Állnak elébe a civilek a kormány által rövidesen elindítandó jogi eljárásoknak, de nem hajtják végre az őket „külföldi finanszírozásúnak" megbélyegző civil törvény előírásait – hangzott el az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) polgári engedetlenségről és civil bojkottról szóló, Átrium moziban nagy részvétel mellett megrendezett „gyorskonferenciáján".
Az ellenálló civilek ugyanis így rövidesen egy féltucat, különféle hazai és külföldi jogi fórumon adhatják majd elő a jogi érveiket – mondta Szabó Máté Dániel a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai vezetője. „Ilyen értelemben racionális döntés az volt, hogy nem teszünk eleget a törvény előírásainak. Nem csinálunk mást, mint amit a saját ügyfeleinknek is mondanánk"- tette hozzá Szabó Máté Dániel. Pardavi Márta a Helsinki Bizottság vezetője szerint számukra morális kötelezettség is volt, hogy azok után, hogy kinyilvánították, hogy a civil törvény mind a hazai mind az európai jogokkal szembemegy, azok után ők sem fogadhatják el a törvényt magukra nézve kötelezőnek. Majtényi László az EKINT elnöke közölte: ha a helyzet odáig fajulna, hogy a hatalom a civil törvény miatt megszüntetne szervezeteket, úgy azok az EKINT jogi kereteiben tovább tudnak működni. A civil törvény ugyanis alapítványokra és az egyesületekre vonatkozik, míg az EKINT sok éve közhasznú Kft.-ként működik.
Somody Bernadette (EKINT) jogász előadta: a polgári engedetlenség mit írott jog ugyan tényleg nem létezik – ahogy ezt Orbán Viktor is állította – ám valóságban a bírói jogalkalmazás nagyon is figyelembe veszi a polgári ellenállást, mint a politikai szólásszabadság egyik formáját. Egy ilyen perben a bíróságnak kötelessége értelmezni a jogszabályt -így lesz majd a civil törvénnyel is – így kötelessége elküldeni azt alkotmánybíróságnak. „Egy ilyen procedúra végén nem születhet jogkorlátozó döntés – mondta Somody Bernadette - „A polgári engedetlenség ilyenformán egy eszköz, ami korrigálja a jogalkotó által elkövetett hibát."
