Londonban születnek a magyarok

A 29 ezer Magyarországon született kisgyermek mellett legalább 4875 külföldön jött világra az év első négy hónapjában – ismertette a legfrissebb adatokat tegnap az LMP. A párt ifjúsági szakszóvivője a Budapesti Kormányhivatal és a KSH adataira hivatkozva hozta nyilvánosságra, hogy a magyar gyerekek 15 százaléka, minden hetedik baba már nem itthon jön világra, hanem abban az országban, ahol a szülei dolgoznak. Kanász-Nagy Máté hozzátette, hogy 2010 óta az ismert adatok alapján több mint 81 ezer gyerek nem itthon született, s míg Magyarországon csökken a születésszám, addig a külföldön letelepedett fiatalok közt nő. Az LMP a köz- és felsőoktatás javításával, minőségi munkahelyek teremtésével, a többkulcsos adórendszer visszaállításával, járulékcsökkentéssel, állami bérlakásprogrammal, több bölcsődével, rugalmasabb foglalkoztatással és az egyszülős családok kiemelt támogatásával próbálná hazacsábítani a külföldön dolgozó fiatalokat.

Ha azonban reálisan nézzük, akkor persze látjuk, hogy erre nem sok esély van, 2011 óta folyamatosan nő a külföldön született gyerekek száma, azt mutatva, hogy a szülők hosszú távra rendezkednek be új lakóhelyükön. Minden szakértő biztos benne, hogy a valós gyerekszám külföldön még magasabb, mert a hivatalos adat csak azokat a csecsemőket rögzíti, akiknek szülei az adott ország magyar konzulátusán kérik a magyarországi anyakönyvezést is. Amikor azonban az apa vagy anya nem magyar, nem biztos, hogy igénylik a babának a magyar állampolgárságot, ráadásul a magyar párokat sem büntetik, ha egyáltalán nem, vagy csak évekkel a születést követően jelentik be a magyar hatóságoknak a kicsi létezését.

A fiatalok külföldi munkavállalása a gazdasági válság idején erősödött fel, 2014-ben már a gyermeket vállaló korosztály 7-8 százaléka élt más országban. Most ugyan erről nem jelent meg új adat, de biztosra vehető, hogy még többen vannak, hiszen 2010 minden idevágó statisztika erőteljes kivándorlási trendről árulkodik. Hetente 300 gyermek hazai anyakönyvezését kezdeményezik valamelyik konzulátuson, a legtöbbet Németországban és az Egyesült Királyságban.

Tovább szegényedtek a szegények
A kivándorlás főként megélhetési gondokra vezethető vissza, s ebből a szempontból nem sok jót ígér a GKI tegnap megjelent elemzése sem. Az Eurostat adataiból kiindulva ugyanis a gazdaságkutató megállapította, hogy a 2010-ben mért 20,2 százalékról 2016-ra 22,6 százalékra nőtt a magyar lakosság legjobban kereső 10 százalékának részesedése az összes jövedelemből és a többlet a legszegényebbeknél hiányzik. A társadalom legalsó tizede már csak a jövedelmek 3,3 százalékához jut hozzá, míg ez az arány 2010-ben még 4,2 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy 2006 óta ennek a majdnem egymilliós rétegnek mindössze 6 százalékkal nőtt az egy főre jutó – akkor 39 ezer 700 forintos havi jövedelme.

Szerző

Bíróságra készülnek a civilek

Állnak elébe a civilek a kormány által rövidesen elindítandó jogi eljárásoknak, de nem hajtják végre az őket „külföldi finanszírozásúnak" megbélyegző civil törvény előírásait – hangzott el az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) polgári engedetlenségről és civil bojkottról szóló, Átrium moziban nagy részvétel mellett megrendezett „gyorskonferenciáján".

Az ellenálló civilek ugyanis így rövidesen egy féltucat, különféle hazai és külföldi jogi fórumon adhatják majd elő a jogi érveiket – mondta Szabó Máté Dániel a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai vezetője. „Ilyen értelemben racionális döntés az volt, hogy nem teszünk eleget a törvény előírásainak. Nem csinálunk mást, mint amit a saját ügyfeleinknek is mondanánk"- tette hozzá Szabó Máté Dániel. Pardavi Márta a Helsinki Bizottság vezetője szerint számukra morális kötelezettség is volt, hogy azok után, hogy kinyilvánították, hogy a civil törvény mind a hazai mind az európai jogokkal szembemegy, azok után ők sem fogadhatják el a törvényt magukra nézve kötelezőnek. Majtényi László az EKINT elnöke közölte: ha a helyzet odáig fajulna, hogy a hatalom a civil törvény miatt megszüntetne szervezeteket, úgy azok az EKINT jogi kereteiben tovább tudnak működni. A civil törvény ugyanis alapítványokra és az egyesületekre vonatkozik, míg az EKINT sok éve közhasznú Kft.-ként működik.

Somody Bernadette (EKINT) jogász előadta: a polgári engedetlenség mit írott jog ugyan tényleg nem létezik – ahogy ezt Orbán Viktor is állította – ám valóságban a bírói jogalkalmazás nagyon is figyelembe veszi a polgári ellenállást, mint a politikai szólásszabadság egyik formáját. Egy ilyen perben a bíróságnak kötelessége értelmezni a jogszabályt -így lesz majd a civil törvénnyel is – így kötelessége elküldeni azt alkotmánybíróságnak. „Egy ilyen procedúra végén nem születhet jogkorlátozó döntés – mondta Somody Bernadette - „A polgári engedetlenség ilyenformán egy eszköz, ami korrigálja a jogalkotó által elkövetett hibát."

Többórás napsütés lesz, de zápor előfordulhat

Publikálás dátuma
2017.07.04. 23:47
FOTÓ: Thinkstock
Szerdán is többnyire napos időre készülhetünk, délutántól azonban az északi országrészben, főként északnyugaton előfordulhat egy-egy zápor, zivatar. Helyenként megélénkül a nyugatias szél. Hajnalban 12-17, délután már 27-33 fokot mérhetünk.   

Csütörtökön elszórtan alakulhatnak záporok, északon helyenként akár heves zivatarok is. Mérsékelt, néhol élénk lesz a légmozgás. Erősödik a nappali felmelegedés, 13-18 fokos hajnal után, délután 30-35 fok valószínű.

Pénteken az elszórtan kialakuló záporok mellett a nyugati tájakon várhatunk zivatarokat. A változó irányú szél időnként megélénkülhet. Napközben 25-34 fokig melegedhet a levegő.

Szombaton még reggel lehetnek záporok a keleti országrészben. Napközben többfelé megerősödik az északnyugati szél. 26-30 fokos maximumokat mérhetünk. Vasárnap 27-32 fokra számíthatunk, legfeljebb északi gyenge záporokkal, és a Dunántúlon megélénkülő széllel.

Szerző