Példátlan vírustámadás fenyeget

Publikálás dátuma
2017.06.29. 07:36
FORRÁS: TWITTER
Egy izraeli kutató jött rá, hogyan lehet blokkolni a világméretűvé duzzadt kibertámadást. Szerdán még mindig nem működött a kijevi Boriszpil nemzetközi repülőtér fő szervere.

Ukrajnát érintette legérzékenyebben a Petya nevű internetes zsarolóvírus keddi támadása, s tegnapra ki is derült, miért. A vírus azért fertőzött meg annyi gépet az országban, mert egy könyvelőprogram frissítésével együtt érkezett. Bár az ukrán belügyminisztérium oldalán azt írták, pánikra semmi ok, az emberek nem tudták megőrizni a hidegvérüket, amikor a bankautomatákból nem tudtak pénzt kivenni, ehelyett azt az üzenetet olvasták, hogy 300 bitcoinnal kell megtömniük a zsarolók zsebét. Kijev már kedden jelezte, nem kérdés számára, hogy orosz hackerek álltak az akció mögött, ugyanakkor Moszkva tagadta az állítást, s azt hozta fel mentségül, hogy nagy orosz cégek is az akció áldozatává váltak.

Szerdán még mindig nem működött a kijevi Boriszpil nemzetközi repülőtér fő szervere, a központi kijelző táblát a járatok érkezéséről és indulásáról ezért "kézi vezérléssel" frissítik negyedóránként. Az ukrán kormány később kiadott közleménye szerint a kibertámadást sikerült a szakembereknek leállítaniuk, a vírus nem terjed tovább, és a megtámadott állami és kereskedelmi vállalatoknál jelenleg már az elveszett adatok helyreállításán dolgoznak.

Az internetes biztonsággal foglalkozó Krebs blog üzemeltetője, Nicholas Weaver valószínűsíti, hogy a keddi attak egy későbbi átfogó akció előzetes tesztje volt, ami azt sejteti, minden korábbinál kiterjedtebb hackertámadás előtt állunk. Más szakértők szerint ugyan a Petya eredeti változatát pénzszerzésre hozták létre, de a keddi új verzió egyértelműen más célt szolgált. A szoftver előállítói minél nagyobb károkat akartak előidézni internetes rendszerekben.

Szakértők minden jelentősebb támadásnál rámutatnak, hogy nagyon időigényes munka, mire visszavezetik, valójában ki állt az egész támadás mögött. Ez nemhogy egy-két óra alatt nem derül ki, gyakran egy-két hét sem elegendő rá. Ugyanakkor az a tény, hogy Ukrajna volt az elsődleges célpont, valószínűsíti: Moszkva keze lehet a dologban. Minisztériumok, pénzintézetek (köztük az OTP ukrán leányvállalata), közlekedési vállalatok, televízió- és rádióállomások, honlapok, nagyvállalatok, mobilszolgáltatók és benzinkutak voltak az akció célpontjai.

A pozsonyi székhelyű antivíruscég, az ESET közlése szerint a fertőzések 80 százalékát Ukrajnából jelentették. Az országon kívül ugyanakkor a WPP reklámvállalat, a Mondelez élelmiszercég, a DLA Piper brit ügyvédi iroda, a Maersk dán halászati cég, a Cadbury’s csokoládégyár ausztráliai leányvállalata és a BNP Paribas francia bank kirendeltségeinek honlapját is elérhetetlenné tette.

A felhasználók szempontjából a legnagyobb kérdés természetesen az, hogyan védekezhetnek ellene. Azok, akik operációs rendszerüket rendszeresen frissítik, nincsenek veszélyben. De azok sem, akik vírusirtójukból is a legfrissebb verziót alkalmazzák. A Cybereason izraeli cég egyik alkalmazottja rájött, hogyan lehet egyszerűen blokkolni a zsarolóvírust, ezzel megakadályozva, hogy a kártékony vírus titkosítsa a megtámadott gépek tartalmát. A szakértő szerint a Petya, ha gépünkre jut, azt vizsgálja, megtalálható-e rajta a C:\Windows\perfc.dat fájl. Ha megtalálja, akkor nem aktiválja a titkosítást, mert már megtámadottnak véli a számítógépet. A vírust ezzel nem lehet likvidálni, de meg lehet akadályozni, hogy továbbterjedjen. Azt tanácsolja ezért, hogy a felhasználók hozzanak létre a gépükön egy ilyen, csak olvasható fájlt.

