Áder aláírt, a Fidesz lebukott

Publikálás dátuma
2017.06.30. 21:01
2010 tavaszán a Fidesz plakátjai uralták a közterületeket, papíron mégis a kormánypárt kampánya volt a legolcsóbb FOTÓ: Vajda Jó
Miközben Áder János fenntartások nélkül szignózta a sokat bírált lex Simicskát, újabb iratok kerültek elő, amelyek igazolják: a Fidesz burkolt kampánytámogatást kapott és még az elszámolással is trükközött.

A köztársasági elnök arról tájékoztatta Kövér László házelnököt, hogy nem merült fel alkotmányos aggály, így aláírta a plakáttörvényt, amely egyébként hivatalosan a településkép védelméről szóló törvény módosítója volt. Pedig Áder Jánosnak nagyon is lehettek volna fenntartásai, hiszen mint a Fidesz korábbi vezető politikusa, egészen pontos tudomása lehetett arról, hogy épp a kormánypárt az, amely vélhetően a legnagyobb összegű párttámogatásban részesült annak idején Simicska Lajostól. Pontosan ugyanolyan módon, ahogyan ma a Jobbik, csak talán nagyobb mértékben.

Áderrel ellentétben – vagy épp vele együtt – a Fidesz nagyon is zavarban van, így az sem csoda, hogy sikerült összezavarnunk Németh Szilárdot. A Fidesz frakcióvezető-helyettese pénteki sajtótájékoztatóján a 24.hu csütörtöki cikkére reagálva kijelentette: egyetlen mondat sem igaz az írásból, hírhamisítás történt. A portál azt írta, a Fidesz 2010-ben sokkal nagyobb kedvezményekkel plakátolhatott Simicska Lajos cégénél, mint most a Jobbik. A választás idején, 2010. áprilisában 4700 darabos óriásplakát-kampányt vezényelt le a Simicska érdekeltségébe tartozó Mahir CityposterZrt., amiért ma a kereskedelmi piacon érvényes listaáron akár 1 milliárd forintot is elkérhetne bármelyik reklámcég, de a Fidesznek papíron mindössze 23 millió forintot kellett fizetnie. A teljes, 2010. márciusi és áprilisi számla az átragasztásokat, a plakátjavításokat, a hagyományos hirdetőoszlopos plakátok és a citylight reklámok kihelyezését is magában foglalta, amiért összesen 98,2 millió forintot kért a cég.

A Népszava kérdésére a rezsibiztos finomított az álláspontján, ugyanis elismerte: 2010-ben Orbán Viktor egykori barátjánál hirdetett a kormánypárt. Németh Szilárd szerint azonban mindent nyilvánosságra hoztak a 2010-es országgyűlési választásokkal kapcsolatban, ami megjelent a Magyar Közlönyben, az Állami Számvevőszék pedig rendben találta a költségeket. Csakhogy néhány órával a Fidesz alelnökének szavai után azonban kiderült: könnyen lehet, hogy a kormánypárt még az Állami Számvevőszéket is átverte. A 24.hu péntekre azt is kiderítette: csak harmadakkora ráfordítást jelentett le az ÁSZ-nak a Fidesz a 2010-es országgyűlési választás kültéri reklámjairól, mint amekkora összeg a Mahirrel kötött, 2010. március-áprilisi időszak számláján valójában szerepel. A Fidesz a 2010-es kampány végén egymaga több helyen hirdetett, mint az összes többi parlamenti párt együttesen, az ÁSZ-nak leadott adatok szerint – legalábbis papíron – mégis a legkevesebbet költötte.

A Fidesz azt állította az ÁSZ-nak, hogy betartotta a törvényes előírásokat, és mindent egybevéve 404 millió 721 ezer forintot költött a választásra. Ez azt jelentette, hogy alatta maradt a törvény alapján kalkulált 404 millió 838 ezer forintos keretnek, és még maradt is 117 ezer fel nem használt forintja. A részletesebb elszámolásból azonban az derül ki, hogy a „plakát” rubrikában, amely az ÁSZ-nál a teljes outdoor hirdetési területet magában foglalta, mindössze 35 millió 682 ezer forintot tüntetett fel a párt, ami lényegében a harmada az amúgy is nagyon jutányosan számlázott közterületi költségeknek. 63 millió forintnak nyoma veszett. A Fidesz 35 milliójával szemben az MSZP 70, az LMP 106, a Jobbik 77 milliós kültéri hirdetési költést vallott be akkor.

Újabb kampány kell a kormánynak
A kormány a nemzeti konzultáció lezárulta után is folytatja tájékoztatási tevékenységét – mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő a Kossuth rádióban. Szerinte szükség van arra, hogy "azon muníció, megerősítés, illetve iránymutatás birtokában, amit a nemzeti konzultáció a kormány számára adott, ezekben a témákban tovább beszélgessünk a magyar emberekkel". Kovács hozzátette, hogy a folyamatos párbeszéd a biztosítéka annak, hogy "ne veszítsük el egyrészt a magyar emberek felhatalmazását és legitimációját, másrészt a realitásokhoz, tehát a valós témákhoz való viszonyunkat."

Ádernek mindennek ellenére nemcsak a korábbi szabálytalanságok, s aránytalanságok, a mai választójogi törvények – amelyeknek éppen ő az egyik megalkotója –, hanem a plakáttörvény elfogadásának nyilvánvalóan alkotmányellenes módja sem szúrta a szemét.

