Simicskó: nem építenek lőtereket az iskolák

Publikálás dátuma
2017.06.29. 19:43
Simicskó István FOTÓ: Molnár Ádám
Valótlannak nevezte Simicskó István honvédelmi miniszter azt a híresztelés, amely szerint az iskolák lőtereket építenének.

A minisztert Demeter Márta független országgyűlési képviselő kérdezte arról, hogy terveznek-e lőtereket kialakítani az iskolákban. A parlament honlapján csütörtökön közzétett írásbeli válaszában Simicskó István leszögezte, hogy "ebben a társadalmilag és a honvédelem ügye szempontjából is nagy horderejű és komoly témában" nem tartja helyénvalónak a képviselő "egy médiahírekre alapozott és politikai hisztériakeltésre alkalmas" kérdésfeltevését.

Simicskó István azt írta: a Klebelsberg Központ küzdősportok és sportlövészet iskolai oktatásával kapcsolatos felmérésének és a honvédelmi tárca koncepciójának nincs köze egymáshoz.

Kifejtette: a Honvédelmi Minisztérium lőtérfejlesztési koncepciója egy összetett és nagy horderejű, hosszú távú terv, a Zrínyi 2026 elnevezésű honvédelmi és haderőfejlesztési program része. Ennek keretében a jövőben országosan a Honvédelmi Sportszövetség Területi Központjainak létrehozásával kívánják elősegíteni, hogy a fiatalok széles körében megismerhessék és gyakorolhassák a honvédelemhez köthető sportágakat.

A központok megalakításával céljuk egy olyan közösségformáló intézménystruktúra létrehozása, amely többcélú létesítményként jól szolgálja mind a honvédelem ügyét, mind pedig a társadalmi szempontból fontos, az oktatás és nevelés szakterületén belül a katonai alapismeretek tantárgykör bevezetésének célkitűzéseit - írta a miniszter.

Szerző

Bizalmat kapott az új román kormány

Publikálás dátuma
2017.06.29. 18:49
A román Parlament épülete. FOTÓ: Getty Images, Matt Cardy
Kényelmes többséggel megszavazta a román parlament csütörtökön Mihai Tudose 28 tagú kormányát, amelyben a minisztériumok többségét a parlamenti helyek 47 százalékával rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) vezeti, szabadelvű szövetségese, az ALDE pedig négy tárcát kapott.

A kabinetnek a szükséges 233 helyett 275 törvényhozó szavazott bizalmat: a PNL-ALDE koalíció kormányát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselői is támogatták. 102 törvényhozó a Tudose-kormány beiktatása ellen voksolt.

Tudose parlamenti beszédében a számok emberének nevezte magát, aki arra vállalkozik, hogy felpörgesse az eddig "behúzott fékkel" haladó szociálliberális kormány teljesítményét. Az új kormányfő a befektetések ösztönzését és költségvetési bevételek növelését nevezte fő feladatának.

Liviu Dragnea, a képviselőház és a PSD elnöke arról beszélt: a választói akaratot a parlament testesíti meg, a kormánynak meg kell értenie, hogy nem diktálnia, hanem végrehajtania kell a politikai döntéseket. A PSD által előidézett kormányválságra utalva azt mondta: jobbnak látták őszintén beismerni, hogy késnek a választási ígéretek teljesítésével, és be akarják hozni a lemaradást, akkor is, ha ez politikai kockázatokkal jár.

A Ben-Oni Ardelean, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) szónoka egy utópikus, mégis szentírásként magasztalt választási program "fegyveres erejének" nevezte a Tudose-kormányt, amely egy "éjszaka leple alatt" hozott döntéssel "felrobbantaná" a román gazdaságot. Az ellenzéki képviselő arra kérte kormánypárti társait, hogy ne csak a folyósón, hanem a titkos szavazás alkalmával is legyen bátorságuk szembefordulni pártvezetésük "önkényével".

Varujan Vosganian, az ALDE képviselője jobboldali pártként jellemezte pártját, amelyet a demokrácia, a jogállamiság, és a személyi szabadságjogok védelme köt össze koalíciós partnerével, a PSD-vel. Rámutatott: azt szeretnék elérni, hogy az igazságszolgáltatás valóban függetlenné váljon, ami pedig az adópolitikát illeti, nem támogatják az egységes adókulcs módosítását.

Az RMDSZ nevében felszólaló Kelemen Hunor szövetségi elnök azt állította: Romániában sérül a jogállamiság, nem tartják tiszteletben a hatalmi ágak szétválasztását. Úgy vélekedett, az ellen a parlamentnek is fel kell lépnie, a törvényhozás felelőssége a titkosszolgálatok felügyelete, a kormány elszámoltatása.

"Normális vajon, hogy egy ügyész egy bűnvádi eljárás során szülők és gyermekeik vallásáról tegyen fel kérdéseket? Normális, hogy egyszerű embereket naponta megalázzanak csak azért, mert szeretnék nyelvi és kulturális önazonosságukat megőrizni?" - sorolta a költői kérdéseket a magyarság jogsérelmeire utalva az RMDSZ elnöke.

Leszögezte: a magyar érdekképviselet törvényjavaslatai nem alkotmányellenesek, nemzetellenesek, vagy erkölcstelenek, múlt héten mégis "gombnyomásra" fellángolt miattuk a magyarellenes hisztéria. Ezen jogok életbe léptetésére Románia kötelezettséget vállalt, amikor ratifikálta a nyelvi chartát - figyelmeztetett.

