Sötét árny vetül a Brexitre

Publikálás dátuma
2017.07.12. 07:05
Fotó: Thinstock
Hidegzuhanyként érte a brit Brexit-javaslat az Európai Parlament vezetőit. Akár vétóra is hajlandó, derül ki az ezzel foglalkozó munkacsoport lapunknak eljuttatott írásából.

Bár elismerjük, hogy a Brexit egy demokratikus döntés eredménye, arról azonban sosem voltunk meggyőződve, hogy ez jó döntés lenne. Nem jó a gazdaságnak, bizonyosan nem jó Európa és az Egyesült Királyság világban betöltött pozícióinak, és ami a legfontosabb: nem jó a polgároknak. Az Egyesült Királyságnak a polgárok jogairól szóló dokumentumát olvasva pedig csak erősödik ez a véleményünk. A szöveg még azt az ambiciózus célkitűzését sem képes teljesíteni, hogy „a polgárokat tegye az első helyre”, ugyanis a homályosság és bizonytalanság sötét árnyát veti több millió európai polgár életére.

Az Unió Brexittel kapcsolatos főtárgyalója, Michel Barnier javaslatával összehasonlítva a különbségek rendkívül szembeötlők. Az uniós javaslat szerint a britek és az európaiak egyaránt megtarthatják ugyanazokat a jogokat és a védelem ugyanazon szintjét, mint amelyet jelenleg az élveznek. A kilépés időpontját megelőzően szerzett valamennyi jog közvetlenül érvényesíthető lesz, és egész életen át tartó védelmet, teljes viszonosságot és egyenlő bánásmódot biztosít. Ez az álláspont egyszerű, egyértelmű és tisztességes. Pontosan az, amit a britek többsége szeretne, amikor kijelenti, hogy meg kívánja tartani uniós polgárságát!

Ezt az ajánlatot három hét elteltével követte az Egyesült Királyság válasza, amely hideg zuhanyként ért minket. A brit kormány javaslata szerint a Brexitet követő naptól kezdve az európaiak „harmadik országbeli állampolgárnak” tekintendők. Ezek az állampolgárok az Egyesült Királyságban kevesebb jogot élvezhetnének, mint a britek bárhol az Unióban. Nem csupán arról van szó, hogy az európaiak elveszítik szavazati jogukat a helyi választásokon, hanem arról is, hogy jövőbeli családtagjaik is minimumjövedelem-követelmények hatálya alá esnek majd, és nem egyértelmű az sem, mi lesz a Brexit után született gyermekeik státusza. A brit javaslat a másodrendű polgárság kialakulásának valós kockázatát hordozza magában. Még a „Vote Leave” („Szavazz a kilépésre”) kampány nyilatkozatával is ellentétben áll. Az ugyanis ígéretet tett arra, hogy az uniós polgárok „a jelenleginél nem kedvezőtlenebb” bánásmódban részesülnek majd.

A viszonosság eme hiányán felül úgy tűnik, hogy Nagy-Britannia a bürokrácia új bajnoka kíván lenni. Minden családtagnak - a gyermekeknek is - külön kérelmet kell benyújtania a „letelepedett jogállás” megszerzéséhez. Azoknak, akik a türelmi időszak végére nem teljesítik az ötéves tartózkodási feltételt, két kérelmet kell benyújtaniuk: egyet azért, hogy maradhassanak, egyet pedig azért, hogy megkapják a „letelepedett jogállást”. A kérelmezők közötti azonos bánásmódot pedig semmi nem garantálja.

A bürokrácia azonban legyőzhető. Ami valóban aggodalomra ad okot, az a folyamatos bizonytalanság. Több mint egy évvel a Brexitről szóló népszavazás után a brit javaslat számos kérdést hagy megválaszolatlanul. Többet kell-e majd fizetniük az európai diákoknak, még akkor is, ha már jelentkeztek a 2019–20-as új tanévre? Garantálják-e az orvosok számára, hogy képesítéseiket továbbra is elismerik az Egyesült Királyságban? Miért nem esik szó egyáltalán azokról a határ menti ingázó munkavállalókról, akik az Egyesült Királyságban dolgoznak, de az Unióban élnek? És miért nem hajlandó a brit kormány egyértelműen kijelenteni, hogy az összes európai polgárra vonatkozó végső határidő nem előzi meg a Brexit dátumát?