A most leginkább sértett Jobbik az aláírás hírére reagálva közölte is: Áder nem Magyarország, hanem Orbán köztársasági elnöke. A bosszús radikálisok megfosztási eljárást kezdeményeznek az államfővel szemben, aki szerintük méltatlanná vált a köztársasági elnöki feladatok ellátására. Emellett az Alkotmánybírósághoz fordulnak utólagos normakontrollt kérve, e beadványukat pedig valamennyi ellenzéki frakció támogatja. Kérdéses azonban, hogy a beadványnak mi lesz a sorsa, s hogy "időben" dönt-e a szakértők szerint nyilvánvalóan alkotmányellenes törvényről a testület, amely nemcsak ebben az ügyben késlekedik.

"Áder a Fideszt pártérdekeit szolgálja. Ugyanakkor a Jobbiknak eddig semmi baja sem volt Áder Jánossal. Vona Gábor és társai most csak azért haragudnak Áderre, mert a törvény aláírásával nem engedi, hogy a Jobbik olcsó plakáthelyeket kapjon Simicska Lajostól" – hívta fel a figyelmet az MSZP. A párt szerint "a kilóra megvehető Fidesszel és Jobbikkal szemben az MSZP a közérdeket szolgálja", Botka László kormánya pedig 2018-ban egy igazságos választási rendszer keretei között megteremti a tiszta, átlátható és egyenlő feltételekkel folytatott kampányolás lehetőségét és véget vet a milliárdos oligarchák által pénzelt korrupt jobboldali pártok mutyizásra épülő világának.

Őszre csúszik az CEU-ügy is az Ab-n
Leghamarabb ősszel, a nyári ítélkezési szünet után kerül az alkotmánybírók elé a felsőoktatási törvény Közép-európai Egyetemet (CEU) ellehetetlenítő módosításának alkotmányosságát kifogásoló indítvány. A testület közlése szerint a májusban létrehozott eseti munkacsoport munkájának első részét június végére elvégezte, majd tájékoztatást kért különböző kormányzati szervektől, valamint hiánypótlásra szólította fel az indítványozókat. Ismert: Áder János április 10-én írta alá a lex CEU-ként elhíresült módosítót, annak ellenére is, hogy azt több alkotmányjogász – köztük Sólyom László volt köztársasági elnök – is alkotmányellenesnek találta. A lex CEU ügyében ellenzéki parlamenti képviselők fordultak az Ab-hoz, s noha kiemelt ügyként kezelik, az utólagos normakontrollnál az alkotmánybírákat semmilyen határidő nem köti. A CEU-nak viszont nem jelent jót a késlekedés, hiszen augusztus-szeptember környékén már a következő év tervezésének, a jövő évi felvételivel kapcsolatos feladatoknak kell nekikezdeniük.

Szerző

Orbán Erdogan oldalán - "Kufárkodó, elvtelen külpolitika"

Publikálás dátuma
2017.06.30. 19:52
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
Nem Magyarország, csak Orbán Viktor áll Erdogan oldalán - szögezi le közleményében Szél Bernadett, az LMP társelnöke.

A kufárkodó, elvtelen külpolitika újabb mélypontját jelenti Orbán Viktor ankarai látogatása. Orbán Viktor mind a magyar, mind a török embereket cserben hagyva, a magyar és az európai értékekre fittyet hányva tett hűségesküt Erdogan rezsimjének. A magyar kormány továbbra sem a magyar érdekeket, legfeljebb saját különérdekeit tartja szem előtt, amikor minden értéket félredobva elvtelen módon megvédi Erdogan rendszerét a jogos kritikákkal szemben.

Lehet, hogy Orbán Viktor barátjának tartja Erdogant, de aki a török emberek barátja akar lenni, az nem mehet el szó nélkül az újságírók bebörtönzése, az erdogani hatalmat bebetonozó gyanús népszavazás és a török emberek jogait sárba tipró intézkedések sorozata mellett. Az ankarai látogatáson bejelentett 255 millió eurós Eximbank-hitelkeret felhasználása sem a nemzeti érdeket fogja szolgálni, ezért felszólítjuk a kormányt, ne szórja az adófizetők pénzét elvtelen kufárkodásra, hanem gondoskodjon olyan bérekről, ami a magyar embereknek tisztes megélhetést tud biztosítani.

Szél Bernadett,
az LMP társelnök-frakcióvezetője


Szerző
Témák
LMP Erdogan Orbán

Hétvégén vége a hőségnek... de meddig?

Publikálás dátuma
2017.06.30. 18:28
Thinkstock illusztráció
Miközben a Balkán-félsziget keleti felét a következő 24-36 órában afrikai eredetű, igen forró levegő éri el, és a hőmérséklet több helyen a 40-42 fokot is meghaladhatja, itthon lehűlést, felfrissülést hoz a hétvége. 

Szombat reggeltől nyugat felől felszakadozik, csökken a felhőzet, egyre több helyen kisüt a nap. Kezdetben még többfelé, majd inkább csak keleten valószínű eső, zápor, délután pedig nyugaton alakulhat ki néhol zápor, egy-egy zivatar. A délnyugati, majd a nyugatias szél megerősödik, ma északkeleten viharossá fokozódik.   A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 15 és 20 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet 2s és 27 fok között valószínű, de északkeleten ennél kissé hűvösebb is lehet.

Vasárnap sok lesz a napsütés, de gyakran megerősödik, idpnként viharossá fokozódika  szél.  A minimumhőmérséklet 12-18, a maximum jellemzően 23-28 fok között alakul, de a felhősebb nyugati tájakon néhol csak 21-22 fok valószínű.  A meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint jövő szerdáig az ország döntő részén már nem emelkedik 30 fok fölé a hőmérséklet. 

Az idei június - az előzetes becslés szerint - országos viszonylatban valószínűleg az átlagosnál valamivel szárazabb (és több mint két fokkal melegebb) volt.

Szerző
Témák
időjárás