Sorszámozott mozifilmek

Minden eddigi ciklusnál jobban tarolnak a képregény-adaptációk, a Marvel és a DC képregényekből készült filmek legutóbbija, a Wonder Woman nemrég átlépte a 700 millió dolláros bevételt.

Virágkorukat érik a képregényfilmek: noha a szuperhősfilmműfaj első alkotása, a Zorro újabb kalandjai 1920-ban került az amerikai mozikba, az igazi átütő anyagi sikert, a dömpingszerű gyártást a 2000-es évek X-Men sorozata, majd a 2010-es évtized Marvel-adaptációi indították be. A Marvel Comics amerikai képregénykiadó legkeresettebb kiadványainak főszereplőiről, a Marvel-univerzum karaktereiről szóló filmek kultuszát mi sem mutatja jobban, minthogy a Bosszúállók a világ valaha készült ötödik legtöbb bevételt hozó filmje 1,5 milliárd dollárnyi világszerte összekalapozott bevétellel. A szuperhősfilm második része (Bosszúállók: Ultron kora) a valaha készült hetedik legtöbb bevételt produkálta a filmtörténetben, ugyanakkor a zsáner legutóbbi filmje, a Wonder Woman, amit június vége óta játszanak a magyar mozik, meghaladta a 700 millió dolláros bevételt.

Annak, hogy a szuperhősökről készült képregény adaptációkra az utóbbi öt évben ilyen nagy kereset lett, valószínűleg több oka van. „Az egyik az lehet, hogy az 1930-as évek végétől megalkotott amerikai képregény szuperhős-történeteket most élő szereplőkkel – sztárokkal – feljavítva lehet elmesélni. Az is közrejátszik, hogy a bölcs mozi-marketológusok kitalálták, milyen termékekkel lehet elérni a moziba járó különböző kor- és célcsoportokat az ovisoktól a középiskolásokig” – mondta lapunknak Réz András filmesztéta. „Képregény adaptációra nagyjából a képregény megjelenése óta van igénye a közönségnek, csak épp nem lehetett ezeket mindig jól elkészíteni, mert pénzügyi, ebből kifolyólag technikai akadályai voltak és egyszerűen gagyik maradtak” – Zsótér Indi Dániel filmes újságíró viszont így látja a jelenséget. Réz András hozzátette, a népszerűség mögött állhat az is, hogy az amerikai filmexport új piacok – például Kína – felé irányul. Tény és való: az Egyesült Államokban a ’20-as évek óta nem fogyott annyira kevés mozijegy, mint a tavalyi évben, míg 2016 Kína éve volt a moziban. Ezt mutatja az is, hogy a számítógépes játékból készült Warcraft: A kezdetek csúnyán elhasalt az amerikai mozikban, ahol 24,4 milliót termelt a nyitóhétvégén, Kínában viszont csengett a kassza, öt nap alatt hatszor annyit hozott. Az elmúlt öt évben a kínai mozibevétel 30 százalékkal nőtt, idén már valószínűleg kenterbe veri az észak-amerikai éves bevételt is.

Ugyanakkor a Marvel és a DC Comics alkotásaiból készült látványfilmek rekorddöntő fogadtatása mögött állhat az is, hogy ezek a filmek szinte egytől egyik sorozatszerűek. „A mozikban lassan csak sorszámozott filmek: előzmények, folytatások, mellékszálak maradnak. Amikor egy kritikus, blogger vagy vlogger véleményt alkot, a filmeket nem önmagukban, hanem az előzőkhöz, a korábbiakhoz képest minősíti. A néző pedig semmiképpen nem szeretne lemaradni a következő részről, szezonról” – véli Réz András. „Ez így nem teljesen igaz, mert mind a DC, mind a Marvel stúdiók nagyon ügyelnek arra, hogy a filmjeik önálló filmként is működjenek. Az eddigi Extended Universeben van négy film, amik lazán kapcsolódnak egymáshoz, de egyik sem előzménye vagy folytatása a másiknak, hanem egy nagy világ különböző történetei, amik kapcsolódnak egymáshoz” – egészítette ki Zsótér. Társadalmi szempontból több külföldi filmtörténész a későn érő fiatalok generációját teszi felelőssé a népszerűségért.

Réz András szerint azért nem fárad el a ciklus, mert „nagyjából most lehetünk a csúcson, és a szuperhősös filmek már-már olyan sűrűségben érkeznek, mint annak idején a képregény füzetek. Egyszerre nagy tömegben gyártják ezeket a filmeket. Még az is megesik, hogy egy-egy filmet csak az elkészülte után egy-két évvel mutatnak be. A kifáradás jelei azonban már látszanak” – nyilatkozta lapunknak az esztéta.