A jelentések alapján arra lehet következtetni, hogy a mostani zsarolóvírus-fertőzést ugyanazzal az EternalBlue kiberfegyverrel terjesztik, ami az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség, az NSA eszköztárából szivárgott ki, és a WannaCry elterjedéséért is felelős volt.

A Petya egyébként a WannaCry egy módosított változata.

Magyarország tiszta
A lapunk körkérdésére válaszoló hazai energiacégeket nem érték el a térség szolgáltatóit megtámadó vírusok. Az E.ON és a Tigáz nem tagadta, hogy folyamatos kísérleteket tapasztalnak. Ezeket nem csak gépi rendszereik hárítják el: képzésekkel munkatársaik, illetve felhasználóik éberségét is igyekeznek növelni. A Molnál ezúttal külön dolgozói figyelmeztetést is kiadtak. A Mavirt, a GDF Suezt és az FGSZ-t se érte támadás. Utóbbi cégnél úgy fogalmaztak: a rendszereikbe esetleg bejutó kártékony kódokat korábban is sikerrel elhárították. M. I.



Szerző

Csoksikerek és elhallgatott kudarcok

Eddig megközelítően ötvenezer családot támogattak a lassan két éve bevezetett családi otthonteremtési kedvezmény (csok) segítségével, 126 milliárd forinttal - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára szerdai sajtótájékoztatóján. Novák Katalin szerint dinamikusan nő az érdeklődés a támogatási forma iránt, amelyet szerinte az is kellőképpen tükröz, hogy ez év májusában 10 milliárd forinttal emelkedett az e célra fordított összeg.

A lelkesedését némileg árnyalja az ujotthon.hu vizsgálata. Az oldal azt vette górcső alá, hogy mely kerületekben mennyit is ér a csok 10+10 milliós konstrukciója, egyáltalán hol van esély arra, hogy egy három gyermekkel költözni szándékozó család 60 négyzetméternél nagyobb alapterületű, új lakást vásároljon, feltételezve, hogy némi önerővel, 5 millió forinttal rendelkeznek. Ezzel kapcsolatban azt hozzátették: idén júniusban 27100 új építésű társasházi lakást építenek, illetve terveznek a fővárosban, ami 14,6 százalékkal haladja meg az idén márciusban mért értéket. Soóki-Tóth Gábor, az ujotthon.hu elemzője arra a nem túl szívderítő eredményre jutott, hogy a vázolt feltételek mellett mindössze két külső kerületi projekt jöhet szóba egy család számára. A két beruházás közül az egyik a IV. kerületben, míg a másik a XXIII. kerületben található. E szerint azért az újlakások piacán nem túl „vastag” anyagi körülmények között élő családok számára igencsak behatároltak a lehetőségek, még az államtitkári lelkesedés ellenére is.

Hogy miért is életszerű a főváros és a környékére koncentrálni a kérdésben, arra a magyarázatot Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke mutat rá lapunknak adott válaszában: az összes honi lakásépítés 73 százaléka Budapesten és annak agglomerációjában zajlik. E tekintetben sajnos nem kiegyenlített a piac – jegyezte meg. Ezzel együtt hozzátette: a főváros környékén azért érezhető hatása van a csok-nak.

