális hatással lehet a határmenti ökoszisztémára” – nyilatkozta Gustavo Ampugnani, a Greenpeace Mexico ügyvezető igazgatója.

Texasban a Big Band National Park gondoskodik – a mexikóiakkal együttműködve – a határvidék, köztük a Chihuahua-sivatag élővilágának védelméről. „Ha a levegőből nézzük, nem látszik, hol húzódik a határ, az ökoszisztéma összetartozó egészet alkot” – mondta Jennette Jurado parkőr a BBC-nek. „Ki látogat majd ide, ha a festői szurdokok helyett egy magas betonfalat láthat csak?” – aggódott Mike Davidson parkőr.

Napelemmel sem jobb
Trump Illinois-ban nagy ötlettel állt elő: borítsák napelemekkel a falat és a megtermelt energia fedezné az árát. A sajátjaként beharangozott ötlet nem új, már márciusban írt erről a Wall Street Journal, de a napelemektől nem lesz környezetbarát. „Bármibe is öltöztetik a falat, szörnyű ötlet és környezeti katasztrófát okoz” – írta Twitteren Michael Brune, a Sierre Club ügyvezető igazgatója.
A Bloomberg szakértője kiszámolta, hogy legalább 20-40 milliárd dollárral megdrágítaná az építkezést, s csupán évi 1,56 milliárd dollár értékű áramot termelne, ha a fal mindkét oldalát – rézsútosan – beborítanák napelemekkel. A falépítés költségeit Trump eredetileg 8-12 milliárd dollárra becsülte, a belbiztonsági minisztérium szerint közelebb lesz a 21-25 milliárdhoz. A szenátusi demokraták szerint 70 milliárd dollárba kerülhet az építkezés, s évi 150 millióba a kerítés fenntartása.



Szerző

Népszerűtlen reformok Szerbiában

Népszerűtlen reformokat jelentett be Ana Brnabic, akit Aleksandar Vucic szerb elnök jelölt a kormányfői tisztségre. 

A női politikus a Pink televízióban elmondta, azért van szükség ezekre, hogy stabilizálja hozza hazája pénzügyeit. Hozzátette továbbá, hogy kormánya azt reméli, jelentősen javulnak majd Szerbia pénzügyi mutatói.

Brnabić a Vajdaság Ma közlése szerint hangsúlyozta: bátor lesz és folytatni fogja azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják Szerbia fejlődését és jövőjét, attól függetlenül, hogy ezek az nem lesznek népszerűek. A kormányalakító szerint őt valamivel jobb feltételek fogadják majd, hiszen az új kormány sokkal jobb pénzügyi és gazdasági helyzetben van most, mint amikor az előző kormány vette át a hatalmat, akkor ugyanis az ország a csőd szélén állt.

„Megtöltött államkasszát veszek át, egy stabil, biztos és fegyelmezett rendszert, és ezt a stabilitást a jövőben is biztosítjuk majd”, hangsúlyozta Brnabić. Elmondta továbbá: Szerbia polgárai további bér- és nyugdíjemelésre számíthatnak, amely természetesen összhangban lesz a köztársasági költségvetéssel, tehát az emelés nem veszélyeztetheti sem a büdzsét, és nem mehet az államadósság csökkentésének rovására sem. A szerb parlament várhatóan pénteken szavaz majd az új kormányról.

Szerző

Kórházban a kínai emberjogi aktivista

„Orvosi okokból” kiengedték a börtönből Liu Hsziao-po Nobel-díjas emberi jogi aktivistát. Május óta küzd gyógyíthatatlan májbetegséggel.

A hírt jogi képviselője, Mo Sao-ping mondta el az AFP hírügynökségnek. Liut egy senjangi kórházban ápolják. Az a tény, hogy kiengedése után rögtön kórházba szállították kezelésre, súlyos állapotára utal. A férfit, aki a kínai demokráciáért és emberi jogokért lépett fel, 2009-ben ítélték 11 éves börtönbüntetésre „államellenes felforgatás” vádjával.

Liu a kínai Pen Club tiszteletbeli elnöke. Ő is aláírta az összesen 300 értelmiségi által jegyzett kiáltványt, a Charta 08-at, amelyben demokratikus reformokat követeltek. Az 1955-ben született irodalomtörténész Liut már az 1989-es demokráciamozgalom idején börtönbe vetették. 2010-ben Nobel-békedíjat kapott. „Az alapvető emberi jogokért Kínában folytatott hosszú és erőszakmentes küzdelméért”. Kínában leállították a BBC televízió élő közvetítését, amikor Oslóban bejelentették békedíj kitüntetettjét. Peking szerint Liu tettei „szöges ellentétben állnak” a Nobel-békedíj célkitűzéseivel. Több felsőoktatási intézmény vendégoktatója volt, többek között az Oslo-i, Hawaii-i, és Columbia Egyetemé.

A pekingi média eddig nem számolt be szabadon bocsátásáról. Ha valaki rákeres a nevére Kínában, azt az „eredményt” kapja, hogy a helyi törvények alapján nem szolgáltathatnak információkat.

Szerző