Tippeljen: ki bérelhet egy jó kecót a Várban havi 14 (!) ezerért?

Publikálás dátuma
2017.07.05. 10:46
I. kerület, Úri utca 70 - Google Street View
Egyfajta kontraként a mai Magyar Nemzetben megjelent íráshoz: éppen tegnap adtuk közre a Menhely Alapítvány és A Város Mindenkié csoport segélykiáltását: a közeli napokban 120 olyan, olcsónak számító munkásszálló férőhely szűnik meg Budapesten, amely évek óta sok ember számára biztosított kilépési lehetőséget a hajléktalanságból. Magyarországon egyre mélyül az alacsony jövedelmű embereket érintő lakhatási krízis. Nos, a krízis azonban korántsem érint mindenkit. De nem ám. 

Még a kerület saját átlagos árszabásához képest is töredékéért bérel lakásokat az I. kerületi önkormányzattól a Hernádi Zsolt Mol-vezető, Csányi Sándor OTP-vezér és Orbán Viktor miniszterelnök barátjának számító Garancsi István üzletember tulajdonában álló CD Hungary Zrt. A budai Várnegyed frekventált részén található Úri utcában a cég egy 45 négyzetméteres lakásért havonta csak 13 800 forintot, egy 340 négyzetméteres lakásért pedig 220 ezret fizet Budavár önkormányzatának – írja a Magyar Nemzet a kerület független (korábban DK-s) képviselője, Veres Dávid közérdekű adatigénylése alapján. 

A rendőrség vizsgálja az I. kerületi önkormányzat autóbeszerzését – írtuk a Hír TV információi alapján még májusban. A csatorna értesülése szerint hűtlen kezelés miatt indult eljárás a budavári fideszes polgármester, Nagy Gábor Tamás ügyében. Nemrég derült ki, hogy az I. kerületi fideszes polgármesternek, Nagy Gábor Tamásnak két hivatali járművet is vásárolt az önkormányzat: egy elektromos és egy hibrid járművet, miközben nem kell autót használnia, hogy bemenjen a munkahelyére, az önkormányzat által neki biztosított lakás ugyanis 200 méterre van a hivataltól. A lakást Nagy a piaci ár töredékéért bérli.A Hír TV információja szerint az ügyben hűtlen kezelés gyanúja miatt indult eljárás, aminek keretében vizsgálják az autóvásárlást is.

Most a Magyar Nemzet birtokába került döntéselőkészítő irat azt bizonyítja, hogy a vezetés még a kerület saját árképzésénél is sokkal alacsonyabb áron adta oda a CD Hungary-nak az említett ingatlanokat. Az Úri utcában – egy 46 négyzetméteres, félkomfortos lakást 76 ezer forintért adott ki egy magánszemélynek a kerület, tehát majdnem hatszoros áron. Viszont, ha valaki nem az önkormányzattól bérel lakást a budai Várban található Úri utcában, hanem piaci áron akar hozzájutni egy bérleményhez, akkor súlyos százezreket kell fizetnie.

Az I. kerület eddig is értékes ingatlanai amúgy hamarosan még értékesebbek lesznek. Felköltözik ugyanis a Várba három minisztérium, velük több ezer ember. Ez a lakásoknál és a vendéglátásban is fellendíti majd az amúgy is magasan árazó piacot és a keresletet, így a mostani és a jövőbeni ingatlannyertesek még nagyobbat szakíthatnak egy sikeres pályázattal. Az I. kerületi cégeknek adott, meglepően olcsó bérletek listájából kiderült, szinte nincs olyan önkormányzati ingatlan, amit piaci áron adna ki az önkormányzat - írja a Magyar Nemzet.

Tovább drágul a budapesti lakásbérlés

A tavaly nyárinál közel 10 százalékkal magasabb, átlagosan 155-160 ezer forintos havi lakásbérleti díjakra kell számítani idén Budapesten - derül ki az Otthontérkép Csoport legfrissebb elemzéséből. A havi 350 ezer forintnál olcsóbban kiadó lakások bérleti díja 9 százalékkal emelkedett júniusban 2016 azonos hónapjához képest. A legdrágább környék a XII. kerület (250 ezer forint/hó), a II. kerület (215 ezer forint/hó) és az V. kerület (207 ezer forint/hó). A külsőbb városrészekben időnként fele ennyiből sikerülhet a lakásbérlés, persze rezsi nélkül.

Az új építésű lakásokért átlagosan kevesebb (154 ezer forint/hó) bérleti díjat kell fizetni, mint egy újszerű (170 ezer forint/hó), de használt lakásért. Ennek háttérben az áll, hogy a régebbi építésű, használt lakások átlagos alapterülete 60-65 négyzetméter, az új építésűeké 50-54 négyzetméter.

A fajlagos, egy négyzetméterre jutó havi bérleti díj Budapesten a közepes állapotú lakásoknál 2000 forint, az új építésűeknél 2900 forint.



Szerző
Frissítve: 2017.07.05. 11:53

Elektronikai bontó épül Etén

A Komárom-Esztergom megyei Ete község önkormányzata 102 millió forint ráfordításával elektronikaihulladék-bontót alakít ki, a beruházás forrását a Belügyminisztérium pályázatán nyerte el a település.

Rohonczi László polgármester tájékoztatása szerint az elnyert összeg tartalmazza a közmunkások bérének támogatását is a bontó működésének első évében, de az önkormányzat 25-30 éves működési idővel számol. Az üzem 10 embernek ad munkát, ők egy évig szakmunkás közmunkabért kapnak. A támogatási idő lejárta után a bontót a község szociális szövetkezete veszi át, és további öt embernek adnak munkát.

A létesítményt szeretnék alkalmassá tenni honvédségi elektronikai hulladék és egészségügyi berendezések ártalmatlanítására. A tervezett kapacitás évente 300 tonna hulladék feldolgozása. A létesítménybe 50-100 kilométeres körzetből érkezik a hulladék, a beszállítók 150 fős körét az önkormányzat saját maga alakította ki és a keletkező másodnyersanyagok felhasználóival is ők állapodtak meg. A bontást kézi munkával végzik, a környezetbe káros anyag nem kerül.

Az üzemet egy tágas udvarral rendelkező korábbi lakóházban alakítja ki a község, a ház mellé egy csarnokot, valamint tárolókat építenek. A település a bontó létrehozásához közmunkásokkal végezteti el az új épületek alapjainak ásását, a kerítések építését és a tereprendezést - ismertette a polgármester.

Szerző

Felcsúti kisvasút: napi átlag 113 jegy

Publikálás dátuma
2017.07.05. 07:18

A tavaly április 30-i indulás és 2017. január 20. között naponta átlag 113 jegyet adtak el a felcsúti kisvasútra. Az Átlátszó közadatigénylésben kérte ki az utasforgalmi adatokat. Ebből kiderült, 53 olyan nap volt (főleg télen), hogy egy jegyet sem adtak el, ennek ellenére 7 napon utasok nélkül is közlekedtek a vonatok.

Szerző