Minden tiszteletünk a brit jogrendszeré, de ki kell mondanunk: a bíróságok által alkalmazott törvényeket olyan brit politikusok fogadták el, akik jelenleg még az elkövetkezendő évekre is képtelenek megadni a szükséges garanciákat, nemhogy egy egész életre! Ezért kell biztosítanunk mind a brit, mind pedig az európai polgárok számára, hogy jogaikat egy olyan mechanizmuson keresztül tudják érvényesíteni, amelyben az Európai Bíróság nagy szerepet játszik.

2019 elején az Európai Parlament képviselői végső döntést hoznak majd a Brexit-megállapodásról. Az elkövetkezendő hónapokban szorosan együtt fogunk működni az uniós főtárgyalóval és a 27 tagállammal, hogy segítsük a tárgyalások irányítását. Célunk egy ambiciózus és előremutató kilépési megállapodás kidolgozása. Le kívánjuk szögezni, hogy mielőtt az Unió és az Egyesült Királyság közötti új kapcsolatot meghatároznánk, jelentős előrelépésekre van szükség, különösen a polgárság, valamint a pénzügyi elszámolás kérdésében. 2019. március 30-án véget ér a tárgyalásokra szánt időszak, melynek meghosszabbítását nem támogatjuk. Ez ugyanis azt jelentené, hogy az Egyesült Királyságnak 2019 májusában európai választásokat kellene tartania – ami egyszerűen elképzelhetetlen.

Az Európai Unió közös küldetése a jogok kiterjesztése, kibővítése és előmozdítása, nem pedig csökkentése. A jogok visszamenőleges hatályú eltörlését semmiképpen sem támogatjuk. Az Európai Parlament fenntartja a jogot arra, hogy visszautasítson minden olyan megállapodást, melynek következtében az uniós polgárok – állampolgárságuktól függetlenül – a jelenleginél kevésbé kedvező elbánásban részesülnének. Úgy véljük, hogy itt olyan alapvető jogokról és értékekről van szó, amelyek az európai projekt központi elemét képezik.

Guy Verhofstadt, az EP Brexit-Koordinációs Csoportjának elnöke és az ALDE képviselőcsoport elnöke

