Előfizetés

Parázs vitára készült - Gyurcsány kontra Pogátsa

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2017.06.29. 22:43
Népszava fotó/ Vajda József
Gyurcsány Ferenc biztos benne, hogy a közeljövőben nem lesz miniszterelnök, de azt nem mondja, hogy soha – ez is kiderült csütörtök este, amikor az Új Egyenlőség közpolitikai magazin Kossuth Klubban rendezett beszélgetésén a szociáldemokráciáról fejtette ki véleményét a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, Pogátsa Zoltán kérdéseire válaszolva.

A volt miniszterelnök parázsvitára készült, és nem is csalódott, a közismert közgazdász próbálta kiprovokálni a pártelnökből először az elhatárolódást más baloldali pártoktól, majd a baloldal gyenge teljesítményének magyarázatát várta tőle, végül Gyurcsány kormányzásának hibáit vetette fel abból kiindulva, hogy mi lenne a feladata egy szociáldemokrata pártnak és kormánynak. A DK-elnök azonban sorra lerázta magáról azokat a felvetéseket, amelyek azt próbálták bizonyítani, sok hibát követett el.

"Szociáldemokrata vagyok?" Erre a kérdésre Gyurcsány Ferenc az Útközben címen épp erről a kérdésről 10 éve született könyvét hozta példának, s kifejtette, hogy igen, annak vallja magát jó ideje. A kötetben a szociáldemokrácia alapelvét úgy fogalmazta meg, hogy ne az határozza meg egy ember sorsát, hova született, hanem az, hogy mi rejlik benne, s hogy ezt megvalósíthassa, abban az államnak kell segítenie. – Szociáldemokrata vagyok, de egyben szabadelvű is, mert azt vallom, hagyni kell élni az embereket, az államnak nem szabad mindenbe beavatkozni és ráadásul konzervatív is vagyok, nem akarok forradalmat, nem akarom átnevelni az embereket, nem akarom kidobni a múltat – jelentette ki.

A szabadelvűség és a liberalizmus fogalmi azonosságán vagy különbségén ugyan kisebb vita alakult ki a beszélgetőpartnerek közt, de Gyurcsány egyértelművé tette, hogy szerinte egy társadalom akkor működik normálisan, ha azt nem kizárólag a piac határozza meg, annak működését szabályozott intézmények ellenőrzik, a teljesítményeket értékelik, de a mindennapokat a bibói „szabadság kis körei” szervezik, amihez az állam támogatást ad. A DK elnöke azt tartja vízválasztónak az egyes kormányok közt, hogy az állami bevételek újraelosztásának milyen módját választják, vagyis a kisebbségben élők mekkora segítséget kapnak.

A kérdésre, hogy ez a sokszínűség nem tetszik nagyon a választóknak, Gyurcsány azt felelte, a DK liberális és konzervatív irányban is nyitott, a jobbközép európai pártokkal is kapcsolatot építő szociáldemokrata párt, ma az ország 4. legnagyobb pártja, amelynek hivatalosan 300 ezer biztos szavazója van, de a valóságban szerinte ennél sokkal több. Egyébként is a kis pártokból nőnek ki a nagyok, s "mi már most 10-15 százalékon állunk" a valóságban – tette hozzá azzal kiegészítve, hogy először másokkal együtt tudnak majd kormányozni, de hisz benne, hogy eljön az idő, amikor önállóan is kormányképes lesz a DK. A kisebb baloldali pártok szerinte a jelszavak világában szeretnek élni, „de én már kinőttem belőle” - tette hozzá. Lehetőséget kínálnak a választásra a szavazóknak, és mindenkinek jó, hogy a "vizes VB-n sem kizárólag az aranyesélyesek indulnak" – tette hozzá.

Arra a kérdésre azonban sem a kérdező Pogátsa Zoltán, sem Gyurcsány Ferenc nem tudott válaszolni, mivel magyarázható, hogy a baloldal elveszített 1,3 millió szavazót, annyiban tudtak megállapodni, hogy ennek kutatásával adós a baloldal minden pártja és a társadalomkutatók is. Oktatás és egészségügy, gazdaságpolitika és kormányzati kulisszatitkok során át jutott el a beszélgetés addig, amikor a DK elnöke kifejtette, hogy a vagyonadót nem tartja jó megoldásnak, mert anyagi haszna minimális, de az ezt bevezető kör politikai halálát eredményezi, mert nem lehet meghúzni a határt a középosztályt és a komoly vagyonnal rendelkezők között. Ilyen tervet a DK nem támogat – üzente a volt miniszterelnök a Új Egyenlőség közbeszélgetéséről nyilván a szocialisták miniszterelnök-jelöltjének.

Elfogadta a brit parlament a kormányprogramot

Elfogadta csütörtök este a brit parlament alsóháza a Konzervatív Párt vezette új, kisebbségi kormány első törvényalkotási programját.

A szavazást feszült figyelem előzte meg, mivel a június 8-án tartott előrehozott parlamenti választások után a konzervatívoké lett ugyan a legnagyobb frakció a londoni alsóházban, de a párt elvesztette abszolút többségét, így kisebbségi kormányzásra kényszerül.

