6.oldal;múltidéző;

- Egy nap tanulságai

Gyászos napja volt szerdán gróf Tisza Istvánnak és becstelenségben fogantatott pártjának: helyre nem hozható bukásuk, nyilvánvalóvá vált az egész ország előtt. Bebizonyult, hogy ők nem képviselnek senkit és semmit, csak a sóval szimbolizált panamát és az abban gyökerező korrupciót és erőszakot.

Tisza az ő hallatlan politikai gazságait, az ő népellenes garázdálkodását azon a jogcímen vitte véghez, hogy vele van a nemzet többsége, ő tehát a nemzet akaratából és a nemzet érdekében cselekszik. Százszor bebizonyítottuk már, hogy Tisza ebben is hazudott: még a cenzusos választók többsége sem volt vele, még a sómilliók, a pálinkatenger és a csendőrhadseregek segítségével sem bírta maga mellé terelni a választók többségét. Rábizonyították ezt mások is. Legutóbb Esterházy miniszterelnök formális többségnek mínősitette a Tisza háta mögött nyelvelő és köpködő társaságot. És ehhez még hozzá kell fűzni, azt, hogy a, Tisza-kompánia jórésze - minden egyéb gazságon fölül - a legszemérmetlenebb politikai csalásnak köszönheti mandátumát: a becsületes választójog ígéretével szédelegték ki maguknak a szavazatok tízezreit.

Több elemző is felvetette: Orbán "horthyzása" vérlázító ugyan, de elterelésnek a valós problémákról - pédául a korrupcióról vagy épp az egészségügy drámai helyzetéről - remekül megteszi. Mások szerint a szélsőjobb felé kacsingatás történt inkább, miután közelednek a választások. Nagyjából erre jutott a Spiegel Online cikkírója is, mert a történteket - mondhatni természetesen - az érthető hazai felzúdulások után a demokrácia-érzékeny külföldi sajtó sem hagyhatta szó nélkül.