Manfred Weber, a PPE képviselőcsoport elnöke

Gianni Pittella, az S&D képviselőcsoport elnöke

Gabi Zimmer, a GUE/NGL képviselőcsoport elnöke

Ska Keller és Philippe Lamberts, a Verts/ALE képviselőcsoport társelnökei

Elmar Brok, a Brexit Koordinációs Csoport tagja

Roberto Gualtieri, a Brexit Koordinációs Csoport tagja

Danuta Hübner, a Brexit Koordinációs Csoport tagja

Pincér és recepciós a legtöbb magyar
A Nagy-Britanniában dolgozó magyarok nagyjából fele recepciós, pincér vagy pultos, legalábbis a brit statisztikai hivatal (ONS) felmérése szerint legnagyobb arányban a brit kiskereskedelemben és vendéglátásban dolgoznak a magyarok. Mivel a két ágazatban az átlagnál magasabb a feketemunka aránya, jó eséllyel még több honfitársunk dolgozik ezeken a területeken. Az adatokból az is kiderült, hogy 5000 magyar pénzügyi területen dolgozott a felmérés elkészítésének idejében. Az egyéb kategóriába nagyjából 20 ezren kerülteki, őket túlnyomórészt az egészségügyben és az építőiparban foglalkoztatják.
A 444.hu által ismertetett tanulmányból kiderült, hogy a brit statisztikusok adatfelvétele alapján 81,3 ezer magyar tartózkodik életvitelszerűen Nagy-Britanniában. Mivel ez a szám egy nagyobb háztartási adatgyűjtésből származik, sokan kimaradhattak a statisztikából, azaz a 81 ezres szám inkább alsó becslésnek tekinthető. A tanulmány Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia és a balti országok állampolgárainak munkaerőpiaci és társadalmi helyzetével foglalkozik.
A kutatásból kiderült még, hogy a vizsgált országok állampolgárai közül lengyelből van a legtöbb Nagy-Britanniában (813 ezer fő), ehhez képest a többi küldő ország nagyságrendileg már sokkal közelebb van egymáshoz (a 50–150 ezer fő közötti sávban mozognak). A magyarok között a legnagyobb a dolgozók aránya (84,3 százalék), miközben ez az arány a csehek körében a legalacsonyabb, de még mindig elég magas (72,8 százalék).


May nem fog magától menni

Abszolút többségének június 8-i elvesztése óta folyamatos nyomás nehezedik Theresa Mayre, hogy vonuljon vissza a Konzervatív Párt éléről, de legkésőbb az októberi pártkonferencián nevezze meg távozásának időpontját. Két dologban szinte valamennyi tory egyetért: az egyik, hogy a mostani rövid kampány, majd az országot ért tragédiák kezelése során mutatott teljesítménye miatt nem szabad még egy választási hadjáratba belemenni vele. A másik, hogy a Brexit-tárgyalások végéig nem kellene elvenni Maytől a Downing Street 10. kulcsát, mert a vezetőváltás a Munkáspárt malmára hajtaná a vizet, illetve végzetesen megzavarná, vagy késleltetné az amúgy is kurtára szabott, bonyolult tárgyalásokat.

Legutóbb a hamburgi G20 csúcstalálkozón ismételte meg az ostromlott kormányfő, hogy "a legteljesebb mértékben szerepet kíván játszani” a 2019. március 29-én lezáruló, "rendkívül fontos ügyeket érintő megbeszéléseken”. Theresa May kijelentését megelőzően Boris Johnson külügyminiszter elismerte, a kormányfő politikai kilátásai nagyon borúsak. A miniszterelnöki pozíció egyik fő várományosa szerint May "hihetetlen méltósággal és elszántsággal" lett úrrá a problémákon.

FOTÓ: GETTY IMAGES/MATT DUNHAM

FOTÓ: GETTY IMAGES/MATT DUNHAM

Az EU-népszavazás előtt a bennmaradás híveinek táborát szaporító May korai kiszorítása katasztrofális hatással lenne a Brexit-tárgyalásokra abból a szempontból is, hogy az utóbbi időben a kilépésért felelős miniszter, David Davis küzdötte fel magát a "trónörökös" szerepére. Ez azért furcsa, mert 2001-ben és 2005-ben is alulmaradt a vezetőválasztási versenyben, másodjára a fiatal és tapasztalatlan, de karizmatikus David Cameronnal szemben. Bár az emberek úgy vélik, Davis uralja leginkább a kormány tagjai közül a Brexit technikai részleteit, ő maga sincs meggyőződve, hogy megegyezésre lehet jutni.

A Theresa Mayt jól ismerők nem kételkednek abban, magától nem fog lemondani. Brexit-ügyben minden oldalról veszélyek leselkednek rá. Június 8-a óta nem veheti készpénznek, hogy át tudja vinni a parlamenten a kemény Brexitet, az egységes piacból és a vámunióból való kilépést: bennmaradás-párti tory és munkáspárti politikusok módosító indítványok sorozatával nehezíthetik az életét. Jeremy Corbyn, az ellenzék vezére a kormányfő ismételt parlamenti leszavazásával akár egy bizalmatlansági indítványig is eljuthat. - R. Hahn Veronika, London

Szerző

Pénzlenyúlásra is alkalmat ad a kulturális főváros cím

Publikálás dátuma
2017.07.10. 07:01

Hét magyar város pályázik a 2023-as címre és ha a győztes jól sáfárkodik, a projekt a kultúra mellett a helyi szociális és gazdasági fejlődést, a munkahelyteremtést is segítheti.

