Meghosszabbították az ultimátumot

Szaúd-Arábia és arab országbeli szövetségesei 48 órával meghosszabbították a Katarnak adott ultimátumot. Ez derül ki a szaúdiak, illetve Egyiptom, Bahrein, valamint az Arab Emírségek által aláírt dokumentumból. 

Ezen államok június 5-én jelentették be, hogy megszakítják a diplomáciai és a kereskedelmi kapcsolatot Dohával, amely a „terrorizmust támogatja. Katarnak július 2. éjfélig adtak határidőt arra, hogy teljesítse 13 pontból álló követeléseiket.

Katar ma kíván reagálni hivatalosan a követelésekre. Tamim bin Hamad Al Thani sejk megnyilatkozását az ügyben közvetítőnek kinevezett kuvaiti emír közli majd az említett államokkal. Tamim bin Hamad azzal vádolta Szaúd-Arábiát, hogy tudatosan határozott meg teljesíthetetlen feltételeket. Ez egyebek mellett az al-Dzsazíra bezárását tartalmazta.

 

Szerző
Témák
ultimátum

Mit rejt az aranytojás?

Publikálás dátuma
2017.07.03. 07:39

Az észak-svédországi Kiruna alapja a közeli bányakitermelés miatt instabillá vált, és a lakosok kénytelenek voltak három kilométerrel arrébb költöztetni a városközpontot. Vigaszként egy építésziroda szaunával lepte meg a városlakókat, ami egy napelemes aranytojás.

Szerző
Témák
szauna

Földindulás a Vatikánban

Publikálás dátuma
2017.07.03. 07:33
Müllert még XVI. Benedek pápa nevezte ki, ám idővel sok lett a súrlódás FOTÓ: GETTY FRANCO ORIGLIA

Ha eddig bárki kételkedett volna abban, hogy a Vatikánban rendkívül erős ideológiai viták zajlanak Ferenc pápa és több bíboros között, ennek újabb egyértelmű jele, hogy az egyházfő nem hosszabbította meg a teológiai kérdésekben mindenhatónak számító Hittani Kongregáció konzervatív nézeteiről ismert prefektusa, Gerhard Ludwig Müller megbízatását. A kérdés az, miért? A kettejük közötti ideológiai ellentétek nyomán, vagy mindez összefüggésben áll George Pell, a Gazdasági Titkárság prefektusa elleni, pedofil vádak miatt indított eljárással?

Müllert még 2012-ben honfitársa, XVI. Benedek nevezte ki. Teológiai kérdésekben hasonló álláspontot képviselt a két német főpap. Miután azonban 2013-ban Ferencet választották egyházfőnek, egyre több lett a súrlódás az elődjénél jóval nyitottabb pápa és Müller között. Elsősorban az elváltak és újraházasodottaknak való szentségek kiszolgáltatása terén akadtak nézetkülönbségeik. Müller ugyanis úgy vélte, erre kizárólag akkor van mód, ha az új pár „önmegtartóztató” életvitelt folytat, a pápa azonban nem értett egyet vele. 2014-ben Müller is aláírta azt a dokumentumot, amelyben 13 bíboros aggodalmát fejezte ki az egyházban tapasztalható folyamatok miatt.

Elképzelhető azonban, hogy egy másik ügy áll a háttérben. Müller volt a felelős a papok által elkövetett szexuális bűncselekmények felderítéséért. Februárban tagadta a vádat, amely szerint a katolikus egyház megpróbálta eltussolni ezeket az ügyeket. Ám a George Pell bíboros ellen múlt héten indított eljárás egészen mást mutat. Elképzelhető, hogy a pápa Müllert is felelőssé tette az ügy kirobbanásáért.

Nagy visszhangot keltett az is, hogy Ferenc pápa a közelmúltban elbocsátotta Gerhard Ludwig Müller három közvetlen munkatársát. A német főpap egy májusi interjúban hangot is adott ellenérzéseinek. Müller manapság a világ legismertebb teológusai közé tartozik ugyan, s a Szentszék legbefolyásosabb kongregációját irányította, ám sosem tartozott a pápa közvetlen, szűk köréhez. Menesztése ettől függetlenül valóságos földindulással ér fel a Vatikánban. Utóda a kongregáció eddigi titkára, a spanyol jezsuita, Luis Ladaria Ferrer lett, akit szintén konzervatívnak tartanak. Egy a 30 Giorni olasz lapnak korábban adott interjújában azt közölte, nem szereti a szélsőségeket, sem a tradicionalistákét, sem a progresszívekét.

Szerző