Előfizetés

Megfenyegette a szír elnököt a Fehér Ház

A Fehér Ház nyilatkozatban fenyegette meg hétfőn a szír elnököt, aki amerikai információk szerint újabb vegyifegyver-támadásra készül.

A nyilatkozatot aláíró szóvivő, Sean Spicer közölte: az Egyesült Államoknak információi vannak arról, hogy a szíriai kormány valószínűsíthetően vegyifegyver-támadást készít elő, s ha ezt megteszi, azért mind Bassár el-Aszad elnök, mind a szíriai hadsereg "nagy árat fizet majd".

Spicer leszögezte: az Egyesült Államok "beazonosította az Aszad-rezsim előkészületeit egy újabb vegyifegyver-támadásra, amely civilek, köztük ártatlan gyermekek tömeges lemészárlásához vezetne". A szóvivő emlékeztetett arra, hogy az előkészületek hasonlatosak az április 4-én elkövetett mérgesgáz-támadás előtt észlelt lépésekhez.

A Közép-Szíriában, egy kormányellenes lázadók kezén lévő körzetben elkövetett április eleji támadásban több mint 70 civil vesztette életét. Válaszul, Donald Trump elnök parancsára amerikai csapást mértek egy szíriai légibázisra. Szíria ugyanakkor cáfolta, hogy köze lett volna a mérgesgáz bevetéséhez.

"Ahogyan korábban is kinyilvánítottuk: az Egyesült Államok azért van Szíriában, hogy megszabadítsa az Iszlám Államtól Irakot és Szíriát. Amennyiben azonban Aszad újabb tömeggyilkossággal végződő támadást hajt végre vegyi fegyverekkel, ő és a hadserege nagy árat fizet majd ezért" - szögezte le a Fehér Ház nyilatkozatában Sean Spicer.

Letették a fegyvert a kolumbiai gerillák

Egy nappal a határidő lejárta előtt beszolgáltatta fegyvereit a legnagyobb kolumbiai baloldali gerillaszervezet, a FARC. Az ENSZ-megfigyelők bejelentése szerint összesen 7132 fegyvert vettek át és regisztráltak. 

A kolumbiai kormány és a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők között tavaly megkötött békemegállapodás egyik legfontosabb feltétele volt a szervezet fegyvereinek átadása. A békeszerződés több mint öt évtizedes fegyveres konfliktusnak vet véget. Juan Manuel Santos, a békemegállapodásért Nobel-békedíjjal jutalmazott kolumbiai elnök ma ünnepélyes ceremónián jelenti be a FARC végleges fegyverletételét.

A világszervezet megfigyelői a FARC mintegy 900 elrejtett fegyverraktára közül 77-et talátak meg és ürítettek ki. Figyelmeztettek ugyanakkor, hogy a többi rejtekhely azonosítása és a fegyverek elszállítása még több hónapot vehet igénybe. A titkos raktárak elhagyatott helyeken, a hegyekben, vagy dzsungel mélyén találhatók, s taposóaknákkal is védték némelyiket. A kiürítésük ezért rendkívül veszélyes feladat. A lakosság aggódik, hogy a fegyverarzenál más csoportok vagy bűnözők kezére juthat – írta a BBC.

 

Nagyot zuhant Trump népszerűsége

Publikálás dátuma
2017.06.27. 10:23
FOTÓ: Getty Images
Nagyot zuhant az elnökváltás óta az amerikai elnök iránti bizalom a világban. A Pew kutatóintézet friss felmérése szerint Donald Trump támogatottsága ma alacsonyabb, mint George W. Bush-é, a 43. elnöké volt az iraki háború megindításakor. 

A közvélemény-kutatás során 37 ország polgárait kérdezték meg, átlagosan 22 százalékuk támogatja Trumpot, ám 74 százalék egyáltaláán nem bízik a milliárdos elnökben. Barack Obama támogatottsága elnöksége utolsó éveiben átlagosan 64 százalékos volt a Pew adatai szerint.

Az Egyesült Államok európai szövetségesei körében esett vissza leginkább Trump támogatottsága, de a szomszédos Kanada lakóinak is csupán 22 százaléka vélekedik pozitívan a Fehér Ház jelenlegi lakójáról. Mexikóban alig 5 százalékos Trump népszerűségi indexe. Csupán Izraelben és Oroszországban fordított a helyzet, az izraeliek 56 százaléka bízik Trumpban, többen, mint korábban Obamában, az oroszok 53 százaléka vélekedik kedvezően a jelenlegi amerikai elnökről.

A megkérdezettek 75 százaléka arrogánsnak, 65 százaléka intoleránsnak tartja Trumpot, s 62 százalék vélekedik úgy, hogy a jelenlegi amerikai elnök veszélyes politikus. Mindössze 26 százalék szerint felkészült arra, hogy elnök legyen, másfelől ugyanakkor 55 százalék erős vezetőnek tekinti.

A Trumppal szembeni bizalmatlanság az Egyesült Államok általános megítélését is visszaveti: míg 2015-ben és 2016-ban 64 százalék vélekedett kedvezően a világ vezető hatalmáról, jelenleg 49 százalék ítéli meg többé-kevésbé pozitívan Amerikát. Az amerikai elnök muszlim beutazási tilalmát világszerte a megkérdezettek harmada támogatta, négy ország volt kivétel: Izrael és Oroszország mellett Magyarországon és Lengyelországban is több mint 50 százalék nyilatkozott pozitívan Trump tilalmáról.

Legmagasabb Trump elutasítottsága a nagyhatalmak vezetői közül. Trumpban 74 százalék nem bízik, Vlagyimir Putyinban 59 százalék, a kínai elnököt 53 százalék ítéli meg negatívan. Egyedül Angela Merkel esetében fordított a megítélés, őt átlagosan 42 százalék támogatja, s csupán 31 százalék vélekedik róla negatívan a Pew felmérése szerint.