Hazai filmes és zenei világsztárokkal, a földrajzi helyzet nyújtotta lehetőségeket kihasználva, hagyományaikat továbbépítve készül hét magyar város a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa (EKF) cím elnyerésére. A pályázatot december 20-ig lehet benyújtani, és a jövő év végén derülhet ki, melyikük viselheti a címet hat év múlva. A győztes város 1,5 millió euró (462 millió forint) hozzájárulást kap az Európai Uniótól.

A kultúra és a kreativitás hozzájárul a városok szociális fejlődéséhez, a gazdasági növekedéséhez és a munkahelyteremtéshez - derült ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett, a kontinens városait összehasonlító kutatásából. A települések mérete nem döntő a kulturális és kreatív teljesítmény szempontjából, több országban is a vidéki városok végeztek a legjobb helyeken. Magyarországon négy települést, Budapestet, Győrt, Szegedet, és a 2010-es EKF-címet elnyert Pécset vizsgálták. Fővárosunk hetedik lett a 21 kiválasztott nagyváros közül "jelentős kulturális vibrációja" miatt. A vizsgált 64 kis- és közepes város között Pécs a 38., a város egészére kiterjedő felújítási munkálatai, új kulturális központok és a kulturális negyed építése okán, Győr - jelentős számú kulturális rendezvényével - a 41., Szeged a tudomány, a média és a webes beruházások által elősegített "kreatív gazdaság" fejlődésével a 42. lett.

Az EKF-címet Melína Merkúri, görög színész-énekesnőnek és Jack Lang francia kulturális miniszternek köszönheti a kontinens. Melína Merkúri 1981-ben országa történetének első női kulturális minisztereként javasolta a programot, amelynek fő céljai: az európai kultúrák gazdagságának és sokszínűségének hangsúlyozása; az európai polgárok közötti kölcsönös megértés elősegítése; a közös európai gyökerek és a közös célok tudatosítása. Két évvel később a demokrácia bölcsője, Athén lett az első birtokosa az Európa Kulturális Városa címnek.

Eger igazi nagyágyúval száll ringbe a címért: Koltai Lajos Kossuth-díjas operatőr művészeti igazgatóként felel a programok kidolgozásáért, s építészekből, filmes szakemberekből, egyetemi oktatókból álló csapat segíti. Egyik sarokpontjuk a Gárdonyi-örökség innovatív bemutatása, de víziójukban a film és a képzőművészet kapja az igazi főszerepet, tekintettel Illés György és Kepes György egri kötődésű művészek örökségére. A város brit partnere Leeds, amely szintén pályázik a címre. 2004-ben Eger is pályázott a 2010-es címre, de Pécs lett a befutó. A barokk város azonban épphogy lemaradt, így sokak szerint most nagy eséllyel indul.

Debrecenben fórumokat és konferenciákat szerveznek, hogy minél szélesebb körben begyűjtsék a helyiek, kulturális fővárosra vonatkozó javaslatait. Ezek révén áll majd össze, várhatóan ősz végére a pályázati anyag. A hajdúsági főváros is jelentkezett 2010-re, és bár nem nyert, a pályázatában vállalt fejlesztéseket megvalósította. Infrastruktúrája készen áll, így most nem az új épületekre, hanem a programokra helyezik a hangsúlyt. Abban bíznak, hogy szeptember végére több mint 23 ezer debrecenit tudnak megszólítani, s ezért minden itt élő a sajátjának érzi majd a pályázatot.

