Civil törvény - Újabb szervezet hirdetett bojkottot

"Az Amnesty International a világ minden táján a hatályos jogszabályoknak megfelelően működik. 1990 óta ez lesz az első törvény Magyarországon, aminek a betartását tudatosan megtagadjuk. Azt gondoljuk, hogy a kormány átlépett egy határt, és nem hagyott más lehetőséget a számunkra, mint a polgári engedetlenséget választani" - így jelentette be az Amnesty International Magyarország, hogy nem fog eleget tenni "a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról elnevezésű törvény", vagyis a civiltörvény előírásainak, és megtagadja a külföldről támogatott szervezetként való regisztrációt.

A TASZ és a Helsinki Bizottság után tehát újabb szervezet jelezte, polgári engedetlenséggel válaszol a törvényre, amelynek keddi hatályba lépését a Fidesz úgy ünnepelte: "ma életbe lépett a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény, amelyet az Országgyűlés június 13-án fogadott el a magyar emberek elsöprő támogatása mellett".

Törölhetik őket?

Ha egy szervezet nem jelenti be, hogy külföldről kap támogatást, az ügyész felszólítja az alapítványt vagy egyesületet törvényes kötelezettségének 30 napon belüli teljesítésére. Ha erre sem hallgatnak, 15 nap után újabb felszólítás érkezik. Ha erre sem lép az érintett, akkor az ügyész 15 napon belül kezdeményezi a szervezetet nyilvántartó bíróságnál bírság kiszabását. A polgári engedetlenségnek akár kilencszázezer forintos büntetés is lehet az ára. Ha a szervezet a bírság ellenére sem tesz eleget bejelentési kötelezettségének, az ügyész „az arányosság követelményének figyelembevételével jár el”. De hogy ez mit is jelent majd a gyakorlatban, egyelőre nem tudni.

Szerintük "a törvényre a külföldről pénzelt, tipikusan a migrációt támogató Soros-szervezetek átláthatósága miatt van szükség". A jogszabály ellen pedig, írták, épp azok a szervezetek tiltakoznak hangosan és fenyegetőznek polgári engedetlenséggel, amelyek a legnagyobb összegű Soros támogatásokat kapják és, amelyek állandóan az átláthatóságot kérik számon másokon. Az átláthatóság élharcosának nehezen nevezhető Fidesz azt is hozzátette: a jogszabály nem veszélyeztet senkit, csak "átláthatóvá kell tenni a szervezetek pénzügyi működését és be kell vallaniuk, ha külföldi támogatást kapnak". Végül a nemzeti konzultációra hivatkozva azt is állították: "a Soros-szervezetek nyíltan a magyar emberek akarata ellen mennek, amikor azt mondják, hogy nem fogják betartani a törvényt".

Érdekes azonban, hogy a kormánypárt a törvény be nem tartását kéri ki magának, miközben az Orbán-kabinet szándékosan fittyet hány az uniós jogra, sőt, a Magyar Időknek Völner Pál már egyenesen arról beszélt: amikor Magyarország elbukja az általuk indított luxemburgi kvótapert, akkor sem tartják majd be az ígéretet. Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára kijelentette: "akárhogyan is alakul az eljárás, nem nyithatjuk meg kapuinkat az illegális migránsok előtt". Arról is beszélt: "Összehangolt akció zajlik már régóta a kormány politikája ellen, így messze nem a véletlen műve, hogy ki és mikor fejti ki kritikus álláspontját. Megjegyzem, a három téma is összekapcsolódik egymással: a civil szféra új szabályai, a felsőoktatási törvény módosítása és a migránsok kötelező betelepítése elleni magyar fellépés egyaránt azt a célt szolgálja, hogy Magyarországon a magyar érdekek érvényesülhessenek, a legfontosabb kérdésekben idehaza mondhassuk ki a végső szót".

Megkérdőjelezett európai normák

Kovács Zoltán kormányszóvivő Franciaországban járt, hogy Emmanuel Macron francia elnök stábjának tagjaival találkozzon. A tárgyalások nem sikerülhettek fényesen, Kovács legalábbis kimérten összegzett, Macron egy múlt heti nyilatkozatát udvariatlannak, ám a kétoldalú egyeztetéseket a "kölcsönös tisztelet" talaján maradónak minősítette. A kormányszóvivő szerint ugyanakkor a külföldi és a francia sajtóban most "is ugyanazok a sztereotípiák és negatív képek villannak fel". Szavai szerint ilyen részben szimbolikus, részben pedig áltémáknak tekinthető ügy például a sajtószabadság vagy amikor az igazságszolgáltatás kérdésében vonják kérdőre a magyar kormányt. Kovács ezért azt szeretné, ha az ilyen típusú témákról folyó beszélgetésekben "a soha nem definiált európai értékek" helyett mindenki ragaszkodna azokhoz a témákhoz, amelyek benne vannak az európai szerződésekben, alapdokumentumokban, és amelyekről jogi erővel bíró döntések, kötelezettségvállalások is születtek. A kormányszóvivő szerint csak ebben a keretben van értelme olyan kérdésekről beszélni, mint a szolidaritás, a törvények betartása, az együttműködés vagy Európa jövője. Az ezen túlmutató témák a politikai vélemény kategóriájába tartoznak - jelentette ki.