Előfizetés

Kihívásokkal teli “medence”

Kovács Gyöngyike
Publikálás dátuma
2017.07.05. 07:55
FOTÓ: GETTY IMAGES/RYAN PIERSE
A nyíltvízi-, azaz a hosszútávúszók számára sosem könnyű feladat egy-egy verseny, amely minden alkalommal mást tartogat számukra.

A nyíltvízi úszásnak 4 kategóriája ismert napjainkban. A versenyzők a nemzetközi szövetség (FINA) viadalain 5, 10 és 25 kilométeren, illetve csapatban 5 kilométeren mérik össze tudásukat, erejüket és kitartásukat, míg az olimpiákon csak a 10 km-es távon indulhatnak az elszánt sportolók.

A hosszútávúszókról elmondható, hogy egyáltalán nem könnyű versenyszámokat választottak maguknak pályafutásuk során. A nyílt vízi versenyeket rendezhetik tóban, folyóban, vagy akár tengerben is. Minden verseny más, a körülmények mindig változnak, ami nem könnyíti meg a sportolók dolgát.

A legrövidebb, 5 kilométeres táv is nagy hatalmas fizikai igénybevételt jelent, a 25 km megtétele pedig végeláthatatlannak tűnhet civil szemmel. Szakértők szerint a nyílt vízi úszásnál két komoly nehézséggel kell számolni: a monotóniával, illetve a kihűlés veszélyével. Előbbinek elviselése edzésen fejleszthető, a sportolók többsége medencében készül, és aki kibírja, hogy naponta órákon át úszik ide-oda, annak a nyílt vízen sem lesz ezzel gondja. A kihűlés ellen a testhőmérsékletet jobban védő dresszek mellett remek védekezést jelentenek a megfelelő lábtempók, melyekkel fenntartható a keringés és az úszósapka, aminek jelentősége szintén óriási, ugyanis megakadályozza, hogy a sportolók sok hőt adjanak le a fejüknél.

A kerékpározáshoz, hosszú távú futáshoz hasonlóan nyílt vízen is könnyebb úgy úszni, ha csoportban van az ember, igaz, ennek van árnyoldala is: ilyenkor nehezebb elkerülni a verekedéseket, melyek különösen egy-egy bója megkerülése alkalmával már szinte részei a versenyeknek.

A kemény sportág hatalmas erőfeszítést és koncentrációt igényel. Magyarország egy olimpiai bajnoki címmel büszkélkedhet, amit Risztov Éva szerzett 2012-ben Londonban.

Németország a legeredményesebb

A hosszútávúszó versenyek során a legtöbb érmet Németország (35), Oroszország (30) és Olaszország (24) zsebelte be az elmúlt években. A hazai rendezés alkalmával Balatonfüreden bizonyíthatnak a résztvevők. A legnagyobb kérdés azonban az, lesz-e idén olasz-érem; a csak nevében - Olasz Anna ugyanis biztos indulója a versenyeknek. A tavalyi riói olimpián Risztov Éva mögött a 14. helyen ért célba a fiatal versenyző, aki 10 és 25 kilométeren is indulni szokott a megmérettetések alkalmával. A magyar indulók között érdemes még megemlíteni Gyurta Gergelyt, aki a specialitása,- 1500 m gyors - mellett szintén szokott indulni hosszútávú versenyeken is.

Magyar közönség előtt valószínűleg a honi sportolók is igyekeznek majd minél jobb helyezéseket elérni Balatonfüreden is, miután beugrottak a Balaton vizébe, s kezdetüket veszik a mintegy másfél-két, vagy annál több órás úszóversenyek. Ilyen viadalok alkalmával egyértelműen a leglátványosabb “elemek” az elrugaszkodás, illetve a célba érkezés, valamint a frissítő szünetek szoktak lenni. Nagy rá az esély azonban, hogy idén is szoros lesz a befutó, amikor az első versenyzők megérintik a kötelező pontot a víz fölött.