Gödöllőn az EKF-es tervek között kiemelt helyen szerepel, hogy a város főterének átalakításával egy állandó szabadtéri színpadot hozzanak létre, a Testőrlaktanya és a Bezsilla-villa pedig új művészeti terekkel bővülne. A város tavaly 700 kulturális programnak, köztük 12 fesztiválnak adott helyet, idén pedig először megrendezik a Díjnyertes magyar filmek hetét – ez is jelzi, hogy Gödöllő „kulturálisan készen áll” a kihívásra. A programiroda gazdái fontosnak nevezték a testvérvárosok bevonását is.

Veszprém a vonzáskörzetében található bakonyi és balatoni régiót is bevonná programjába. Porga Gyula veszprémi és Lengyel Róbert siófoki polgármester nemrég egyeztetett is erről. Veszprém már együttműködési megállapodást kötött a tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetséggel, valamint a régió vendéglátósainak és borászainak Balatoni Körével. Porga Gyula szerint nem egy fesztivál-fővárosi titulusra pályáznak, sokkal inkább település-és régiófejlesztési, közösségépítési programot kívánnak megvalósítani.

Tizenkét, a térséghez kötődő, országosan ismert és elismert embert szeretnének megnyerni pályázatuk nagykövetének. Miklósa Erika operaénekes, Likó Marcell, a Vad Fruttik frontembere és Vásáry Tamás zongoraművész, karmester is igent mondott már felkérésükre.

Győr a város minden társadalmi rétegét szeretné megnyerni a pályázatnak. A helyi társadalmi csoportokat külön, személyesen is megszólították, közvélemény-kutatást is végeztek a kezdeményezés támogatásáról, és folyamatosan kérnek ötleteket. Minden jel, felmérés arra utal, hogy a győriek tekintélyes része támogatja a pályázatot. Tudományosan elemezték a korábbi nyertes pályázatokat. Szlogen- és logópályázatot is kiírtak, amelyet a végleges tenderig, az előkészítő szakaszban használnak. A győztes az "Enjoy the flow" - "Élvezd a sodrást" - lett. A készülő pályázat tartalmáról egyelőre nem árulnak el részleteket.

Tokaj tavaly döntötte el, hogy pályázik. Posta György polgármester a Népszavának külön hangsúlyozta: nemcsak a város, hanem a Tokaj-Hegyaljai Világörökséghez tartozó további 26 település közösen venne részt a projektben. Az utóbbi években az országos tendenciának megfelelően a helyi lakosság egy része boldogulását keresve nyugatra vágyik és költözik – tette hozzá, s ha ezt a folyamatot meg szeretnék állítani, nagy volumenű fejlesztéseket kell megvalósítaniuk, melynek fókuszpontjai: a bor, a kultúra, a természeti és világörökségi értékek. Az elmúlt tíz évben több mint hárommilliárd forintot fordítottak a kulturális infrastruktúra fejlesztésére: konferencia-központ, színház, bormúzeum épült és átadták a 2500 fős szabadtéri Tokaji Fesztiválkatlant.

Szombathely pályázata négy pilléren nyugszik: a város kétezer éves múltja, a hármas határ közelsége, az éltető víz, s maga város közössége. A vasi megyeszékhely az ország egyik legzöldebb városa, de a zene és a tánc központja is, lévén itt rendezik a Savaria Nemzetközi Táncversenyeket – pályázatukat erre alapozták.

Navracsics Tibor: nem lobbizhatok
- Mi az EKF célja, értelme?
- Az Európai Kulturális Fővárosok az EU egyik legsikeresebb programja, az Erasmus+ mellett, már 32 éve. Az adott város rengeteg előnyt kovácsol a címből: egy egész éves programsorozaton keresztül összetartja a helyieket, vonzza a turistákat, és gazdaságélénkítő hatása is van - nyilatkozta lapunknak az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa.
- A protokolláris eseményeken a marketing szempontokon túl mit profitálhat egy város az EKF címből?
Pécs - Zsolnay negyed

