Nyögi a rezsicsökkentést - Tőkére vár az Alföldvíz

Publikálás dátuma
2017.06.30. 07:23
Népszava fotó
Tovább kapálózhatnak az önkormányzatok az állóvízben, az állam nem segít. A négy déli-keleti megyét ellátó víziközmű-cég - társaihoz hasonlóan - nyögi a rezsicsökkentést.
600 millió forintos működési vesztesége is lehet évente a víziközmű-cégnek

A jelenlegi működési feltételek mellett évente 600 millió forintos veszteséggel képes ellátni feladatát az ország egyik meghatározó nagyságú víziközmű-cége, az Alföldvíz Zrt., amely csütörtökön tartotta közgyűlését Békéscsabán. Az előzetes hírek arról szóltak, hogy az állam 1,7 milliárd forintos tőkeemeléssel többségi tulajdonhoz kíván jutni a négy megyében szolgáltató önkormányzati tulajdonú cégben. Ez nem történt meg, ahogy az alapszabály-módosítás sem. A cég szakszervezete demonstrációval egybekötött sajtótájékoztatón hívta fel a figyelmet az Alföldvíz Zrt. és az egész ágazat gondjaira.

Miskéri László: sorra maradnak el a karbantartási és a rekonstrukciós munkák

A munkavállalók tájékozatlanok, nem tudnak semmit a tervezett változtatásokról – mondta el Miskéri László, az Alföldvíz Zrt. szakszervezetének titkára a csütörtöki békéscsabai sajtótájékoztatón, amelyet demonstratív szándékkal a cég közgyűlése előtt, annak helyszínén tartottak. Az érdekvédők attól félnek, hogy az állam többségi tulajdonába kerülő cégnél akár százan is elveszthetik a munkahelyüket a kiszervezések miatt. Ez történt annál az öt vizes cégnél, amelyben az állam meghatározó tulajdonossá vált.

Az Alföldvíz Zrt. pénzügyi mélyrepülése jól példázza az egész ágazat országos helyzetét. A vízi-közmű törvény elvette a díjmegállapítás jogát a cégeket tulajdonló önkormányzatoktól, és a 2011-es díjszabást alapul véve 10 százalékos mérséklést írt elő. A gondokat tetézte a közműadó, amely évi egymilliárd forinttal rövidíti meg a céget. A felügyeleti díj újabb évi százmilliós költséget jelent. Az Alföldvíz Zrt. szakszervezete levélben már 2013-ban a miniszterelnökhöz fordult, és ebben vázolták, financiálisan hogyan fog ellehetetlenülni a vízszolgáltatók tevékenysége. A pénztelenség miatt sorra maradnak el a karbantartási és a rekonstrukciós munkák, és csak a hibaelhárítás marad. Elérendő cél a munkahelyek megtartása és a jövedelmek emelkedése – szögezte le, jelenleg ugyanis az átlagbér nettó 120 ezer körül alakul náluk.

A Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megye 131 településen víziközmű-szolgáltatást végző Alföldvíz Zrt. tulajdonosai a szolgáltatási területükhöz tartozó önkormányzatok. A Népszava kérdésére Miskéri László évi 700-800 millió forintos működési veszteséggel kalkulált. A cégvezetés 600 millióval. A keletkező veszteségek finanszírozását nem tudják, és bizonyára nem is akarják tőkeemeléssel kiegyenlíteni a tulajdonos önkormányzatok. A helyhatóságok aligha lehetnek abban a helyzetben, hogy ekkora veszteséget évente „eltüntessenek.”

A csütörtökön kinevezett új vezérigazgató, Nagy László (korábbi vezérigazgató-helyettes) a közgyűlés után a Népszavának elmondta, mi nem történt meg a tulajdonosi tanácskozáson. Nem került sor az állami tőkeemelésre, így a tulajdonosi szerkezet egyelőre nem változott, továbbra is Békéscsaba a legnagyobb gazda: a város 32, míg az állam 28 százalékot birtokol, a maradékon a többi önkormányzat osztozik. Az állam nevében eljáró MNV képviselője nem indokolta a tőkeemelés elmaradását, de nem zárta ki, hogy ez a jövőben megtörténik. A cég üzleti tervét sem fogadták el csütörtökön, így a közgyűlést augusztus-szeptemberben újra össze kell hívni. (Hogy a hegyek vajúdnak, jelzi, hogy a csütörtöki a május 30-ai közgyűlés folytatása volt.) – Ha ebben az évben nem történik meg a tőkeemelés, a cég működése akkor sem kerül veszélybe – fogalmazott a posztján Csák Gyulát váltó új vezér. Erre biztosíték a cég jegyzett tőkéje, ami közel 4 milliárd forint, és 10 milliárdos éves árbevételük. Elnapolták az alapszabály-módosítást is, amely a kisebbségi tulajdonosok érdekeit védte volna.

