művészet;zsákfalu;Polány;

2017-07-07 07:47:00

Művészetben látják a jövőt

Önkormányzati startup Művészfalu kialakításával csábítanák a külföldi és hazai látogatókat a somogyi Polányba, ezzel a település felemelkedését is remélve.

A francia Barbizon mintájára alakítanának ki művészfalut a kis somogyi zsákfaluban, Polányban, de van egy alapvető különbség: míg az említett településen franciaországi művészek élnek, Polányba százötven országból várnak művészeket, ezzel összetettebb, színesebb társaságot kialakítva – mesélte a Népszavának Fülemen Róza a Szent István Közhasznú Alapítvány alapítója, a művészfalu ötletgazdája, amikor a Somogyi Hírlapban megjelent ötletről kérdezte lapunk.

Polány békés kis zsáktelepülés Somogyban, nagyjából egyenlő távolságra a Balatontól, az igali gyógyfürdőtől és Kaposvártól. 270 lakos él Polányban, de a külföldiek közül nincs mindenki bejelentkezve. Számításaim szerint nagyjából ugyanannyi a külföldi lakos, mint a hivatalos létszámunk. Ők leginkább nyáron töltik itt az időt, illetve iskolai szünetben jönnek a gyermekekkel, de vannak idős házaspárok, akik egész évben Polányban élnek – nyilatkozta Ellenberger Tamás, Polány polgármestere a Somogyi Hírlapnaka művészfalu ötletével kapcsolatban.

Fülemen Róza sokfelé járt Franciaországban, és több helyen látott hasonló kezdeményezést. A művészeket saját szűrőrendszerükön keresztül válogatják, elsősorban azokat várják, akik már saját hazájukban teljesítettek, nevet szereztek maguknak. A falu az építkezéshez uniós forrást is igénybe szeretni venni, ezért levelet írtak Navracsics Tibornak, az Európai Bizottság kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős biztosának, hogy a kezdeményezéshez támogatást kérjenek; jelenleg személyes találkozóra várják az időpontot. Az első kardinális lépés az volt, hogy Sárközy Pál, Párizsban élő magyar származású festőművész – Nicolas Sarkozy volt francia köztársasági elnök édesapja – Kaposváron mutatkozott be kiállításával a Somogy Megyei Kormányhivatal galériájában, amelynek megnyitóján megkapta a Kaposvári Egyetem díszoklevelét és a művészfalu 001-es számú tervezetét, Ellenberger Tamás az önkormányzat nevében telket adományozott a művésznek. Ezzel párhuzamosan létrehoztak egy művészeti alapítványt, amely a projekttel kapcsolatos teendőket fogja lebonyolítani. A nyári időszakot az ügyfelek, cégek megkeresésére és a tervek elkészítésére fordítják – nyilatkozta lapunknak Fülemen Róza. Írtak levelet a mongol nagykövetnek, iraki művésszel is tárgyalnak, és folyamatban van két magyar művész felkérése is. Konkrét neveket Fülemen Róza nem említ a Népszava kérdésére válaszolva. „

A művészfalu a környék infrastruktúrájára is nagy hatással lehet. Az ötletgazda hangsúlyozta, hogy az odaköltöző művészeknek két elvárásnak kell megfelelniük: olyan házat kell építeniük, amely az alkotó hazáját szimbolizálja és saját munkásságát tükrözi. A projekt sikerességét a BME Építészeti Kara is segíti majd, ha a művészek igényt tartanak rá, az építészhallgatók diplomamunkaként elkészítik a házak terveit – mesélte Fülemen Róza. A ház körüli kertet pedig egy környékbeli kertészeti egyetem diákjai tervezik majd meg.

