Szentpétervár szégyene

A legtöbb városban a tervezettnél többe került a stadionok építése vagy felújítása a jövő nyári oroszországi labdarúgó-világbajnokságra.

Gyorsított ütemben zajlik a stadionok előkészítése a 2018-as oroszországi labdarúgó-világbajnokságra. Az idén elkészült szentpétervári Zenit Aréna tizenegy évig húzódó építkezését azonban számos botrány, finanszírozási nehézségek, korrupciós vádak, illegális foglalkoztatás, határidő-tologatás és egymásra mutogatás kísérte. Ráadásul az építkezésen dolgozóknak nemcsak az időjárással kellett megküzdeniük, hanem a saját butaságukkal is.

A Zenit csapata számára épülő Kresztovszkij Stadion – ismertebb nevén Zenit Aréna vagy Szentpétervár Aréna – körüli visszásságok mára közröhej tárgyává váltak. 2008-tól kezdve évről évre kitolták a befejezés várható dátumát, és csak idén, még éppen a Konföderációs Kupa kezdete előtt adták át a tervezettnél több mint hatszor drágábban, 200 milliárd forint feletti összegért épült stadiont.

Hiányzó szakmai előírások, akadozó kommunikáció, mindent ellepő bürokrácia, egymás hibáztatása, lomhaság és elővigyázatlanság jellemezte a Zenit Aréna építését, nem is beszélve a nyilvánvaló korrupciós ügyekről, amelyeket azonban lehetetlen visszafejteni. A stadion generálkivitelezője tíz év alatt háromszor cserélődött, és a tervezési folyamat nem tudta követni az építkezés ütemét. 2010-ben Oroszország elnyerte a labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát, és a már félig kész stadiont a FIFA előírásainak megfelelően újra kellett tervezni, a munkálatok majdnem két évre leálltak. Ráadásul a tíz-húsz alvállalkozó tervei és dokumentációi folyamatosan változtak, az eredeti szerződések nem voltak publikusak, és az épp hatalmon lévő hivatalnokok más-más módon képzelték el a tervek szerint űrhajóra emlékeztető objektumot.

Úgy tűnik azonban, hogy a létesítmény az üzembe helyezést követően is hagy kívánnivalót maga után. A májusi tesztmeccseken ugyanis repkedtek a gyepdarabok – már ahol egyáltalán kinőtt a fű –, és az első félidő után nemcsak a labda, de a játékosok lába is meg-megakadt a mélyülő gödröcskékben. Annyira minősíthetetlen volt a pálya állapota, hogy két mérkőzés után a harmadikat át kellett szervezni a Zenit régi stadionjába. Mivel így a Konföderációs Kupa nyitómeccsének rendezése is veszélybe került, ezért több mint negyven millió forintnak megfelelő rubelért rögtön új gyepszőnyeg-tekercseket fektettek le, valamint tartalékba helyeztek még két pályányi tekercset arra az esetre, ha az első széria nem válna be. Ezt követően Vitalij Mutko miniszterelnök-helyettes, a vb szervezőbizottságának elnöke kijelentette, hogy történjék bármi, a Konföderációs Kupa mérkőzéseit tökéletes gyepen fogják tartani.

Több mint egy évtized erőfeszítéseit azonban nem csak a gyep minősége kérdőjelezte meg. Az első, Zenit–Ural mérkőzésen a váratlanul leszakadó hó miatt lehetőség volt élesben tesztelni a tetőt. Az eredmény: becsöpögő víz és műanyag vízgyűjtő vödrök. A következő, Zenit–Tyerek Groznij mérkőzésen már az volt a baj, hogy nem vonták fel a tetőt, és a nézőknek a stadionba bezúduló jeges szélben kellett végig ülniük a meccset.

De mintha a sors sem akarta volna, hogy a Zenit Arénában valaha is futballmeccseket rendezzenek. 2015. szeptemberben húsz méteres magasságban repedéseket találtak a C szektorban. Ezeket utóbb apránként betömték, azzal a megnyugtató eredménnyel, hogy a repedések nem fognak tovább nyílni.

2016. júniusban a 34 milliárd rubelbe kerülő tető egy részét lefújta a szél. Vis major helyzetet emlegettek, mert senki sem számított orkán erejű szélre, a szerkezet pedig még nem volt rögzítve. A stadion generálkivitelezője az alvállalkozóra hárított minden felelősséget, és kártérítés fizetésére kötelezte, igaz, néhány hét múlva a generálkivitelezőt is leváltották.

Öt nappal a tetőszerkezet sérülése után kigyulladt az egyik lelátó, mert a hegesztési munkálatok során nem tartották be a biztonsági előírásokat.

2016 nyarán „elmosták” az esőzések a stadiont. A nyolcadik emeletről a harmadikra folyt le a víz, elárasztva minden helyiséget, hatalmas, falakkal körülvett pocsolyává alakítva a leendő arénát. Az új kivitelező mindenért a régit okolta, és az sem segítette az építkezést, hogy a beázások miatt több helyen penészesek lettek a falak.

2016. augusztusában kiderült, hogy a mozgatható gyepszőnyeg sínjeit ferdén rakták le, a fűtésrendszer tesztelésekor pedig az egyik helyiséget forró víz lepte el.

2016. szeptemberében rádőlt az egyik autódaru a stadionhoz bevezető hídra. A balesetben senki nem sérült meg, de több példa akadt elővigyázatlanságból fakadó halálesetre, elszakadó kötelek és figyelmen kívül hagyott biztonsági előírások miatt.

Nem utolsósorban komoly emberjogi aggályokat vetett fel az a tény is, hogy az építkezésen észak-koreai munkásokat foglalkoztattak, akiket szögesdróttal körülvett, zsúfolt konténerekben szállásoltak el, és állandó megfigyelés alatt, szabadnap nélkül dolgoztattak nevetséges összegekért.

Mindennek ellenére úgy látszik, Varszonofij szentpétervári és ladogai metropolita egy évvel ezelőtti, a stadion sikeres felépüléséért szóló imái meghallgattattak. A Zenit Aréna elkészült, és a Konföderációs Kupa megnyílt. Akadnak azonban még hiányosságok és javítanivalók. A Portugália-Új-Zéland mérkőzés után például Cristiano Ronaldo már meg is jegyezte, hogy „nem volt túl jó a gyep”.

Kattintson a képre a nagyításért!