Ebben a helyzetben a Konzervatív Párt az e héten létrejött megállapodás alapján a legnagyobb észak-írországi protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) tízfős frakciójával együttműködve kormányoz tovább, jóllehet formális koalícióra nem lép a DUP-val. A két pártnak együttesen megvan az abszolút többsége az alsóházban.

A konzervatívok és a DUP együttműködésének első próbája volt a csütörtök esti szavazás a törvényalkotási programról. Ez bizalmi szavazásnak számított, és ha az alsóház elvetette volna a programot, a kormánynak Theresa May miniszterelnökkel együtt le kellett volna mondania.

A programot végül 323:309 arányban hagyta jóvá az alsóház.

Theresa May miniszterelnök új, kisebbségi kormányának törvényalkotási programját a múlt szerdán ismertette II. Erzsébet királynő. A program a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folyó tárgyalások miatt két évre szól, vagyis 2019 tavaszáig, a brit uniós tagság megszűnésének legvalószínűbb időpontjáig terjed.

A most elfogadott törvényalkotási program szerint a kormány a brit EU-tagság megszűnési folyamatának sarkalatos törvényhozási elemeként jogszabályt alkot az uniós tagságot rögzítő, 1972-ben kelt csatlakozási törvény érvénytelenítéséről.
Ehhez kapcsolódik az uniós eredetű jogszabályok tömegének átvezetése a brit jogba - 19 ezer jogszabályról és rendelkezésről van szó -, és a brit jogalkotás kivonása Európai Unió bíróságának fennhatósága alól.

Az uniós eredetű jogszabályok átvezetése után a brit parlament saját határkörében dönt majd arról, hogy e joganyag mely elemeit tartja továbbra is érvényben.

A tervezet szerint a brit kormány hatáskörébe kerül a bevándorlás szabályozása is. Ennek központi eleme, hogy a brit EU-tagság megszűnése után London nem érvényesíti az unión belüli szabad mozgás alapelvét, az uniós tagállamok Nagy-Britanniában élő állampolgárai és családtagjaik jogi státusát onnantól a brit törvények határozzák meg.

A brit kormány azonban a minap hivatalosan jelezte, hogy a brit EU-tagság megszűnése után is biztosítani kívánja a már Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok tartózkodási és egyéb jogosultságait, de viszonossági alapon, vagyis úgy, hogy egyidejűleg az EU-társállamok is garanciát vállaljanak a náluk élő brit állampolgárok jogosultságainak további érvényesülésére.

Elfogadta a brit parlament a kormányprogramot

Elfogadta csütörtök este a brit parlament alsóháza a Konzervatív Párt vezette új, kisebbségi kormány első törvényalkotási programját.

A szavazást feszült figyelem előzte meg, mivel a június 8-án tartott előrehozott parlamenti választások után a konzervatívoké lett ugyan a legnagyobb frakció a londoni alsóházban, de a párt elvesztette abszolút többségét, így kisebbségi kormányzásra kényszerül.

Ebben a helyzetben a Konzervatív Párt az e héten létrejött megállapodás alapján a legnagyobb észak-írországi protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) tízfős frakciójával együttműködve kormányoz tovább, jóllehet formális koalícióra nem lép a DUP-val. A két pártnak együttesen megvan az abszolút többsége az alsóházban.

A konzervatívok és a DUP együttműködésének első próbája volt a csütörtök esti szavazás a törvényalkotási programról. Ez bizalmi szavazásnak számított, és ha az alsóház elvetette volna a programot, a kormánynak Theresa May miniszterelnökkel együtt le kellett volna mondania.

A programot végül 323:309 arányban hagyta jóvá az alsóház.

Theresa May miniszterelnök új, kisebbségi kormányának törvényalkotási programját a múlt szerdán ismertette II. Erzsébet királynő. A program a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folyó tárgyalások miatt két évre szól, vagyis 2019 tavaszáig, a brit uniós tagság megszűnésének legvalószínűbb időpontjáig terjed.

A most elfogadott törvényalkotási program szerint a kormány a brit EU-tagság megszűnési folyamatának sarkalatos törvényhozási elemeként jogszabályt alkot az uniós tagságot rögzítő, 1972-ben kelt csatlakozási törvény érvénytelenítéséről.
Ehhez kapcsolódik az uniós eredetű jogszabályok tömegének átvezetése a brit jogba - 19 ezer jogszabályról és rendelkezésről van szó -, és a brit jogalkotás kivonása Európai Unió bíróságának fennhatósága alól.

Az uniós eredetű jogszabályok átvezetése után a brit parlament saját határkörében dönt majd arról, hogy e joganyag mely elemeit tartja továbbra is érvényben.

A tervezet szerint a brit kormány hatáskörébe kerül a bevándorlás szabályozása is. Ennek központi eleme, hogy a brit EU-tagság megszűnése után London nem érvényesíti az unión belüli szabad mozgás alapelvét, az uniós tagállamok Nagy-Britanniában élő állampolgárai és családtagjaik jogi státusát onnantól a brit törvények határozzák meg.

A brit kormány azonban a minap hivatalosan jelezte, hogy a brit EU-tagság megszűnése után is biztosítani kívánja a már Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok tartózkodási és egyéb jogosultságait, de viszonossági alapon, vagyis úgy, hogy egyidejűleg az EU-társállamok is garanciát vállaljanak a náluk élő brit állampolgárok jogosultságainak további érvényesülésére.