Az ujotthon.hu arra is rámutat, hogy a használt lakásárak növekedése azért a csok-kal kombinálva megindíthatja a költözni vágyók fantáziáját. Az átlagos négyzetméterárakat figyelembe véve egy 2-3 szobás, 60-70 négyzetméteres használt társasházi lakás ma Budapest külső kerületeiben 22-24 millió forintért adható el – mondják -, a paneleknél ez az ár átlagosan 18-20 millió forint. Ha a család mindössze a régiből újba kíván költözni, hitel nélkül plusz 10 millióval, azaz 28-34 millió forinttal kalkulálhat. Ezért a pénzért, a meglévővel azonos alapterületű, 60-70 négyzetméteres lakást a IV. X. és XIII. kerületekben is találnak. Ha viszont nagyobba költöznének, 80-90 négyzetméteres új lakást csak elvétve találnának Budapesten a pénzükért. A legnépszerűbb XI. és XIII. kerületek átlagos kínálati árával számolva a fenti összegen felül még minimum 20 millió forint hitelre is szükség lehet a tágasabb új társasházi otthon megvásárlásához – mutatnak rá.

Szerző

Csoksikerek és elhallgatott kudarcok

Eddig megközelítően ötvenezer családot támogattak a lassan két éve bevezetett családi otthonteremtési kedvezmény (csok) segítségével, 126 milliárd forinttal - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára szerdai sajtótájékoztatóján. Novák Katalin szerint dinamikusan nő az érdeklődés a támogatási forma iránt, amelyet szerinte az is kellőképpen tükröz, hogy ez év májusában 10 milliárd forinttal emelkedett az e célra fordított összeg.

A lelkesedését némileg árnyalja az ujotthon.hu vizsgálata. Az oldal azt vette górcső alá, hogy mely kerületekben mennyit is ér a csok 10+10 milliós konstrukciója, egyáltalán hol van esély arra, hogy egy három gyermekkel költözni szándékozó család 60 négyzetméternél nagyobb alapterületű, új lakást vásároljon, feltételezve, hogy némi önerővel, 5 millió forinttal rendelkeznek. Ezzel kapcsolatban azt hozzátették: idén júniusban 27100 új építésű társasházi lakást építenek, illetve terveznek a fővárosban, ami 14,6 százalékkal haladja meg az idén márciusban mért értéket. Soóki-Tóth Gábor, az ujotthon.hu elemzője arra a nem túl szívderítő eredményre jutott, hogy a vázolt feltételek mellett mindössze két külső kerületi projekt jöhet szóba egy család számára. A két beruházás közül az egyik a IV. kerületben, míg a másik a XXIII. kerületben található. E szerint azért az újlakások piacán nem túl „vastag” anyagi körülmények között élő családok számára igencsak behatároltak a lehetőségek, még az államtitkári lelkesedés ellenére is.

Hogy miért is életszerű a főváros és a környékére koncentrálni a kérdésben, arra a magyarázatot Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke mutat rá lapunknak adott válaszában: az összes honi lakásépítés 73 százaléka Budapesten és annak agglomerációjában zajlik. E tekintetben sajnos nem kiegyenlített a piac – jegyezte meg. Ezzel együtt hozzátette: a főváros környékén azért érezhető hatása van a csok-nak.

Az ujotthon.hu arra is rámutat, hogy a használt lakásárak növekedése azért a csok-kal kombinálva megindíthatja a költözni vágyók fantáziáját. Az átlagos négyzetméterárakat figyelembe véve egy 2-3 szobás, 60-70 négyzetméteres használt társasházi lakás ma Budapest külső kerületeiben 22-24 millió forintért adható el – mondják -, a paneleknél ez az ár átlagosan 18-20 millió forint. Ha a család mindössze a régiből újba kíván költözni, hitel nélkül plusz 10 millióval, azaz 28-34 millió forinttal kalkulálhat. Ezért a pénzért, a meglévővel azonos alapterületű, 60-70 négyzetméteres lakást a IV. X. és XIII. kerületekben is találnak. Ha viszont nagyobba költöznének, 80-90 négyzetméteres új lakást csak elvétve találnának Budapesten a pénzükért. A legnépszerűbb XI. és XIII. kerületek átlagos kínálati árával számolva a fenti összegen felül még minimum 20 millió forint hitelre is szükség lehet a tágasabb új társasházi otthon megvásárlásához – mutatnak rá.

Szerző