A kánikula beköszöntével a pihenni vágyók egyre nagyobb számban keresik fel természetes és mesterséges vizek partjait. Bár sokan nehezen fogadják el, a legtöbb bányatóban nem lehet fürdeni, a hatóságok nem véletlenül vezették be a tiltást: ezek a mesterséges vizek jóval több veszélyt rejtenek az ellenőrzött strandoknál. Hirtelen mélyülnek, általában csak a felszínük meleg, nem higiénikusak és vízimentő-szolgálatot sem teljesít senki a partjaiknál.
A bányatavak medre általában nagyon mély, ráadásul hirtelen változik, akár a parttól néhány lépésnyire is több métert süllyedhetünk. A nagy víztömeg nem tud átmelegedni, a felszín alatti hideg víztömeg izomgörcsöt, de akár szívmegállást is okozhat. A bányatavak medrében előfordulhatnak az ipari tevékenység következtében nagyobb méretű fém hulladékok, amelyek az óvatlan fürdőzőknek sérülést okozhatnak.
Aki a tiltás ellenére fürdőzik, szabálysértést követ el és 5-től 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A helyszíni bírság 5 és 50 ezer forint közötti összeg. Szabálysértési bírságot a rendőrség, a közterület-felügyelők, a természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr szabhat ki.
Ahol kint van az úszást, fürdést tiltó tábla, ott nem csak fürödni tilos, hanem például gumimatraccal, vízibiciklivel bemenni és ezekről vízbe ugrani is. Pest megye csaknem 40 bányatavából mindössze kilencben engedélyezett a fürdés.
A bányatavak mellett a folyóknál is fokozottan figyelni kell, mert a meder mélysége kiszámíthatatlan, az erős sodrás és az örvények pedig még a gyakorlott úszók számára is veszélyesek lehetnek. Természetes vizeknél mindenképp ajánlatos a kijelölt helyeket választani, mert ott a strandüzemeltetők kötelessége biztosítani vízi mentésben jártas úszómesteri ügyeletet, megfelelően karbantartott mentőcsónakkal és naprakész felszereléssel.
A Balaton is tartogathat nem várt veszélyeket, itt elsősorban a viharjelzésre kell figyelni, mert a vihar rövid idő alatt, hirtelen csaphat le a fürdőzőkre, szörfösökre. Minden fürdőzőre vonatkozik az uniós szabályoknak megfelelő, kétfokozatú viharjelző rendszer: az I. fokozatnál csak a strandok bójákkal határolt területén belül, valamint a parttól maximum 500 méter távolságra szabad fürödni - ilyenkor a sárgás fény percenként 45-ször villan fel. A II. fokozatnál a fény percenként 90 alkalommal villan, ez már azt jelzi, hogy tilos a vízben tartózkodni.
Göd, Horány, Dunaújváros Szalki-sziget, Dunabogdány, Szigetcsúcs (Kisoroszi), Nagymaros
Miért nincs Budapesten?
Annak ellenére, hogy több Duna menti partszakasz is alkalmas lehetne szabad strandok kialakítására Budapesten, egyetlen legálisan használható fürdőhely sincs a fővárosban. Pedig a Duna Budapesten kívüli szakaszain szabad fürödni, sőt északi és déli szomszédainknál a fővárosokban is engedélyezett.
A bécsi Dunasziget - amelyet az osztrák főváros "zöld oázisának" is neveznek - 42 kilométer hosszú homokos, kavicsos, füves szakaszán, több családi strandon például végig szabad a fürdőzés, a víz minősége is kiváló. Szerbiában, a belgrádi szabad strandokon a parton horgonyzó labor-hajók naponta mérik a vízminőséget, így a strandolás - szigorúan csak a kijelölt területeken - ott is megoldott.
Az ÁNTSZ korábban lapunknak elmondta: a főváros területén több ponton is jut tisztított szennyvíz a Dunába, amely a kezelés ellenére is tartalmazhat az emberi egészségre veszélyt jelentő számban kórokozókat, ami fertőzésveszélyt jelenthet. A nem kijelölt fürdőhelyeken balesetvédelmi okokból sem engedélyezett a fürdés.
A vízi rendészet figyelmeztetése szerint a Duna mint "nemzetközi vízi út" számos veszélyt rejt magában: uszadékot sodor, a jelentős hajóforgalom és az épített partfalak miatt a városokban erős a hullámzás. A népszerű, ámde illegális fővárosi fürdőhelyek - Margitsziget, Római-part, Hajógyári-sziget, Kopaszi-gát - így különösen veszélyesek.