Az RMDSZ elnöke bejelentette: a magyar képviselők és szenátorok bizalmat szavaznak a Tudose-kormánynak, de ez nem biankó csekk, és előre szólnak: nem értenek egyet például azzal, hogy a nyereség helyett az üzleti forgalmat vegyék alapul a társasági adónál.

A parlament bizalmi voksa után az új román kormány tagjai csütörtök este teszik le a hivatali esküt Klaus Iohannis államfő előtt.

Szerző

Határmódosításról döntött a hágai bírság

Publikálás dátuma
2017.06.29. 18:36
A pirani öböl. FOTÓ: Thinkstock
Szlovénia javára döntött a Horvátországgal fennálló határvita ügyében eljáró hágai nemzetközi döntőbíróság csütörtökön, az ítélet értelmében módosítani kell a Pirani-öböl közepén húzódó határvonalat, hogy a szlovénok ne csak horvát területi vizeken keresztül tudjanak kijutni az Adriai-tengerre.

Gilbert Guillaume, az öttagú bírói testület elnöke a döntést ismertetve közölte, hogy a Pirani-öböl jelentős részének szlovén fennhatóság alá kell tartoznia, más vitatott területeket viszont Horvátországnak ítéltek, például a Szamobori-hegység Sveta Gera nevű csúcsát.

Az ítélet értelmében egy 2,5 tengeri mérföld szélességű, 10 tengeri mérföld hosszúságú folyosót kell létrehozni a horvát területi vizeken keresztül, amellyel akadálytalan csatlakozást biztosítanak a szlovén partok és a nyílt tenger között. A tervezett folyosón a polgári, illetve a katonai hajók és repülőgépek ugyanolyan jogokat élveznének, mint a nemzetközi vizeken, függetlenül attól, hogy melyik országból érkeztek.

Helyszíni tudósítások szerint az ítélethirdetésen 17 ország 25 diplomatája vesz részt.

A két ország 2009-ben fordult a nemzetközi bírói fórumhoz, Zágráb azonban 2015-ben egyoldalúan visszalépett a döntőbírósági rendezésétől, mondván, hogy Ljubljana megszegte az előírásokat azzal, hogy kiszivárgott hírek szerint lobbizott a határvonal módosításáért, és így a 19 négyzetkilométeres öböl kétharmadának megszerzéséért.

Szlovénia korábban arról számolt be, hogy tiszteletben fogja tartani a döntést, Horvátország azonban bilaterális megoldást sürgetett, mondván, hogy nem ismeri el a törvényszék joghatóságát. "Horvátország sem elfogadni, sem elutasítani nem fogja a döntőbíróság ítéletét, egy nagyon egyszerű okból: ez a törvényszék nem létezik" - közölte Kolinda Grabar horvát elnök nemrégiben, hozzátéve, hogy Zágráb kész azonnal tárgyalóasztalhoz ülni.

Németország zágrábi nagykövetsége ugyanakkor közleményt adott ki csütörtökön, amelyben felszólította a horvát kormányt, hogy tegyen eleget a bíróság ítéletének.

A sajtó az ügy kapcsán egy névtelenséget kérő szlovén diplomatát idézett, aki reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió nyomást fog gyakorolni Horvátországra, és az Európai Bizottság is világosan állást foglal a horvát visszalépés ügyében.
A bizottság egyik szóvivője eközben mindössze annyit mondott, hogy a brüsszeli testület nem illetékes a tagállamok közötti határviták kérdésében, de a barátságos megoldásokat támogatja.

Elemzők a döntés nyomán a feszültség kiéleződésére számítanak a két ország között. A határvita miatt Szlovénia annak idején többször is hátráltatta Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásait.

Zágráb nem tekinti kötelező érvényűnek a határozatot

Horvátország nem tekinti kötelező érvényűnek a döntést, és nem áll szándékában eleget tenni az abban foglaltaknak - jelentette ki Andrej Plenkovic horvát kormányfő csütörtökön tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján.

"Továbbra is készek vagyunk a párbeszédre Szlovéniával" - mondta. Plenkovic reményét fejezte ki, hogy Szlovénia nem tervez egyoldalú lépéseket tenni az ügyben. Mindazonáltal úgy vélte: más országoknak és a nemzetközi közösségnek át kell engednie a probléma megoldását Horvátországnak és Szlovéniának, hogy kétoldalú tárgyalásokkal rendezzék a határvitát.

A szlovén kormányfő üdvözölte a döntést

Üdvözölte Miro Cerar szlovén kormányfő csütörtökön, hogy a hágai nemzetközi döntőbíróság Szlovénia javára döntött Horvátországgal szemben. A kormányfő elmondta: "a bíróság döntése végleges és jogilag kötelező érvényű Horvátországra és Szlovéniára nézve is".

Kiemelte, hogy Szlovénia számára ez történelmi pillanat, mindazonáltal hozzátette: megtesz mindent annak érdekében, hogy a két ország tiszteletben tartsa a nemzetközi testület döntését, még akkor is, ha Szlovénia elvárásai nem valósultak meg maradéktalanul. "Szlovénia nem tesz semmi olyat, ami ronthatna a két ország és állampolgáraik viszonyán" - tette hozzá.

Szerző