Mint korábban megírtuk: április elején egy iráni újságcikkből derült ki, hogy Semjén az iráni Atomenergetikai Hivatal vezetőjével, Ali Akbar Salehivel tárgyalt és állapodott meg valamiféle atomenergetikai együttműködésről. A programot a magyar fél hitelezné, a magyarállam 85 millió euróval (24,6 milliárd forinttal) támogatná az iráni atomprogramot.
Túl azon, hogy a Fidesz-kabinet láthatóan nem akarta nagy dobra verni az iráni tárgyalásokat, lapunknak korábban nyilatkozó szakértők szerint maga a megállapodás is furcsa: Magyarországnak ugyanis nincs exportálható reaktortechnológiája. Az időközben parlament oldalára felkerült megállapodás-szövegből szinte csak annyi derül ki, amennyit a megkötésekor az iráni sajtó is írt: a két ország közösen dolgozik majd oktatási, kutatási, képzési és fejlesztési területeken. Ugyanakkor a felek vállalták, hogy megosztják egymással tapasztalataikat az atomerőművek üzemeltetéséről, karbantartásáról, a nukleáris biztonságról és a keletkezett radioaktív hulladékok kezeléséről. Ebből az sejthető, hogy Irán is orosz gyártmányú reaktorokat tervez.
Persze az irániakkal való atomüzlet kockázatot rejthet: a rendszeresen Izrael megsemmisítésével fenyegetőző fundamentalista iszlám állam korábban olyan atomprogramot működtetett, aminek a célja az atomfegyver előállítása lett volna. Emiatt 2015-ig Teheránt nukleáris technológiai bojkottal sújtotta az ENSZ, amit csak 2016 elején oldottak fel. Nem sokkal előtte Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: Magyarország részt akar vállalni az újrainduló iráni atomprogramban.
