Előfizetés

Megtámadják a történelmi döntést

R.T.
Publikálás dátuma
2017.07.04. 07:34
Alexander Gauland, az AfD listavezetője a konzervatívok voksait akarja megszerezni FOTÓ: GETTYIMAGES/SASCHA SCHUERMANN
A német jobboldali populista Alternatíva (AfD) keresi annak a módját, miként támadhatná meg a német parlament pénteki döntését az Alkotmánybíróságnál. 

A törvényhozás lehetővé tette a házasságkötést az egyneműek számára úgy, hogy 70 kereszténydemokrata képviselő is az előterjesztésre voksolt, egy érzelmektől sem mentes vita végén. Alexander Gauland, a párt listavezetője a Bild am Sonntagban úgy vélte, hogy a döntés „káros a társadalomra nézve”. Thomas de Maiziere belügyminiszter úgy véli, sikerrel járhat egy beadvány a karlsruhei alkotmánybíróságnál. Ő maga is nemmel voksolt, mert jogászként úgy véli, ehhez az alaptörvény módosítására is szükség lenne. Ebben az szerepel, hogy a házasság a férfi és a nő közötti kapcsolat.

Volker Kuder, a CDU frakcióvezetője valószínűsíti, hogy a kérdésben tanácskozást tartanak az alkotmánybírák. A döntés után a CDU egy meleg politikusa bejelentette, házasságot köt párjával.

Szakértők szerint az AfD célja egyértelmű: meg akarja szerezni azoknak a konzervatív szavazóknak a voksait, akik mindeddig a CDU támogatói voltak. Egyértelmű ugyanis, hogy sok konzervatív németnek nem tetszik az, hogy pártjuk lényegében lehetővé tette a törvény pénteki elfogadását. Igaz, a társadalom túlnyomó többsége, több mint hetven százaléka támogatja a liberális jogszabályt.

Az AfD-nek szüksége van minden voksra. Miközben a párt tavaly ősszel még igen jól állt a közvélemény-kutatások szerint, felmérések szerint 13-15 százalékos volt a népszerűségi mutatója, a menekültválság iránti érdeklődés csökkenésével a párt mutatói is megindultak lefelé a lejtőn. Irodától függően az Alternatívára a németek 7-9,5 százaléka szavazna, ha most rendeznék meg a parlamenti választást. Az ország polgárai egyébként szeptember 24-én járulhatnak majd az urnákhoz.

Trump harcban a médiával

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2017.07.04. 07:32
Az elnök egy támadást sem hagy szó nélkül FOTÓ: GETTY IMAGES
Donald Trump nem hagy fel médiaháborújával. CNN-ellenes videójával egyenesen a sajtóval szembeni erőszakra hívott fel.

Recep Tayyip Erdoganhoz hasonlította a The Washington Post az amerikai elnököt, aki újabb mélységekbe süllyedt vasárnap posztolt, a "hazug" CNN-nek címzett Twitter-üzenetével. Mint rámutattak, Erdogan, akárcsak Trump „a nemzet ellenségeinek” állítja be bírálóit. A lap emlékeztetett, hogy a török államfő a tavaly puccs után több mint száz újságírót zárt börtönbe vagy kényszerített emigrációba.

Meglehet, az amerikai elnök viccesnek találta, de a média nagyon is komolyan vette a CNN hírtelevíziót támadó üzenetet. A videofelvétel régóta ismert volt, Trump maga látható a 28 másodperces, 2007-ben készült felvételen, ahogy ököllel leterít egy embert, a World Wrestling Entertainment igazgatóját, Vince McMahont. A „milliárdosok csatájaként” emlegetett jelenetet átalakították, a földre került ember arca helyén CNN-logó látható. A CBS News úgy tudja, néhány nappal korábban a Reddit-re tette fel valaki a módosított videót, „Trump szembeszáll a hamis médiával” címmel, s ezt osztotta meg az elnök. Trump a New Jersey állambeli Bedminsterben, saját golfklubjában töltötte a hétvégét, nem válaszolt kérdésekre a nagy vihart kavart videóval kapcsolatosan.

A CNN válaszüzenetében hangsúlyozta: „Szomorú nap, amikor az Egyesült Államok elnöke erőszakra buzdít a médiával szemben.” Rámutattak, hogy néhány napja a helyettes fehér házi szóvivő, Sarah Huckabee Sanders nem mondott igazat, amikor kijelentette, hogy az elnök soha nem tett ilyesmit.