Pécs - Zsolnay negyed

- Vegyük például Pécset. 5 kulcsfontosságú infrastrukturális fejlődés valósult meg az év kapcsán: a Dél-dunántúli regionális Könyvtár és Tudásközpont, a Kodály Központ, a Zsolnay Kulturális Negyed, a Múzeum utca és közterek, közparkok felújítása. De az EKF adott lendületet Budapest-Pécs autópálya befejezéséhez is. Ráadásul a kulturális év ideje alatt 27,5 százalékkal nőtt a turisták száma 2009-hez képest.
- Ön szerint Pécs eléggé élt a lehetőséggel?
- Amennyire tudom és tudtam követni Pécs kulturális életét, teljes mértékben.
- Veszprémiként örül, hogy a város pályázik? Mit gondol szülővárosa esélyeiről?
- Persze, hogy örülök. Számomra Veszprém eddig is Európa kulturális fővárosa volt. Már számtalanszor bizonyította európaiságát a város - ott a helye hivatalosan is a Fővárosok között.
- Részt vesz valamilyen módon (tanácsokkal, információkkal, brüsszeli lobbizással) a pályázat bonyolításában?
- Ugyanakkor semmilyen előkészületben, lobbizásban nem vehetek és nem is veszek részt, tőlem függetlenül történik a pályázatok értékelése is.

Menetrend

A címet 2023-ban Magyarország és - mai információk szerint - az Egyesült Királyság egy-egy városa viselheti. A pályázatot február 20. óta lehet benyújtani tíz hónapon át, december 20-ig. Az Emmi egy független, az Európai Unió intézményei által kijelölt szakértői testület közreműködésével várhatóan jövő nyáron választja ki a szerintük legalkalmasabb pályázót. 2018 végén derülhet ki, melyiküké lesz az EKF-cím 2023-ban.

Janus arc
Pécs 2010-ben volt kulturális főváros. Mivel első magyar városként nyerte el a címet, az előkészületekért felelős helyi és országos vezetők, a rendezvény körül bábáskodók sok hibát elkövettek. Az összes tervezett EKF-beruházás munkálatai csúsztak, több el sem készült 2010-ben.
A pécsi program jellemzője volt, hogy politikai kapcsolatokkal rendelkező gazdasági vállalkozások jutottak munkához (eleinte az MSZP-sekhez köthetők, 2009-től pedig, miután a Fidesz átvette a város irányítását, a fideszesek), s arra is akadt bőségesen példa, hogy az alvállalkozók belerokkantak, mert nem fizették ki őket. Ezzel kapcsolatban jelenleg is folyik büntetőper.
Pécs - Zsolnay negyed FOTÓK: Népszava

Pécs - Zsolnay negyed FOTÓK: Népszava

A fentiek ellenére 44 milliárd forint értékű ingatlanfejlesztést valósítottak meg az EKF kapcsán. Elegáns, remek akusztikájú koncertközpont, látványos könyvtár, rangos tárlatok fogadására alkalmas kiállítóterem épült, a Zsolnay porcelángyár elhagyott ipari csarnokaiban kulturális parkot alakítottak ki, emellett megújultak Pécs közterei. Mindez többnyire magas építészi színvonalon történt (a tervek arattak a nemzetközi és hazai versenyeken), ugyanakkor az a remény nem vált valóra, hogy az új épületek a város ikonikus jeleivé váljanak. Pécs látogatottságán az EKF-beruházások és -programok alig lendítettek valamit.
Pécs - Zsolnay negyed FOTÓ: H Szabó Sándor

Pécs - Zsolnay negyed FOTÓ: H Szabó Sándor

Ebben szerepet játszhat, hogy 2010 után lényegesen kevesebb pénz jutott kulturális rendezvényekre, mint az EKF évében. De az is, hogy az előkészületek hibáit elszenvedő város közösségei nem ébredtek rá saját erejükre 2010-ben és utóbb sem, holott ez fontos célja volt a pályázatnak. Ráadásul a gazdasági teljesítmény az elmúlt hét évben drámaian visszaesett, Pécsen alig akad perspektivikus és jól fizető munkahely, emiatt a fiatalok külföldre és az ország más régióiba menekülnek.
A város legnagyobb foglalkoztatója az egyetem, aminek viszont erősíti vonzerejét az EKF révén megszületett kulturális vagyon, s az, hogy Pécsen – vidéki viszonylatban - még mindig hangulatos az élet, a városban sétálni, leülni egy kávéra, sörre egyfajta esztétikai öröm.



