Elzárnák az uniós csapot

Az Európai Parlament ma publikált állásfoglalása szerint Ankara előtt be kell csapni az uniós kaput, ha a török vezetés változatanul hajtja végre a súlyos aggályokat felvető alkotmányos módosításokat.

Fel kell függeszteni a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, ha az alkotmányos csomagot változatlanul hajtják végre – olvasható abban az európai parlamenti jelentésben, amelyet ma fogad el a képviselőtestület. Az elmúlt egy év törökországi fejleményeit értékelő állásfoglalás szerint a népszavazáson megerősített alkotmányos módosítások nem biztosítanak megfelelő fékeket és ellensúlyokat a hatalommal szemben, ily módon nem felelnek meg az uniós csatlakozás feltételeinek. A jelentés leszögezi, hogy a tavaly júliusi erőszakos puccskísérlet után bevezetett szükségállapot idején hozott aránytalan intézkedések csorbították a polgárok alapvető jogait, a sajtó és véleménynyilvánítási szabadságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét, a magántulajdon védelmét.

A képviselőtestület véleménye gyökeresen eltér Orbán Viktorétól, aki legutóbbi törökországi látogatásán azt mondta: az elnöki rendszert létrehozó alkotmánymódosítás megerősíti Törökországot, és ezzel Európa védelmét.

– Miféle stabilitásról lehet beszélni egy olyan országban, ahol 25 millióan az alkotmánymódosítás ellen foglaltak állást, és ahol milliós tiltakozó tüntetéseken nyilvánítanak véleményt Erdogan elnökről? – válaszolta a Népszavának Piri Kati holland szocialista EP-képviselő, a parlamenti jelentés szerzője. – Egy ország erejét nem a diktatúra, hanem a jogállam biztosítja. A törökországi magyar befektetőknek is az lenne az érdekük, hogy jogvita esetén pártatlan bíróságok és ne a hatalom emberei ítélkezzenek az ügyükben – tette hozzá Piri.

A képviselő szerdai strasbourgi sajtótájékoztatóján bírálta az európai intézményeket, amiért hallgatnak a sorozatos jogsértésekről, nem emelik fel a hangjukat az ellenzéki politikusok és aktivisták zaklatása, bebörtönzése miatt.

A plenáris ülés elé kerülő állásfoglalás – amelynek ajánlásait nem kötelező figyelembe venni – felszólítja az Európai Bizottságot, hogy a csatlakozási tárgyalások felfüggesztését követően a Törökországnak korábban megítélt uniós forrásokat fordítsa a civil társadalom és a menekültek megsegítésére, valamint a diákok, kutatók és újságírók közötti csereprogramokra. A tagjelölt ország jelenleg évi 700 millió euró, úgynevezett előcsatlakozási támogatást kap Brüsszeltől.

A jelentés szorgalmazza a párbeszéd és az együttműködés fenntartását az EU és Törökország között, sürgeti Ankarát, hogy minél előbb tegyen eleget a vízummentesség minden követelményének. Kezdeményezi emellett, hogy az uniós tagállamok külügyminisztereinek ülésére esetenként hívják meg a török tárcavezetőt.

Piri Kati nem tart attól, hogy az éles parlamenti kritika miatt Ankara esetleg felmondja a nyugat-balkáni migránsáradatot feltartóztató EU-Törökország megállapodást. A törököknek legalább akkora érdekük fűződik a fenntartásához, mint az európaiaknak – mondta kérdésünkre a jelentéstevő.

Törökország katonái után kémkedik

Ankara kémkedik azon török katonák után, akik a tavaly, július 15-én végrehajtott puccskísérletet követően menekültek külföldre – közölte a Süddeutsche Zeitung. A vezérkari főnökség arra utasította a NATO-támaszpontokon szolgálatot teljesítő török katonai attasékat, valamint tiszteket, hogy minél több információkat gyűjtsenek az „árulókról”.

Ankara egyelőre azt akarja tudni, hol laknak, benyújtottak-e már az adott országban menedékkérelmet, s kapcsolatban állnak-e nyugati kormányokkal. A puccskísérlet után Németország több tisztnek, katonának adott letelepedési engedélyt, ami feszültséget keltett Berlin és Ankara viszonyában. R. T.