A volt miniszterelnök parázsvitára készült, és nem is csalódott, a közismert közgazdász próbálta kiprovokálni a pártelnökből először az elhatárolódást más baloldali pártoktól, majd a baloldal gyenge teljesítményének magyarázatát várta tőle, végül Gyurcsány kormányzásának hibáit vetette fel abból kiindulva, hogy mi lenne a feladata egy szociáldemokrata pártnak és kormánynak. A DK-elnök azonban sorra lerázta magáról azokat a felvetéseket, amelyek azt próbálták bizonyítani, sok hibát követett el.
"Szociáldemokrata vagyok?" Erre a kérdésre Gyurcsány Ferenc az Útközben címen épp erről a kérdésről 10 éve született könyvét hozta példának, s kifejtette, hogy igen, annak vallja magát jó ideje. A kötetben a szociáldemokrácia alapelvét úgy fogalmazta meg, hogy ne az határozza meg egy ember sorsát, hova született, hanem az, hogy mi rejlik benne, s hogy ezt megvalósíthassa, abban az államnak kell segítenie. – Szociáldemokrata vagyok, de egyben szabadelvű is, mert azt vallom, hagyni kell élni az embereket, az államnak nem szabad mindenbe beavatkozni és ráadásul konzervatív is vagyok, nem akarok forradalmat, nem akarom átnevelni az embereket, nem akarom kidobni a múltat – jelentette ki.
A szabadelvűség és a liberalizmus fogalmi azonosságán vagy különbségén ugyan kisebb vita alakult ki a beszélgetőpartnerek közt, de Gyurcsány egyértelművé tette, hogy szerinte egy társadalom akkor működik normálisan, ha azt nem kizárólag a piac határozza meg, annak működését szabályozott intézmények ellenőrzik, a teljesítményeket értékelik, de a mindennapokat a bibói „szabadság kis körei” szervezik, amihez az állam támogatást ad. A DK elnöke azt tartja vízválasztónak az egyes kormányok közt, hogy az állami bevételek újraelosztásának milyen módját választják, vagyis a kisebbségben élők mekkora segítséget kapnak.
A kérdésre, hogy ez a sokszínűség nem tetszik nagyon a választóknak, Gyurcsány azt felelte, a DK liberális és konzervatív irányban is nyitott, a jobbközép európai pártokkal is kapcsolatot építő szociáldemokrata párt, ma az ország 4. legnagyobb pártja, amelynek hivatalosan 300 ezer biztos szavazója van, de a valóságban szerinte ennél sokkal több. Egyébként is a kis pártokból nőnek ki a nagyok, s "mi már most 10-15 százalékon állunk" a valóságban – tette hozzá azzal kiegészítve, hogy először másokkal együtt tudnak majd kormányozni, de hisz benne, hogy eljön az idő, amikor önállóan is kormányképes lesz a DK. A kisebb baloldali pártok szerinte a jelszavak világában szeretnek élni, „de én már kinőttem belőle” - tette hozzá. Lehetőséget kínálnak a választásra a szavazóknak, és mindenkinek jó, hogy a "vizes VB-n sem kizárólag az aranyesélyesek indulnak" – tette hozzá.
Arra a kérdésre azonban sem a kérdező Pogátsa Zoltán, sem Gyurcsány Ferenc nem tudott válaszolni, mivel magyarázható, hogy a baloldal elveszített 1,3 millió szavazót, annyiban tudtak megállapodni, hogy ennek kutatásával adós a baloldal minden pártja és a társadalomkutatók is. Oktatás és egészségügy, gazdaságpolitika és kormányzati kulisszatitkok során át jutott el a beszélgetés addig, amikor a DK elnöke kifejtette, hogy a vagyonadót nem tartja jó megoldásnak, mert anyagi haszna minimális, de az ezt bevezető kör politikai halálát eredményezi, mert nem lehet meghúzni a határt a középosztályt és a komoly vagyonnal rendelkezők között. Ilyen tervet a DK nem támogat – üzente a volt miniszterelnök a Új Egyenlőség közbeszélgetéséről nyilván a szocialisták miniszterelnök-jelöltjének.
