Előfizetés

Bukarestben nincs tolongás a bársonyszékért

G.M.
Publikálás dátuma
2017.06.28. 07:32
FOTÓ: GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
 

Hogy mennyire nem a teljesítményről szólt a bukaresti kormánybuktatás, beszédesen jelzi, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) Mihai Tudose ügyvivő gazdasági minisztert jelölte miniszterelnöknek. A saját kormányát bizalmatlansági indítvánnyal megbuktató PSD a hivatalos indoklásaként lobogtatott kiértékelő jelentésben azt írja, Tudose azon tárcavezetők egyike volt, akik hat hónap alatt semmilyen eredményt nem tudtak felmutatni. Az is figyelemreméltó, hogy a pártnak hat jelöltje volt a tisztségre, de öten visszautasították a miniszterelnöki bársonyszékre nevezést.

Az is meglepetést okozott, hogy Klaus Johannis, aki a válság során rendre hangoztatta, hogy csakis makulátlan jelölt nevezését fogadja el, első nekifutásra kormányalakításra kérte fel a távolról sem támadhatatlan Tudosét. Az államfő azzal érvelt, hogy csak a PSD-ALDE koalíció mögött van parlamenti többség (bár ez is ingataggá vált a belső válság miatt), az ellenzéknek nem volt közös jelöltje. Johannis azt hangsúlyozta, a jelenlegi válság nagyon ártalmas a gazdaságra és Románia imázsára, mielőbb véget kell vetni ennek.

Döntése kisebb utcai tiltakozást is eredményezett. Tudoset ugyanis plágiummal gyanúsítják és azzal, hogy mind a Ponta-kormányban, mind a Grindeanu-kabinetben való működése során felesége cége komoly közbeszerzéseken nyert. Mivel a Szekuritate utód SRI-hez tartozó Hírszerzési Akadémia tanára, a szolgálathoz kötődő szoros kapcsolata sem nyerte el a média és a köz tetszését. A SRI közleményben utasította el azokat a "spekulációkat", amelyek szerint beavatkozott volna az új kormányfő kinevezésének folyamatába vagy bármilyen más politikai vitába.

Csekkjátszma a postákon

Publikálás dátuma
2017.06.28. 07:24
Népszava fotó/Molnár Ádám
A leggyakoribb csekkek befizetői mentesülnek attól, hogy igazolni kelljen magukat a postán, ám ezt tegnap még nem tudták. A zavart a pénzmosás elleni új törvény okozta.

Hétfő óta azt tapasztalják a postahivatalokban (hivatalos nevükön a postahelyeken) csekkjeiket befizetni kívánó ügyfelek, hogy elkérik a személyi igazolványukat és a lakcímkártyájukat. A pénzmosás elleni törvényre, illetve a terrorizmus tiltott finanszírozására hivatkoznak, az adategyeztetés célja pedig, hogy így a pénzátutalások nyomon követhetők lesznek. A postai sorok hosszabbodásáért és az adminisztratív terhek növeléséért az Európai Parlament és a Tanács 2015. májusi rendelete, és az ez alapján hozott, most hatályba lépett törvény a felelős. Ezek nyomán a postai alkalmazottak a csekkekről úgymond hiányzó, de a személyazonosítással korrigálható adatokat ráírják a csekkre. Az igazolvány bemutatása alól egyébként felmentést kapott a tagállamokon belüli adók, illetékek, pénzbírságok, vagyis a hatóságok által kibocsátott csekkek befizetése, ezeket "M" (mentes) jelzéssel látták el. Az ugyancsak gyakori, a szolgáltatók által kibocsátott "FM" (feltételesen mentes) jelzésű csekkek, amelyek sárga vagy fehér színűek, csak 300 ezer forintos összeghatárig mentesülnek személyazonosítás alól. Amelyeknél biztosan igazolásra van szükség, azok a sárga színű készpénzátutalási megbízások, és ezeken nincs se "M", se "FM" jelzés. (A csekkbefizetésre is alkalmas automaták csak "M" és "FM" kategóriás utalványokat fogadnak be, így értelemszerűen mentesülnek az adategyeztetés alól.)

A Magyar Posta nem sietett az ügyfelek számára szükséges információk közlésével. Arra hivatkoznak, hogy május 21-én hirdetményt tettek közzé, ám tény, hogy a nagyérdemű az adategyeztetés tényéről csak a sajtóból szerzett tudomást - kivéve, aki a saját bőrén tapasztalta a változást. Tegnap még a postai alkalmazottak is elég tájékozatlanok voltak, beszámolók alapján akkor is kértek igazolványt amikor nem kellett volna, sőt azzal is találkoztunk, hogy mellőzték az előírt adategyeztetést, és volt, aki a rendelkezésről sem hallott. A posta hétfőn kiadott közleményében már részletezi az adategyeztetés körülményeit, feltehetően néhány nap után kialakul az alkalmazkodás az új eljárási rendhez.