Már csak azért sem hagyhatták szó nélkül Trump Tweetjét, hiszen már volt példa erőszakos fellépésre. Tavaly Trump kampánysajtósa, Corey Lewandowski "hárított el" durván egy újságírónőt. Montana államban nemrég történt hasonló incidens, egy republikánus képviselőjelölt, Greg Gianforte földre lökte a brit The Guardian újságíróját, s a szemüvegét is összetörte. „Menjen innen a pokolba!” – kiabálta a jelölt, akit ennek ellenére megválasztottak.

A „Reporter's Committee for Freedom of the Press” nonprofit szervezet vezetője, Bruce Brown elítélte Trump videóját, amelyet úgy értékelt, hogy „az újságírók elleni fizikai erőszakkal fenyeget”. Trump üzenete „nem méltó az elnöki poszthoz” – hangsúlyozta Brown. Carl Bernstein, a Watergate-ügyet leleplező egyik újságíró szerint "Trump üzenete a sajtószabadság elleni támadás." Bernstein azt mondta, "az elnök nem akarja, hogy a sajtó a munkáját végezze, ölebeket akar".

A kormányzati megszólalók hétvégén igyekeztek csökkenteni az elnöki poszt jelentőségét. „Senki ne tekintse ezt fenyegetésnek. Az elnököt annyi támadás éri, hogy jogosan teszi, ha válaszol azokra” – mondta Tom Bossert, belbiztonsági ügyekben illetékes fehér házi tanácsadó az ABC tévécsatornának.

Trump előző támadásának visszhangja sem ült el. Célpontja az MSNBC reggeli műsorának két vezetője, Mika Brzezinski és Joe Scarborough volt. Az elnök kifogásolta a műsorban elhangzott bírálatokat, s durván nekiment a nemrégiben elhunyt Zbigniew Brzezinski lányának, kőostobának nevezte, s állítólagos arcfelvarrását is szóvá tette. A szexista támadás felháborodást keltett, demokrata és republikánus politikusok egyaránt elítélték. Trump korábban Carly Fiorina elnökaspiránst, és Megyn Kelly műsorvezetőt is elfogadhatatlan stílusban támadta. A közösségi médiát ugyanakkor felvirágoztatja Trump: a SocialFlow platform adatai szerint az elnök Twitter-bejegyzését több mint 40 millióan töltötték le.

Helyezzék vád alá Trumpot
Az Egyesült Államok számos városában tartottak tiltakozó megmozdulásokat a hétvégén, ahol Donald Trump alkotmányos vád alá helyezését követelték. New Yorkban, Los Angelesben, San Franciscóban, Austinban, New Orleans-ban, Seattle-ben, Philadelphiában, de számos kisebb településen is felvonultak.
Összesen 45 városban szerveztek Trump-ellenes meneteket a július 4-i nemzeti ünnep előtt. „Alkalmatlan, beteges, törvénysértő! Impeachmentet most!” „Helyezzék vád alá az önimádó elnököt!” „Trumpnak és Pence-nek mennie kell!” „Tegyük ismét büszkévé Amerikát!” és hasonló táblákkal vonultak fel a tiltakozók. Néhány helyen ellentüntetők is összegyűltek.

Csatáznak a Siratófal miatt

Miklós Gábor
Publikálás dátuma
2017.07.04. 07:31
Mégsem imádkozhatnak együtt a nők és a férfiak a Siratófalnál FOTÓ: GETTY IMAGES/CHRIS MCGRATH
Rendkívül feszültté vált a viszony az izraeli kormány és egyes zsidó szervezetek között a kabinet egy legutóbbi döntése miatt.

Megszakíthatja a kapcsolatokat a Zsidó Ügynökség (Szochnut) az izraeli kormánnyal – terjedt el nemrégiben a hír. Kiderült: Netanjahu kabinetje vasárnap visszavonult azokból a megállapodásokból, amelyeket a szervezet közvetítésével és részvételével értek el a Siratófal felügyeletének megosztásáról és a zsidó vallásba való betérésekről. A Szochnut vezetői a kormánydöntés miatti felháborodásukban lemondtak egy múlt hétfői közös ebédet, amelyet Benjamin (Bibi) Netanjahu részvételével fogyasztottak volna el a jeruzsálemi parlamenti épületben. Az Egyesült Államokban számos nem-ortodox vallási szervezet és egyéb zsidó közösség jelentette be: átértékelik kapcsolatukat az izraeli politikai vezetéssel. Izrael Állam kikiáltásának pillanatáig a Szochnut volt maga a zsidó államiság a Szentföldön. Ezért is annyira bizarr az egész történet.

