Békési világcsúcs

Ha a dél-békési körzet, egyben Békés megye ipari központja, a 30 ezres Orosháza egy főre vetítve annyi pénzt nyert volna a Települési és Területfejlesztési Operatív Program (TOP) legutóbb kihirdetett pályázati köréből, mint Pusztaottlaka, akkor 120 milliárd (!) forinttal, pontosabban ekkora fejlesztési forrással lenne most gazdagabb. Ez huszonötszöröse volna az üveggyárairól és autóalkatész-iparáról híres város idei költségvetésének. De nem ez a helyzet. A 30 ezres, a környéket nézve jó adottságokkal rendelkező Orosháza összességében kevesebb fejlesztési forrást nyert, mint az alig 300 lakosú Pusztaottlaka. A kis falu 1,3 milliárd, míg a meghatározó ipari központ 879 millió forintot. Noha Orosháza lélekszáma százszorosan haladja meg Pusztaottlakáét.

Ezzel pedig Pusztaottlaka, ez sok hátránnyal küzdő dél-békési aprócska község, világcsúcsot döntött. A kormány által megállítani kívánt Brüsszel Békés megyére jutó forrásainak egy részéből annyit nyert, hogy minden ott lakóra majdnem 4 millió forint jut! Ellentétben Orosházával, ahol kevesebb mint 30 ezer forint jut minden helybelire. Tudom, hogy a mechanikus összehasonlítások, a helyi sajátosságokat nélkülöző összevetések nem állják ki a tudományosság próbáját, de ilyen elképesztő különbségek esetén az ember csak felteszi a kezét...

Vajon miért vonzza ez a leszakadó, Békés megyén belül is sok hátránnyal küzdő kistelepülés ilyen mértékben az európai uniós forrásokat? Mi lehet az oka, hogy csak ebből a pályázati körből 250 millió forint jut kerékpáros-túraközpont kialakítására úgy, hogy Pusztaottlaka nincs bekapcsolva a térség kerékpárút-rendszerébe? Magyarázatra szorul, hogy miért kap a világ végén lévő település 450 millió forintot ipari parkra – miközben helyben nincs sem szakképzett, sem szakképzetlen munkaerő. Az már csak hab a tortán, hogy a lassan elnéptelenedő falu 600 milliót nyert a már meglévő vadaspark élményközpontúvá történő átalakításához.

Pusztaottlaka azon szomorú helyek egyike Békésben, ahol döbbenetes mértékben csökken a lakosság száma. A valamivel több mint 300 lakosú településen évente átlagosan 8-an halnak meg és 1 gyermek születik, s akkor még nem beszéltünk az elvándorlásról. A községben nincs sem óvoda, sem általános iskola. Az apró településre áramló milliárdok a siker és a gyarapodás helyett sokkal inkább arra szolgálnak szemléletes példával, hogy az ingyenpénz elköltésekor egyáltalán nem szempont az ésszerűség – fogalmazott nemrégiben minderről a Magyar Nemzet újságírója.

Szakmai, terület- és térségfejlesztési, főként tudományos magyarázat nem, politikai és hatalmi annál inkább adható Pusztaottlaka több mint feltűnő helyzetbe hozására. A megoldás egyetlen név: Simonka György dél-békési fideszes országgyűlési képviselő, a kormánypárt Békés megyei elnöke, a Fidesz térségbeli erős embere. Még úgy is, hogy az utóbbi hónapokban botrányok és vizsgálatok jelzik Simonka kétes ügyeit. Ennek ellenére úgy áramlik Simonkához és a hozzá közeli szervezetekhez a brüsszeli manna, mintha minden gyanún felül állna.

Az is megér egy misét, hogy mi volt az eljárásrendje a Pusztaottlakát elárasztó uniós pénzeknek. Nem csupán a nagyságrend, a Békés megyei TOP-források ebben a körében kiosztott 18,3 milliárd forint érdekes, hanem az is, hogy a Békés megyei önkormányzat területfejlesztési bizottsága mindössze egy nap alatt bírálta el a pályázatokat, azok valódi ismerete nélkül. Csak a beadott projektek címét ismerte, beltartalmát, pénzügyi alátámasztását, fenntarthatóságát nem. Így a fideszes többségű testület több mint négyszáz pályázatról döntött: vakon. A grémium fideszes elnöke Ruck Márton volt, akinek a szerepe azért sem elhanyagolható, mert korábban ő volt a fejlesztési igazgatója egy olyan cégnek, amelynek Simonka György a tulajdonos-ügyvezetője volt. Vagyis jó ismerős a két politikus.

A történtek, túl a szakmaiatlanságon, felvetik a hivatali visszaélés, a hanyag kezelés és a költségvetési csalás gyanúját. Jöhet egy újabb jelzés az ügyészség felé. Megpróbálunk úgy tenni, mintha egy normális országban élnénk...