Plakáttörvény - Alkalmatlan és Alaptörvény-ellenes

Publikálás dátuma
2017.06.27. 15:39
FOTÓ: Molnár Ádám
A Political Capital és a Transparency International Magyarország kiszámolta a 2014-es parlamenti választási kampány során a kormány és pártjai, valamint az ellenzéki erők sokmilliárdos plakátköltéseit. Megállapításaink szerint, listaárakon számolva, a Fidesz-KDNP több mint 2 milliárd forint értékű óriásplakát-hirdetést vett igénybe, amiből 430 millió forintot a kormány hirdetései tettek ki, közel 500 milliót pedig a CÖF-reklámok. Ugyanezen árazással kalkulálva a Jobbik 664 millió forint, a baloldali „kormányváltók” szövetsége 519 millió forint, az LMP pedig 317 millió forint erejéig részesedett az óriásplakát-hirdetésekből. 

A kormánypártok törvényben teszik kötelezővé a plakátpiacon a listaárakat, holott az elmúlt években a legtöbb párt épp azzal igyekezett a túlköltések vádja ellen védekezni, hogy a valóságban a listaáraknál sokkal olcsóbban vásároltak hirdetéseket.

A parlament kormánypárti többsége június 23-án szavazta meg a közterületi plakátolást korlátok közé szorító törvényt. A közterületi hirdetési piac több meghatározó szereplőjének, például a parlamenti pártoknak és a kormánynak a jövőben lényegesen drágább lesz az óriásplakátokon történő reklámozás. A törvény értelmében ugyanis a „központi költségvetésről szóló törvényben nevesített és támogatásban részesített költségvetési szerv és jogi személy” hamarosan csak listaáron vásárolhat majd óriásplakátot. Márpedig az Országgyűlés pártjai, valamint a minisztériumok olyan közpénzhasználó szervezetek, amelyek közvetlenül a költségvetési törvény alapján jogosultak a nekik járó adófizetői támogatásra.

Bár a listaáron történő beszerzés előírása elviekben átláthatóbbá tenné a közterületi politikai hirdetések világát, az új törvény rendelkezései valójában többet ártanak, mint amennyit használnak - hívta fel a figyelmet a két szervezet.

  • Mindenekelőtt az a baj a törvénnyel, hogy ha jelen formájában lép hatályba, akkor óriási előnyhöz juttatja a kormánypártokat. Mert bár minden parlamenti párt, így a Fidesz számára is drágább lenne a politikai plakátokon történő hirdetés, a CÖF-öt és a hasonló álcivil szervezeteket semmi sem akadályozná, hogy listaár alatt vásároljanak a baráti hirdetőcégektől plakáthelyeket.

  • Ugyanez igaz a parlamenten kívüli pártokra – ami újabb magyarázat arra, miért éri meg a Fidesz számára a kamupártok burjánzása. Miért is ne folytathatna országos plakátkampányt valamelyik kamuformáció, amely elvégezné a Fidesz helyett a piszkos munkát, és olcsón vett plakátokon járatná le az ellenzéki erőket, ahogy a CÖF tette a 2014-es választást megelőző időszakban?

  • Azt se feledjük, hogy a költségvetési szerveket, például a minisztériumokat, a jelenleginél drágább, listaáron történő hirdetésre kényszerítő szabályozás azt is eredményezi, hogy a kormány az eddigieknél is több közpénzt felejt majd a hozzá közel álló plakátos vállalkozók zsebében.

  • Arról nem is beszélve, hogy a törvény több ponton is ellentétes Magyarország Alaptörvényével.

    • A kormánypártok ugyanis sarkalatos, vagyis a képviselők 2/3-ának a szavazatát igénylő szabályokat egyszerű többséggel módosítottak. Ilyen egyrészt az az előírás, amely a rendszerváltással jobblétre szenderült állami árhivatali funkció visszaállításával a kormányhivatalokra bízná annak ellenőrzését, hogy a pártok tényleg listaáron vásárolnak-e plakátot. Az Alaptörvényen alapuló, sarkalatos rendelkezés értelmében „államigazgatási szerv a párt gazdasági-pénzügyi ellenőrzésére nem jogosult”, márpedig a kormányhivataloknál semmi sem inkább államigazgatási szerv. Nem is beszélve annak teljes homályban tartásáról, hogy a húsz kormányhivatal közül melyik járna el.

    • Másrészt a törvény a tavaly elfogadott, ún. településkép-védelmi törvény és a gazdasági reklámtevékenység szintén feles többségű szabályai közé erőlteti a minősített többséget igénylő választási kampányszabályok átírását. Ez is sérti az Alaptörvényt és az azon alapuló, sarkalatos választási eljárási törvényt. Ráadásul egyfajta cenzúrahatáskört is adna a kormányhivatalok kezébe, amely a listaártól való eltérésre hivatkozással politikai plakátok eltávolítására is jogosult lesz.