Szerző

Ketrecbe zárt Pride - Értelmétől fosztják meg a felvonulást

Publikálás dátuma
2017.07.07. 22:00
A tavalyi felvonulás egy pillanata FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
A rendőrség a várakozásokkal ellentétben mégis hermetikusan elkordonozza az idei Pride-felvonulást. A szervezők nem értenek egyet a döntéssel: alternatív útvonalon, akár kordonbontással vonulnak.

Bár a szervezők korábban azt közölték, lehet, lefújják a Budapest Pride-ot, ha kordonok között kell vonulniuk, a rendőrség mégis hermetikusan elzárja őket. A 22. Budapest Pride mai felvonulását a BRFK szerint ugyanis bejelentett ellentüntetők fogják megzavarni – bár azt többszöri kérdésre sem adták meg, kik, hol és mikor fognak a melegfelvonulás ellen tiltakozni. Ezzel fenntartják azt az évtizedes gyakorlatot, hogy a menetet elzárják, elszeparálják a várostól és annak lakóitól, tehát megfosztják értelmétől a felvonulást.

Vonul az MSZP is
A Pride a pártoktól független ügy. Arról szól, hogy milyen országban akarunk élni: kirekesztő vagy befogadó társadalomban – írta Botka László és Molnár Gyula. A szocialista párt miniszterelnök-jelöltje és elnöke közösen hangsúlyozta: a politika feladata, hogy biztosítsa azokat a kereteket, hogy a magánéletét mindenki úgy élhesse meg, ahogy akarja. A budapesti MSZP, ahogy eddig, most is ott lesz a Budapest Pride-on.

Az ilyen meneteknek ugyanis éppen az az egyik céljuk, hogy bemutassák a társadalomnak: az LMBTQ emberek sokszínűek, őket is egyenlő jogok illetik meg. Dojcsák Dalma, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa lapunknak azt mondta: a várostól elzárt, „láthatatlan” menet kevesebb eséllyel tudja felhívni a figyelmet azokra a társadalmi problémákra, amelyekkel a többségitől eltérő nemi identitású és/vagy szexuális irányultságú embereket nap mint nap szembesülnek. A rendőrség döntése ráadásul megakadályozza, hogy mozgás közben bárki csatlakozzon, vagy elhagyja a menetet, ami pedig a gyülekezési szabadság része lenne – hívta fel a figyelmet a szakértő. Ezen felül még a forgalmat is aránytalan mértékben korlátozzák a kordonok, hiszen a közlekedés csak a kerítések elbontása után indulhat újra, ahelyett, hogy az utolsó felvonuló mögött már elhajthatna a villamos.

A Budapest Pride szóvivője, Karlik Cintina pénteken közölte, alternatív útvonalon, akár kordonbontással vonulnak, mert a rendőrség teljes területzárását túlzónak tartják. A Pride szervezői egyébként már több hete bejelentették: az idén nem kérnek a kordonfolyosóból, és mindent megtesznek, hogy a felvonulók biztonságának garantálása mellett a véleménynyilvánítási és gyülekezési joguk is végre maradéktalanul érvényesülhessen. A TASZ egyetért a szervezőkkel, és támogatják, hogy nem hagyják jogaik csorbítását azzal a hamis indokkal igazolni, hogy a rendőrség őket védi meg. A teljes kordonozás indoka eredetileg a felvonulók biztonsága volt, ami legitim cél.

