Kocsis Mátétól jött pénz az Aurórának

Publikálás dátuma
2017.07.11. 07:02

Az önkormányzat megfosztotta bevételeitől az Aurórát, de Kocsis Máté polgármester anyagilag támogatja a hely fennmaradását. Ami akkor is nemes gesztus, ha az akaratán kívül történt.

- Valamelyik nap eljött hozzánk Iványi Gábor, és egy szép levél kíséretében átadott 30 ezer forintot – számolt be a Népszavának Lukács Áron, az Auróra kommunikációs koordinátora. A történethez hozzátartozik, hogy Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője egy őt rágalmazó kijelentése miatt beperelte Kocsis Mátét, Józsefváros fideszes polgármesterét. A bíróság a lelkésznek adott igazat, a másodfokú döntés 300 ezer forint megfizetésére kötelezte a polgármestert. Iványi ennek az összegnek a tíz százalékát ajánlotta fel az Aurórának.

Örömmel jelenthetjük tehát, hogy az a Kocsis Máté, akinek jegyzője megtiltotta a vendéglátói szolgáltatást az Aurórában, közvetett módon segíti a túlélésünket – mutatott rá Lukács Áron a helyzet fonákságára. (Iványi Gábor kérésünkre a Népszavának is elküldte levelét. A lelkész ebben rokonszenvét és együttérzését fejezi ki, nagy tisztelettel, szeretettel és barátsággal kíván az Aurórának „sok erőt, derűt, békét és sikert”.)

Az ellenzéki bázisnak számító VIII. kerületi Aurórát a szélsőjobboldal és a kormánypárti sajtó egy része „Soros György magyarországi főhadiszállásának” nevezi. Az Auróra egy belső udvarral rendelkező többszintes épület, amely befogad kormánykritikus rendezvényeket, és amelynek emeletén civil szervezetek irodái találhatók. Az épület melletti volt parkolóban este tíz óráig nyitva tartó kerthelyiséget alakítottak ki. Az Aurórát előbb rendőrök szállták meg (a legnagyobb fogás nem egészen 2 gramm „fű” volt), majd az önkormányzat emberei azonnali hatállyal bezáratták a helyet. Pontosabban: közösségi térként az Auróra továbbra is működhet, csak éppen az étel és ital felszolgálása tilos. Az önkormányzat részben az érvényes engedélyek hiányát, részben a rendőrségi fellépést hozta fel indokként.

Az eljárást teljesen törvénytelennek tartó Auróra fellebbezett. Lukács Áron biztosra veszi, hogy kérelmüket kedvezően fogják elbírálni. Csak éppen addig szünetel a vendéglátás, amelynek bevétele döntően hozzájárul a hely fenntartásához. Az Auróra iránti szolidaritás anyagiakban is megnyilvánult: június vége, az önkormányzati intézkedés óta eddig csaknem kétmillió forint adomány gyűlt össze. Ennek része az Iványi Gábor által felajánlott 30 ezer forint is. A kétmillió forint sok pénz, de – ha még hosszú hónapokig elhúzzák az ügyet – kevés lesz a fennmaradáshoz. Lukács Áron szerint az Auróra adománygyűjtő napot szervez: a pontos dátumot és a programot a közeljövőben hozzák nyilvánosságra.

Szerző

Soros-plakátok - Izraeli fordulat

Publikálás dátuma
2017.07.11. 07:01
FOTÓ: Vajda József
Az izraeli nagykövetség álláspontja teljesen megegyezik az izraeli külügyminisztérium álláspontjával, miután Benjamin Netanjahu visszavonatta a külképviselet korábbi, egyeztetett tiltakozását.