    • Harmadrészt a kormánypártok azt a jogalkotási követelményt is megszegték, miszerint a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött törvényt módosító javaslat kizárólag a „köztársasági elnök által kifogásolt vagy azzal összefüggő részekre vonatkozhat”. A Fidesz-KDNP többség azonban lényegileg átírta az Áder János által a parlamentnek visszaküldött eredeti törvényt. Emiatt a június 23-án elfogadott törvény közjogi érvényessége is kétséges.

Ez a törvény tehát sem az alkotmányosság, sem az ésszerűség próbáját nem állja ki, a választásig hátralévő 9-10 hónapban mégis hatályban lehet, ha a köztársasági elnök nem fordul haladéktalanul az Alkotmánybírósághoz. Államfői kezdeményezés hiányában ugyanis akár évekig is eltarthat az új szabályok Alaptörvénnyel fennálló összhangjának a vizsgálata, már ha sor kerül rá egyáltalán - összegeztek.

 

Szerző

Kiderült, ki a legaktívabb képviselő az Országgyűlésben

Publikálás dátuma
2017.06.27. 15:28

A felszólalások száma és ideje alapján idén is Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára maradt a legaktívabb képviselő az Országgyűlés ülésein, amelyeken 2017-ben eddig összesen 19 képviselő maradt "néma".

Rétvári Bence idén 159 alkalommal szólalt fel az ülésteremben, majdnem kétszer többször mint az őt követő Lázár János (Fidesz), a Miniszterelnökség vezetője (84 felszólalás) és a harmadik szocialista Mesterházy Attila (82 felszólalás).

Az LMP-ből Schmuck Erzsébet (80 felszólalás), a Jobbikból pedig Z. Kárpát Dániel (53 felszólalás) beszélt a legtöbbször - derül ki a parlamenti honlap múlt heti rendkívüli üléssel kedden kiegészült adataiból. Az Emmi államtitkárának felszólalásai összesen 9 órát tettek ki. Ettől három és fél órával maradt el az LMP-s Ikotity István, őt követve pedig két másik LMP-s képviselő, Schmuck Erzsébet és Sallai R. Benedek, valamint két szocialista politikus, Józsa István és Gúr Nándor is összesen több mint öt órában nyilvánított véleményt. Lázár János négy óra húsz percet beszélt, ezzel a Fidesz leghosszabban felszólaló képviselője lett, a Jobbikból ezt a címet Gyöngyösi Márton szerezte meg négy óra két perccel.

Orbán Viktor miniszterelnök negyvenhat idei felszólalása két óra öt percet tett ki, ezzel a harmincharmadik legaktívabb képviselő volt. A miniszterek közül Rogán Antal beszélt a legrövidebben. A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjének két felszólalása bő három percig tartott, míg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egyetlen alkalommal kért szót öt és fél percre.

Az idén fel nem szólaló képviselők közül tizennégyen a Fidesz frakcióból kerültek ki, négyen, köztük Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök pedig a DK független képviselői. A 2014 májusában kezdődött ciklusban Rétvári Bence már több mint ezerszer szólalt fel összesen mintegy 60 órás időtartamban. Sallai R. Benedek közel négyszáz felszólással és tíz órával lemaradva a második, míg a harmadik helyen Gúr Nándor áll összesen 48 óráig tartó 555 felszólalással.

Az aktív képviselők közül öt fideszes képviselő: Bíró Márk, Farkas Flórián, Kubatov Gábor, Simonka György és Varga József nem szólalt még fel ebben a ciklusban, azaz az elmúlt több mint három évben.

Szerző

3-as metró - A BKV állítja, megtalálták a hibát

Publikálás dátuma
2017.06.27. 14:57
FOTÓ: Tóth Gergő
Megtalálták és elhárították a felújított metrószerelvény hibáját; ha minden az elvártaknak megfelelően alakul, a jövő héten megkezdődhet a járművek fokozatos, újbóli üzembe állítása - közölte a BKV Zrt. kedden. Bolla Tibor, a BKV Zrt. elnök-vezérigazgatója közben jelezte, hogy az orosz Metrovagonmasszal kötött szerződésben különböző kötbéreket rögzítettek, ezeket a BKV "természetesen" érvényesíteni fogja. A DK emelett vízosztással kívánta felhívni a figyelmet arra, mekkora felelőtlenség volt légkondicionálás nélkül felújíttatni a szerelvényeket.

Felidézték, hogy a helyzet javítása érdekében a múlt héten azonnali hatállyal Magyarországra kérték a gyártó Metrovagonmas Nyrt.-t tulajdonló Transmash Holding vezetését, valamint a tervezésben részt vevő vezető szakembereket. Úgy fogalmaztak, hogy a Metrovagonmas komolyan vette a BKV Zrt. intézkedéseit. Az orosz mérnökök a követelésnek megfelelően a hétvégén megtalálták a felújított szerelvény rendszeres meghibásodásának kiváltó okát, és elhárították a problémát. Közölték: a múlt hét végén a BKV Zrt. az utasbiztonságot nem veszélyeztető, ám a sorozatosan jelentkező meghibásodások, valamint a járművek szállításában tapasztalt késedelem miatt a legsúlyosabb szankciókat helyezte kilátásba a Metrovagonmasszal szemben, és követelte a helyzet azonnali megoldását.