Szerbia első női miniszterelnöke: Ana Brnabic

Megszavazta az Ana Brnabic vezette új szerb kormányt a belgrádi parlament csütörtökön, és ezzel Ana Brnabic lett Szerbia első női miniszterelnöke.

A 250 fős szerb törvényhozásban két napig tartó heves vita után 157 képviselő támogatta és 55 ellenezte a jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS), a baloldali Szerbiai Szocialista Párt (SPS) és a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) koalíciós kormányát.

Új kormányalakításra azért volt szükség, mert Aleksandar Vucic áprilisban miniszterelnökként indult az elnökválasztáson, és megnyerte azt. Az új kabinet a tavaly augusztusban alakult kormány munkáját folytatja, és a tagjai sem változtak jelentősen. Két új minisztériumot hoztak létre, valamint csere történt a védelmi és a szociálisügyi tárca élén. A 22 tagú kormánynak 18 minisztériuma és 3 tárca nélküli minisztere van.

A párton kívüli Ana Brnabic Aleksandar Vucic kérte fel kormányalakításra. A miniszterelnök szerdán ismertetett programbeszédében kijelentette: az előző kabinet munkáját kívánja folytatni, a hangsúlyt pedig az elektronikus ügyintézés és a digitalizáció fejlesztésére, az állami hivatalok hatékonyságának növelésére, az oktatási rendszer korszerűsítésére, az európai integráció folytatására, valamint a gazdasági reformokra és az innovációra fogják helyezni.

A Vajdasági Magyar Szövetség a korábbi évekhez hasonlóan államtitkári szinten vesz részt a kormány munkájában. A VMSZ-nek az oktatási, az egészségügyi, a mezőgazdasági és az építésügyi minisztériumban van államtitkára. Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti frakcióvezetője kiemelte, az utóbbi időszak bebizonyította, hogy ez megfelelő szerepvállalás a kormány munkájában, lehetővé teszi, hogy a vajdasági magyarság számára fontos ügyek gyorsabban haladjanak előre.

Szerző

Elfogadta a brit parlament a kormányprogramot

Elfogadta csütörtök este a brit parlament alsóháza a Konzervatív Párt vezette új, kisebbségi kormány első törvényalkotási programját.

A szavazást feszült figyelem előzte meg, mivel a június 8-án tartott előrehozott parlamenti választások után a konzervatívoké lett ugyan a legnagyobb frakció a londoni alsóházban, de a párt elvesztette abszolút többségét, így kisebbségi kormányzásra kényszerül.

Ebben a helyzetben a Konzervatív Párt az e héten létrejött megállapodás alapján a legnagyobb észak-írországi protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) tízfős frakciójával együttműködve kormányoz tovább, jóllehet formális koalícióra nem lép a DUP-val. A két pártnak együttesen megvan az abszolút többsége az alsóházban.

A konzervatívok és a DUP együttműködésének első próbája volt a csütörtök esti szavazás a törvényalkotási programról. Ez bizalmi szavazásnak számított, és ha az alsóház elvetette volna a programot, a kormánynak Theresa May miniszterelnökkel együtt le kellett volna mondania.

A programot végül 323:309 arányban hagyta jóvá az alsóház.

Theresa May miniszterelnök új, kisebbségi kormányának törvényalkotási programját a múlt szerdán ismertette II. Erzsébet királynő. A program a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folyó tárgyalások miatt két évre szól, vagyis 2019 tavaszáig, a brit uniós tagság megszűnésének legvalószínűbb időpontjáig terjed.

A most elfogadott törvényalkotási program szerint a kormány a brit EU-tagság megszűnési folyamatának sarkalatos törvényhozási elemeként jogszabályt alkot az uniós tagságot rögzítő, 1972-ben kelt csatlakozási törvény érvénytelenítéséről.
Ehhez kapcsolódik az uniós eredetű jogszabályok tömegének átvezetése a brit jogba - 19 ezer jogszabályról és rendelkezésről van szó -, és a brit jogalkotás kivonása Európai Unió bíróságának fennhatósága alól.

Az uniós eredetű jogszabályok átvezetése után a brit parlament saját határkörében dönt majd arról, hogy e joganyag mely elemeit tartja továbbra is érvényben.

A tervezet szerint a brit kormány hatáskörébe kerül a bevándorlás szabályozása is. Ennek központi eleme, hogy a brit EU-tagság megszűnése után London nem érvényesíti az unión belüli szabad mozgás alapelvét, az uniós tagállamok Nagy-Britanniában élő állampolgárai és családtagjaik jogi státusát onnantól a brit törvények határozzák meg.

A brit kormány azonban a minap hivatalosan jelezte, hogy a brit EU-tagság megszűnése után is biztosítani kívánja a már Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok tartózkodási és egyéb jogosultságait, de viszonossági alapon, vagyis úgy, hogy egyidejűleg az EU-társállamok is garanciát vállaljanak a náluk élő brit állampolgárok jogosultságainak további érvényesülésére.

Szerző