Hazája külügyminisztériumával egyeztetve Izrael budapesti nagykövete közleményben bírálta a magyar kormányt a Soros György elleni plakátkampány miatt. Majd Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök utasítására - aki egyszemélyben a külügyminiszteri tisztséget is betölti hazájában – az izraeli külügyminisztérium visszavonta a kormányt bíráló nagyköveti közleményt. Mindezek után Izrael budapesti képviselete lapunk kérdésére közölte: az izraeli nagykövetség álláspontja teljesen megegyezik az izraeli külügyminisztérium álláspontjával.

Orbán Viktor kormányfő gondoskodott arról, hogy a „felülről táplált” antiszemitizmus ismét téma legyen az izraeli miniszterelnök budapesti, történelmi jelentőségűnek beharangozott látogatása előtt. A fideszes miniszterelnök előbb „kivételes államférfiúnak” minősítette Horthy Miklóst, utólagos magyarázkodásra kényszerítve kormányát. Alig csendesedett el a diplomáciai vihar, amikor beindult a Soros György elleni országos plakátkampány. Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke levélben kérte Orbánt, állítsa le a kampányt, amely nem nyíltan antiszemita, de alkalmas kontrollálatlan, antiszemita indulatok gerjesztésére. A Mazsihiszt erősítve Yossi Amrani izraeli nagykövet közleményben szólította fel a plakátkampány felelőseit, hogy „vessenek véget ennek az ördögi körnek”. A plakátok – írta a nagykövet – egy bizonyos személy politikai bírálatán túl nemcsak szomorú emlékeket idéznek fel, de „gyűlöletet és félelmet” is szítanak.

Az izraeli sajtó a hétvégén tényként közölte, hogy a nagykövet, mielőtt nyilvánosságra hozta közleményét, egyeztetett az izraeli külügyminisztériummal. (Amúgy is valószerűtlen, hogy ilyen fajsúlyos ügyben egyeztetés és jóváhagyás nélkül, önjáró módon cselekedjen.) Yossi Amrani a Népszava hétfői számában megjelent interjúban is bírálta a magyar kormányt a plakátkampány miatt.

Vasárnap éjfél körül azonban - amikor az interjú tartalmán már nem lehetett változtatni – az MTI kiadta a hírt: Benjamin Netanjahu miniszterelnök utasítására az izraeli külügyminisztérium (amelynek szintén Netanjahu a vezetője) visszavonta a magyar kormányt elítélő nagyköveti nyilatkozatot, ugyanakkor éles szavakkal bírálta Soros Györgyöt, mert folyamatosan „Izraelt rágalmazó szervezeteket pénzel”. Mi történhetett?

Elküldtük kérdéseinket a nagykövetségnek, de érdemi információkat tartalmazó választ – a cikkünk elején idézett, nehezen értelmezhető mondaton túl – nem kaptunk. Árulkodó jel lehet, hogy a nagykövetség honlapján még hétfő este is kint volt a kormányt bíráló népszavás interjú, miközben a nagyköveti közlemény visszavonásáról szóló hírt nem találtuk. Heisler András csak annyit mondott lapunknak, hogy az „új és meglepő fejleményről” egyelőre nem szeretne nyilatkozni, próbálja tisztázni a helyzetet. Biztos tudásunk tehát nincs: a leginkább elképzelhetőnek az tűnik, hogy a nagyköveti közlemény kiadására nem Netanjahu, hanem valaki más bólintott rá az izraeli külügyben.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter korábbi közlése szerint a Budapestre érkező izraeli miniszterelnök a „visegrádi négyek” kormányfőivel is találkozni fog. A tárgyalásoknak nyilván van gazdasági tétje – erről a hétfői interjúban Yossi Amrani is beszélt –, de Netanjahu lépését, amellyel kínos helyzetbe hozta saját országa nagykövetét, a gazdasági érdek mellett a Soros Györggyel szembeni ellenszenv is motiválta. A demokráciát csorbító lépésekben Netanjahut zavarják az emberi jogi szervezetek, ebben hasonlít Orbán Viktorra. Az izraeli miniszterelnök tavasszal lemondta találkozóját a német külügyminiszterrel, amiért a német politikus jogvédő szervezetek képviselőivel konzultált.

