A kudarccal felérő június 8-i parlamenti választás óta – amely a Konzervatív Párt abszolút többségének elvesztésével járt – Theresa May támadások kereszttüzében áll. A politikai centrumtól jobbra és balra elhelyezkedő lapok egyaránt arról tudósítanak, hogy az előrehozott voks ötletéért felelős kormányfő tekintélye alaposan megcsappant a Downing Street 10.-ben, és ami korábban nem fordulhatott volna elő, a kabinet meghatározó tagjai nyíltan hangoztatják a hivatalos vonallal ellenkező nézeteiket.
A lázadás leghatásosabb terepe jelenleg a közalkalmazottak fizetése: 2010-ben a munkáspárti kormány leváltása után tátongó költségvetési hiányra derült fény, s a Konzervatív Párt azóta visszafogta, pontosabban egy százalékra korlátozta a közalkalmazottak, nővérek, tanárok, tűzoltók és a fegyveres erők tagjainak éves fizetésemelését. Theresa May mindeddig e gyakorlat folytatása mellett állt ki, de múlt héten egy ponton úgy tűnt, teljes fordulatot hajt végre. Először az egyik kormányszóvívő utalt arra, hogy May asszony „meghallotta” a szavazók hangját, s hallgatni fog a közszolgák fizetésének szabályozásával foglalkozó testületekre. Röviddel ezután azonban a kormányfő szóvivője kijelentette: „A bérpolitika semmit nem változott”. Egy nem sokkal későbbi – azóta sem megerősített vagy cáfolt – bejelentés szerint pedig Theresa May mégis hajlandónak mutatkozik a négyéves csúcsra érkezett, 2,9 százalékos inflációtól alaposan elmaradó béremelési limit kiigazítására.
Az ellentmondó üzenetek közepette a legnagyobb példányszámú minőségi, s a legnépszerűbb bulvárlap – azaz a The Daily Telegraph és a The Sun – is úgy tudja, a Konzervatív Párt orákulumai egyre nagyobb nyomást helyeznek Theresa May-re, hogy mielőbb jelezze: meddig kívánja magánál tartani a Downing Street 10. kulcsát. Kormányzati források szerint a pártban ideálisnak tartanák, ha Theresa May 2019. március 30-ig, a Brexit életbe lépéséig hivatalban maradna. Ez kiszámíthatóvá tenné, egyben erősítené a szigetország tárgyalási pozícióját az Európai Unióval. Abban a pillanatban azonban, hogy a kilépés valósággá válik, szeretnék, ha May beindítaná a konzervatív vezetőválasztási kampányt. E forgatókönyv szerint a kormányfő utódának elég ideje maradna felkészülni a 2022-es parlamenti választásra. E terv szerint Theresa May vinné el a „Brexit-balhét”, így utódját már nem azonosítaná a közvélemény az uniónak mondott búcsúval járó nehézségekkel, főleg az elkerülhetetlennek látszó végkielégítési csekk átadásával.
A The Sun tudomása szerint a kormányfő kevés megmaradt híve már azt is kiszámította, hogy May miniszterelnöki posztban töltött ideje meghaladja Gordon Brown mindössze két év és tíz hónapos kormányzását, ami a legrövidebb volt Anthony Eden 1955-ös szolgálata óta. Vannak sürgetőbb hangok is: Nicky Morgan – May minden ceremónia nélkül kiakolbólított egykori kulturális minisztere – szerint a kormányfő 2018 őszére túl lesz már a Brexit piszkos munkáján, így a párt nyugodtan elgondolkozhat azon, ki lesz a következő vezetője. Az biztos, hogy a mostani választási kampány, majd a sorozatos tragédiák – különösen a Grenfell Tower leégése és a Finsbury Park-i mecset közelében történt terrorista akció – során felszínre került rossz ítélőképessége, gyenge vezetési készsége, zárkózottsága és látszólagos empátiahiánya alkalmatlanná teszik egy újabb korteshadjárat levezénylésére.