A közlemény szerint a hétvégén Budapestre érkezett a főkonstruktor és a jármű főmérnöke, velük együtt a több mint húsz mérnökből és szakemberekből álló szakértői csoport azonnal megkezdte a felújított szerelvények átvizsgálását. "A legapróbb részletekre is kiterjedő" elemzés eredményeképpen megtalálták a kiváltó okot. A szerelvények egyik alkatrészével, az optikai csatoló elemmel volt probléma, a hibát azonnal kijavították - írták, hozzátéve: a teljes flottát átvizsgálják. Hangsúlyozták: a BKV Zrt. minden, szerződésben foglalt jogával élni fog a Metrovagonmasszal szemben.

Érvényesítik a kötbért

A társaság a rendszeresen felmerülő problémák miatt hibás teljesítési kötbért és kárátalányt, a késedelmes szállítás miatt pedig késedelmi kötbért érvényesít az orosz féllel szemben. Az első kötbérkövetelést már be is nyújtották, és minden felmerülő probléma esetén újabb igényt adnak le - olvasható a közleményben.

Ezt erősítette meg Bolla Tibor is, aki elmondta: a szerződésben kikötötték, hogy a szerelvények hány százaléka lehet rossz egyszerre, és ezt a számot az orosz fél elérte. Ilyenkor, vagy ha késnek a szerelvények leszállításával - és sok más esetben - automatikusan "kötbérklauzula van", és ennek az összege most ért el egy olyan nagyságrendet, hogy értesítették az orosz felet. Az orosz cég a mai nappal is kötbérkötelembe esik, hiszen nem tudnak közlekedni a szerelvények - jegyezte meg. Úgy folytatta: bár jelenleg úgy tűnik, hogy négy-hat hetet csúszik a felújított szerelvények érkezése, az összes, 227 kocsit jövő nyárra kell leszállítania a cégnek. A gyártókapacitásáról azt mondta: az orosz metró többet rendel a Metrovagonmastól egy évben, mint a BKV az elmúlt tíz évben, tehát jövő nyárig az oroszok a mostani lemaradást be fogják tudni hozni.

A légkondi nem fért bele a 70 milliárdba
A Demokratikus Koalíció (DK) vízosztással hívta fel a figyelmet arra, mekkora felelőtlenség volt légkondicionálás nélkül felújíttatni a szerelvényeket. Gy. Németh Erzsébet, az ellenzéki párt budapesti képviselője szerint Tarlós István főpolgármester nem kívánja vállalni a felelősséget a 3-as metrón kialakult helyzetért, például azért, hogy az elmúlt napokban a szerelvényeken 30 Celsius fok feletti hőmérsékletet mértek.
"Ez a víz légkondi helyett egy darabig jó, de tűzoltásra kevés lesz" - fogalmazott Gy. Németh Erzsébet, aki szerint az elmúlt hetekben kiderült, hogy a felújított szerelvények is életveszélyesek a kétoldalon nyíló, illetve zárva maradó ajtók miatt. Gy. Németh Erzsébet szerint a kötbérből a meghibásodások miatt pórul járt utasokat kellene kártalanítania.

Az előzmények

A BKV Zrt. péntek délután megkezdte a felújított metrószerelvények átmeneti kivonását a forgalomból, hogy soron kívül átvizsgálják azokat. Ezt megelőzően, reggel a Nyugati pályaudvarnál ismét meghibásodott egy jármű, amely több percig nem tudott ajtót nyitni. Ugyanezen a napon a BKV több mint 800 millió forintos kötbérigényt jelentett be késedelmek miatt a 3-as metró vonalán futó szerelvények gyártója és felújítója, a Metrovagonmas felé, és azonnali hatállyal Magyarországra kérette a társaság vezetését. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlése szerint a közlekedési hatóság azonnali hatállyal kivonatta a forgalomból mind a hat felújított járművet.

A folyamatos hibákat is megmagyarázták

Az első felújított metrószerelvény március 20-án állt forgalomba Budapesten, de már az első napokban probléma adódott vele. Tarlós István főpolgármester a kezdeti hibákat normális gyermekbetegségnek nevezte, amik a felújított járművek esetében is elkerülhetetlenek, majd példaként a Combino villamosokat hozta, amikkel szerinte  sokkal több probléma volt kezdetben. Március végén közölte, akkor lesz baj, ha egy hónap múlva is vannak hibák a vonatokkal. A BKV június elején a meghibásodások miatt egy időre az összes felújított szerelvényt kivonta a forgalomból. A szerződés szerint 222 metrókocsi felújítása csaknem 220 millió euróba kerül.

Szerző