Az Izraelinfo híradása szerint Sztav Safír baloldali képviselő Netanjahu mostani húzására így reagált: Netanjahu új erkölcsi mélységet ért el, amikor nyilatkozatával hivatalosan támogatta a magyar kormány antiszemita kampányát egy holokauszttúlélő, zsidó üzletember ellen.

A „sorosozás” mindenesetre ragályosnak tűnik. Liviu Dragnea, a romániai Szociáldemokrata Párt elnöke például kijelentette: meggyőződése, hogy a vagyonáról és állítólagos üzleti kapcsolatairól szóló sajtókampánnyal valójában Soros György akarja őt és pártját lejáratni.

Szerző

Veszélyes atomerőművészkedés Pakson

Publikálás dátuma
2017.07.11. 07:00
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Fokozzák a terhelését a már meglévő paksi atomreaktoroknak, ám a biztonság az elöregedett áramgyárban, úgy tűnik, még annyira sem fontos a kormány számára, ahogyan a Paks 2 beruházásnál.

Állampolgári megkeresés alapján levélben fordult Lázár Jánoshoz, a Miniszterelnökség vezetőjéhez az LMP-s Hadházy Ákos, azt tudakolva, miért fontosabb a paksi atomerőmű számára a termelés maximalizálása a biztonságnál. A képviselőhöz ugyanis aggasztó jelzések jutottak el a létesítmény biztonsági kultúrájának leromlásáról, és a félelmeket a miniszteri válasz sem oszlatta el.

Hadházy többek között azt kérdezte Lázártól, hogy milyen szakmai megfontolásból, és milyen műszaki beavatkozásokra építve növelték 440-ről 500 MW-ra a paksi reaktorblokkok teljesítményét, és számolnak-e vele, hogy a megnövelt igénybevétel egyes alkatrészek gyorsabb elhasználódását okozhatja, így gyakoribb ellenőrzést, felülvizsgálatot tesz szükségessé.

A válasz szerint „a teljesítménynövelést az atomerőmű üzembe helyezése óta eltelt időben felhalmozott jelentős üzemeltetési tapasztalat, a szerkezeti anyagok viselkedésére vonatkozó információk, a számítási és mérési módszerek fejlődése alapján, a biztonsági korlátok betartása mellett, áttervezett és korszerűsített fűtőelemek alkalmazásával, a rendszerekbe beépített tartalékok feltárásával lehetett végrehajtani”. Arról viszont nem esik szó, hogy hogyan kezelik a megnövelt igénybevételből és a hosszabb élettartamból adódó problémákat.

Pedig lenne miről beszélni: mint Hadházy emlékeztetett rá, a nemrég 20 éves üzemidő-hosszabbításon átesett atomreaktorok már túl vannak az eredetileg tervezett életkorukon, és igaz ugyan, hogy a túlműködés engedélyezését számos vizsgálat előzte meg, ám ezek nem adhatnak választ két évtizedre előre az elöregedéssel, anyagfáradással kapcsolatos összes kérdésre. "A józan ész és a mérnöki logika azt diktálná, hogy az idő előrehaladtával növelni kellene az ellenőrzések illetve biztonsági felülvizsgálatok sűrűségét, ahogyan például a gépjárművek esetében is" – érvelt Hadházy. Ennek azonban épp az ellenkezője történt: a korábbi 10-11 hónapos karbantartási és üzemanyagfeltöltési ciklust az atomerőműben 15 hónaposra növelték, vagyis a korábbinál lényegesen ritkábban ellenőrzik a túlkoros és kapacitásnövelésen átesett reaktorokat.

FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Ráadásul a közelmúltban bevezették a biztonsági rendszer reaktorüzem közbeni vizsgálatát – szintén a termelés maximalizálása végett -, ami úgy történik, hogy a reaktorok működése mellett a biztonsági rendszert a vizsgálat idejére lekapcsolják, amit a korábbi biztonsági protokoll még nem tett lehetővé. Jelenleg éves szinten több hetet üzemelnek a blokkok kikapcsolt vagy részben leállított biztonsági rendszer mellett, míg korábban csak a reaktorok leállítása idején lehetett elvégezni a biztonsági rendszerek karbantartását.

"Hogyan szolgálja mindez az erőmű biztonságát" - tette fel a kérdést az LMP-s politikus. A válasz sajátos: „A biztonsági rendszereknek a reaktor működése közbeni tesztelése nemzetközileg elfogadott gyakorlat (…) A Paksi Atomerőmű Zrt. az átalakítás biztonságra gyakorolt hatását determinisztikus és valószínűségi elemzések együttesével vizsgálta, ami alapján az üzem közbeni karbantartás a biztonságot összességében növeli”.

Hadházy arra is rákérdezett, hogyan lehetséges, hogy az erőmű felső vezetésében egyetlen szakirányú felsőfokú végzettségű ember van (a humánpolitikai igazgató), és hogy egy olyan személy a biztonsági igazgató, aki két ember haláláért felelős egy saját hibás, a közlekedési szabályok durva megsértésével okozott balesetben, ezekre a felvetésekre azonban csak annyi érdemi reakció érkezett, hogy az érintettek megfelelnek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

És mégis reng a föld?
Nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Hivatal hazánkban is törvénybe iktatott földrengésbiztonsági ajánlásainak sem a már meglévő Paksi Atomerőmű, sem a tervezett bővítésének helye – írta az Átlátszó a megszerzett földtani kutatások adataira hivatkozva. A nukleáris létesítmények alatt ugyanis egy tektonikai törésvonal halad át, illetve felfedezhetők tízezer évnél fiatalabb földrengések nyoma. Ezeket az információkat eddig eltitkolták.
A paksi bővítéshez több mint 8 milliárd forintért végeztek földtani kutatásokat, amelynek eredményeit az oknyomozó portál közérdekű adatigénylés formájában kérte ki. A dokumentumok alapján a telephely nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlásainak, ugyanis "tilos olyan helyre atomerőművet építeni, ahol 10 km sugarú körben olyan törésszakasz található, amelynél az utolsó százezer évben felszíni elmozdulás volt”. Ez egy 2011-es magyar kormányrendeletben is szerepel.
Az Átlátszó birtokába került egy geológiai tanulmány kézirata is, amely, mint kiderült, a Paksi Atomerőmű megbízásából készült 2016-ban. Ebben a jelentés készítője, Magyari Árpád geológus azt írja, hogy "a telephely 10 kilométeres körzetében tízezer évesnél fiatalabb, 5-ös magnitúdójú vagy azt meghaladó földrengésekkel lehet számolni, a vizsgált területen nyilvánvaló jelei vannak negyedidőszaki töréseknek”. A földrengésbiztonsági megfelelőséget megkérdőjelező mondatok a végleges tanulmányban már nem szerepelnek. Sőt, a Tudományos Támogató Testület megállapította: A Zárójelentésben bemutatott információk bázisán a telephely alkalmasságát kizáró tényező nincs, a telephely atomerőmű létesítésére alkalmas.


Nem titkos, de nem nyilvános

Titokfelügyeleti eljárást kezdeményezett Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője Paks II beruházási szerződésének titkosításával kapcsolatban, ám időközben az illetékes miniszter megszüntette a dokumentum titkosságát. Jávor ezért azt kérte a bővítésért felelős kormánytagtól, Süli Jánostól, hogy a kért szerződést adja át neki. Süli azonban egyelőre nem teljesítette a kérést: az iratátadásra rendelkezésre álló határidőt indoklás nélkül 15 nappal meghosszabbította.