A francia exelnök édesapja

A francia exelnök édesapja

Mivel az egyes művészek saját nemzetükre és magukra jellemző házakat kell tervezzenek, így mindegyik épületnek más lesz a varázsa, egy mongol jurta és Sárközy Pál háza között mindenképp lesz egy árnyalatnyi különbség – tette hozzá. Terveik szerint a művészek egész évben ebben a házban élnek majd, a látogatók alkotás közben is megfigyelhetik őket, és az esetleges kialakuló kapcsolatoknak köszönhetően műveik értékesítéséhez is hozzásegíthetik őket. Terveznek egy multifunkcionális házat és egy piacteret is, ahol a négy évszaknak megfelelően vásárokat, összejöveteleket tartanak majd; a megyehatáron túlról kézműves ipari termékeket, hungarikumokat gyártó cégek mutatkoznának be.

A kaposvári önkormányzat, Szita Károly polgármester is támogatja a projektet. Budapest egyik kerületével is kialakulóban van kapcsolat, szeretnék elérni – konzorciális együttműködés keretében –, hogy a polányi művészfalu alkotói havi rendszerességgel állíthassanak ki egy fővárosi galériában. A művészházak átlagosan száz négyzetméter nagyságúak lennének, amelyben egy műterem is helyet kapna. Egy ilyen ház elkészítési költsége körülbelül harminc millió forint. Az épületek az egyes országok tulajdonát képeznék, ha egy alkotó egy másik művész honfitársának továbbadná a lakást, arra is lehetősége nyílik majd. Az első évre öt ház megépítését tervezik.

Fülemen Róza kifejezte aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy mivel sokan elmentek külföldre, nagyon kevés a jó szakember, az építkezésekkel kapcsolatban nehézségekkel néznek szembe. Mivel a Kaposvár felé vezető útról letérve a Polányra vezető út nagyon rossz, így azt is ki kell építeni, bevezetni a közművet a házakba – alternatív energiaforrások használatán is gondolkodnak –, a piactér és a szálloda is számtalan költséggel bír. Mindez azonban a helyiek életszínvonalának emelkedését is eredményezi majd – részletezte Fülemen Róza.

Bár elsősorban külföldi művészeket várnak, néhány magyar művésszel is felvették már a kapcsolatot. A művészfaluban olyan multinacionális környezethez juthat egy alkotó, amellyel saját ismeretségét külföld felé is tudja menedzselni. Jelenleg végzős egyetemisták dolgoznak egy ötven szobás ötcsillagos szálloda tervein, amelyről Magyarország tájegységeinek népművészete tükröződik majd vissza. A szálloda azt a célt is szolgálja majd, hogy ha az egyes országok diplomáciai testületének tagjai ellátogatnak megtekinteni a művészek munkáit, megfelelő körülmények között tudjanak megszállni. Fülemen Róza úgy érzékeli, hogy a helyiek érdeklődéssel fogadták az ötletet, ugyanakkor nagy az elvárás a változással szemben. Majd hozzátette: A projektnek kettős üzenete van, az egyik az, hogy ebben az embert nem kímélő világban is be tudjuk bizonyítani, hogy számtalan nemzet lányai és fiai – még csekély nyelvtudás ellenére is – tudják egymást alkotó munkára inspirálni. A másik pedig, hogy ha egy település vezetője a rábízott közvagyont a „gondos gazda” szemszögéből közelíti meg, akkor egy kihalásra ítélt települést is meg lehet menteni. Ezzel talán le tudjuk állítani azt a folyamatot, hogy a polányi fiatalok máshova költözzenek, és alappal remélhessék, hogy otthon is megtalálják a számításukat.

Barbizon

Barbizon a Párizs környéki fontainebleau-i erdő szélén fekvő falu, ahol 1830 és 1850 között művésztelep alakult ki. Az oda érkező festők közé tartozott Théodore Rousseau, Jean-François Millet, Jean-Baptiste Camille Corot és kortársaik, akik a francia realista tájképfestők első nemzedékét képviselték, és a barbizoni iskolaként váltak ismertté. Őket követte többek között Monet és Renoir is.