2016 januárjában megállapodtak, hogy lesz egy része a Siratófal előtti tágas területnek, ahol férfiak, nők közösen imádkozhatnak, a területet pedig a reform-, a konzervatív- és az ortodox irányzat közös felügyelete alá helyezik. Az izraeli legfelsőbb bíróság tavaly úgy döntött, hogy nem csak az izraeli országos (ortodox) rabbihivatal által jóváhagyott betérések érvényesek. Az izraeli, úgynevezett magán rabbinikus bíróságok, a külföldön megtörtént betérések is jogot adnak az izraeli bevándorlásra. Ezt most egy gyorsan beadandó törvénnyel akarja megtorpedózni a kormány. Ebben betérítési monopóliumot ad az ultraortodoxoknak és visszamenőleg érvénytelenít betéréseket. (A nacionalisták a vendégmunkások állítólagos tömeges betérése miatt támogatták ezt a javaslatot.) A lépés sok százezer olyan bevándorlót érint, aki a volt Szovjetunióból érkezett. Aki nem tudta bizonyítani az anyai ágon zsidó eredetét, betérés nélkül nem lett zsidó nemzetiségű, nem köthetett zsidó házasságot. Érvényes ez olyan bevándorlókra is, akik Magyarországon tértek be.

A vita Izrael demokratikus jellegéről, nyitottságáról, a jogállamról szól. Az ultraortodox koalíciós pártok kényszerítették ki. Netanjahu csak általuk tud hatalmon maradni. A telepítések, a megszállások, az arab közösségek visszaszorítása ügyében a nacionalista telepespárti partnere Naftali Bennett igényeit elégíti ki. Mindez – mondják izraeli barátaim – többnyire nem érdeklik a szekuláris többséget. Igaz, egyre kényelmetlenebben érzik magukat az ultraortodox nyomulás miatt, ami életüket is megnehezíti. A judaizmus liberálisabb ágazatai nem foglalkoztatják őket, sőt sokan elfogadják, hogy a megengedőbb csoportosulások a beolvadáshoz vezetnek. Az sokakat zavar, hogy az ultraortodoxok a rabbik által uralt állammá alakítanák Izraelt, nem pedig a zsidó nép államává. Azt látják, hogy ez a bezárkózó irányzat elidegeníti a diaszpórát is. Mind több amerikai zsidó fiatal ért egyet a megszállás elítélésével, nem tudnak azonosulni a palesztinok hátrányos megkülönböztetésével. Ellenezik a tervezett törvényt is, amely megfosztaná az arab nyelvet, (az állampolgárok húsz százalékának anyanyelve) hivatalos állami nyelv státuszától.

Netanjahu a vallást, sok más politikai kérdéshez hasonlóan, instrumentálisan kezeli. Ha hatalmának fennmaradása az ultraortodox pártoktól függ, akkor nekik tesz engedményeket. Ha az újabb telepépítés a koalíció fennmaradásának a feltétele, akkor ennek a pártnak az igényeit elégíti ki, s így teszi lehetetlenné a megállapodást a békéről. A Siratófal és a betérések körüli vita hullámai elérnek Amerikába. Zavarhatják Donald Trump elnököt is, aki még hajt arra, hogy kikényszerítse a megbékélést a térségben. A történet folytatódik.

Nemileg szeparált imádkozás
Az izraeli hadsereg éppen ötven éve foglalta el Jeruzsálem óvárosát. A Siratófal, a Heródes idején átépített Templomból egyedül fennmaradt nyugati fal, az ortodoxia uralma alatt állt. A nők és férfiak kizárólag külön imádkozhattak. A vallásos zsidóság jó részét kitevő reform és konzervatív irányzat azonban nem választja el a nemeket, a nők szerepet kapnak az istentiszteletben, olvashatják a Tóra-tekercset és rabbi funkciót is betölthetnek. Az ultraortodoxok ezt mindeddig válogatott agresszióval akadályozták meg.