Fellépnek a pénzmosás ellen

A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás miatti aggodalom egyébként nem alaptalan. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál működő, ilyen bűncselekmények elhárításán munkálkodó iroda adatai szerint 2016-ban összesen 8786 ilyen jellegű bejelentést tettek különböző cégek, szervezetek és magánszemélyek. Legtöbbet a bankok jelentettek. Ha a pénzügyi szolgáltató úgy véli, hogy az adott ügylet pénzmosással, esetleg terrorizmus finanszírozásával is párosulhat, akkor korlátozhatja azt, például befagyaszthat számlákat, megtagadhat tranzakciókat. A szankciókat azonban csak szigorúan a nemzetközi egyezmények és szabályok betartása mellett lehet végrehajtani.

Főleg vállalkozásoknál fordul elő az a gyanút keltő helyzet, hogy a rendszeresen beérkező összegeket teljes egészében azonnal tovább is utalják. Különösen feltűnő, ha mindez egy nagyobb összeggel történik. Az az egyébként létező cég is gyanús, ahol a működéshez szükséges költségek (bér, közüzemi számlák) kifizetése soha nem történik meg. A pénzmosás elleni fellépés tavaly akkor lépett magasabb fokozatba, amikor áprilisban kirobbant ki az úgynevezett Panama-iratok botránya.

Csekkjátszma a postákon

Publikálás dátuma
2017.06.28. 07:24
Népszava fotó/Molnár Ádám
A leggyakoribb csekkek befizetői mentesülnek attól, hogy igazolni kelljen magukat a postán, ám ezt tegnap még nem tudták. A zavart a pénzmosás elleni új törvény okozta.

Hétfő óta azt tapasztalják a postahivatalokban (hivatalos nevükön a postahelyeken) csekkjeiket befizetni kívánó ügyfelek, hogy elkérik a személyi igazolványukat és a lakcímkártyájukat. A pénzmosás elleni törvényre, illetve a terrorizmus tiltott finanszírozására hivatkoznak, az adategyeztetés célja pedig, hogy így a pénzátutalások nyomon követhetők lesznek. A postai sorok hosszabbodásáért és az adminisztratív terhek növeléséért az Európai Parlament és a Tanács 2015. májusi rendelete, és az ez alapján hozott, most hatályba lépett törvény a felelős. Ezek nyomán a postai alkalmazottak a csekkekről úgymond hiányzó, de a személyazonosítással korrigálható adatokat ráírják a csekkre. Az igazolvány bemutatása alól egyébként felmentést kapott a tagállamokon belüli adók, illetékek, pénzbírságok, vagyis a hatóságok által kibocsátott csekkek befizetése, ezeket "M" (mentes) jelzéssel látták el. Az ugyancsak gyakori, a szolgáltatók által kibocsátott "FM" (feltételesen mentes) jelzésű csekkek, amelyek sárga vagy fehér színűek, csak 300 ezer forintos összeghatárig mentesülnek személyazonosítás alól. Amelyeknél biztosan igazolásra van szükség, azok a sárga színű készpénzátutalási megbízások, és ezeken nincs se "M", se "FM" jelzés. (A csekkbefizetésre is alkalmas automaták csak "M" és "FM" kategóriás utalványokat fogadnak be, így értelemszerűen mentesülnek az adategyeztetés alól.)

A Magyar Posta nem sietett az ügyfelek számára szükséges információk közlésével. Arra hivatkoznak, hogy május 21-én hirdetményt tettek közzé, ám tény, hogy a nagyérdemű az adategyeztetés tényéről csak a sajtóból szerzett tudomást - kivéve, aki a saját bőrén tapasztalta a változást. Tegnap még a postai alkalmazottak is elég tájékozatlanok voltak, beszámolók alapján akkor is kértek igazolványt amikor nem kellett volna, sőt azzal is találkoztunk, hogy mellőzték az előírt adategyeztetést, és volt, aki a rendelkezésről sem hallott. A posta hétfőn kiadott közleményében már részletezi az adategyeztetés körülményeit, feltehetően néhány nap után kialakul az alkalmazkodás az új eljárási rendhez.

Fellépnek a pénzmosás ellen

A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás miatti aggodalom egyébként nem alaptalan. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál működő, ilyen bűncselekmények elhárításán munkálkodó iroda adatai szerint 2016-ban összesen 8786 ilyen jellegű bejelentést tettek különböző cégek, szervezetek és magánszemélyek. Legtöbbet a bankok jelentettek. Ha a pénzügyi szolgáltató úgy véli, hogy az adott ügylet pénzmosással, esetleg terrorizmus finanszírozásával is párosulhat, akkor korlátozhatja azt, például befagyaszthat számlákat, megtagadhat tranzakciókat. A szankciókat azonban csak szigorúan a nemzetközi egyezmények és szabályok betartása mellett lehet végrehajtani.

Főleg vállalkozásoknál fordul elő az a gyanút keltő helyzet, hogy a rendszeresen beérkező összegeket teljes egészében azonnal tovább is utalják. Különösen feltűnő, ha mindez egy nagyobb összeggel történik. Az az egyébként létező cég is gyanús, ahol a működéshez szükséges költségek (bér, közüzemi számlák) kifizetése soha nem történik meg. A pénzmosás elleni fellépés tavaly akkor lépett magasabb fokozatba, amikor áprilisban kirobbant ki az úgynevezett Panama-iratok botránya.