Hogy mennyire nem a teljesítményről szólt a bukaresti kormánybuktatás, beszédesen jelzi, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) Mihai Tudose ügyvivő gazdasági minisztert jelölte miniszterelnöknek. A saját kormányát bizalmatlansági indítvánnyal megbuktató PSD a hivatalos indoklásaként lobogtatott kiértékelő jelentésben azt írja, Tudose azon tárcavezetők egyike volt, akik hat hónap alatt semmilyen eredményt nem tudtak felmutatni. Az is figyelemreméltó, hogy a pártnak hat jelöltje volt a tisztségre, de öten visszautasították a miniszterelnöki bársonyszékre nevezést.
Az is meglepetést okozott, hogy Klaus Johannis, aki a válság során rendre hangoztatta, hogy csakis makulátlan jelölt nevezését fogadja el, első nekifutásra kormányalakításra kérte fel a távolról sem támadhatatlan Tudosét. Az államfő azzal érvelt, hogy csak a PSD-ALDE koalíció mögött van parlamenti többség (bár ez is ingataggá vált a belső válság miatt), az ellenzéknek nem volt közös jelöltje. Johannis azt hangsúlyozta, a jelenlegi válság nagyon ártalmas a gazdaságra és Románia imázsára, mielőbb véget kell vetni ennek.
Döntése kisebb utcai tiltakozást is eredményezett. Tudoset ugyanis plágiummal gyanúsítják és azzal, hogy mind a Ponta-kormányban, mind a Grindeanu-kabinetben való működése során felesége cége komoly közbeszerzéseken nyert. Mivel a Szekuritate utód SRI-hez tartozó Hírszerzési Akadémia tanára, a szolgálathoz kötődő szoros kapcsolata sem nyerte el a média és a köz tetszését. A SRI közleményben utasította el azokat a "spekulációkat", amelyek szerint beavatkozott volna az új kormányfő kinevezésének folyamatába vagy bármilyen más politikai vitába.