FOTÓ: Tóth Gergő

FOTÓ: Tóth Gergő

Az utóbbi években azonban a körülmények jelentősen megváltoztak. A Pride szervezői és a velük minden évben együttműködő több száz önkéntes rengeteg erőfeszítést tett, hogy önkéntesekből és jogászokból álló menetkísérő csoportok biztosítsák a felvonulók biztonságát, illetve feloldják és dokumentálják az esetlegesen felmerülő jogsértéseket. De nem csak a felvonulók, a TASZ is jogi megfigyelőkkel lesz jelen. Ennek eredményeként mára a Budapest Pride lett a legjobban szervezett demonstráció Magyarországon. Másrészt a tapasztalatok azt mutatják, hogy maroknyi szélsőjobbos ellentüntetőnél többre nem nagyon lehet számítani, ráadásul a rendőrségnek számos eszköz áll rendelkezésre a felvonulók biztonságának szavatolására.

„Nem igaz, hogy a rendőrség nem tehet mást, mint hogy kordonfalat húz fel a menet mindkét oldalán, a vonulás teljes hosszán. A legkézenfekvőbb lehetőség az volna, hogy ha az ellentüntetők közül valaki erőszakos cselekményt követ el, akkor ellene azonnal intézkednek és eljárást indítanak” - legalábbis Dojcsák Dalma szerint. Ha ezt a rendőrség következetesen kommunikálná, majd így is járna el, néhány notórius rendzavarón kívül biztosan kevesen kockáztatnák a szabadságvesztés-büntetést. Különösen hatékony lenne Dojcsák szerint ez az eszköz most, amikor jogerősen elítélt a bíróság több, homofób erőszakos bűnelkövetőt is. A rendőrség mégsem ezt az eszközt választotta, hanem a kordont, amivel annak a több tízezer jókedvűen ünneplő felvonuló szabadságát korlátozza. „Elvárjuk a rendőrségtől, hogy a hátralévő időben fontolja meg, valóban a békés tüntetők jogait korlátozó eszközhöz nyúl-e azért, hogy a biztonságukat garantálja. Jogállamban ez a lépés elfogadhatatlan és jogsértő. Jogállamban nem a békés tüntetőket, hanem az erőszakos ellentüntetőket szorítja rácsok közé a rendőrség” - vélekedett a TASZ munkatársa.

Körbezárt szabadságünnep
Rácsok közé zárva vagy szabadon? Voltak idők, amikor a kérdés fel se merült. Jó, ha emlékszünk rá: tíz éven át atrocitások nélkül tartották meg a felvonulást, először 1997-ben, mindössze néhány száz résztvevővel. A Budapest Pride ellen – amit kezdetben meleg büszkeség napjának, majd meleg méltóság menetének neveztek – később is csupán néhányan tüntettek. Csendben álldogáltak az út szélén, feliratokat tartottak maguk elé. Különösebb forgalomkorlátozásra sem volt szükség.
A pokol 2007-ben szabadult el. A Jobbik által is hergelt szélsőjobboldali, hungarista és náci csoportokat felbátorították az előző őszi kormányellenes utcai zavargások. Arra a következtetésre jutottak, ha egyszer lehet tévészékházat foglalni, törni-zúzni, rendőrautót is felgyújtani, akkor nincs akadálya annak sem, hogy szétverjék a „buzikat”. Szabályos lincshangulatban támadtak rá a békés felvonulókra.
A következő évben – az MSZP kormányzása idején – a rendőrség első körben megtiltotta a pride-ot. A szocialisták, a szabad demokraták és a civil szervezetek hevesen tiltakoztak, a rendőrség (a politikai nyomástól aligha függetlenül) saját magától visszavonta a tiltó határozatot. Ekkor jelentek meg a kordonok. A résztvevőket mégsem sikerült megvédeni. A kórusban gyalázkodó csőcselékből maró folyadékot öntöttek a vonulókra, üvegeket, tojásokat, köveket dobáltak. Nyolc rendőr is megsérült, a vandálok tizenhárom rendőrautót törtek össze.
A Fidesz kormányra kerülése után a BRFK többször is megpróbálkozott a Pride betiltásával, a rendőrség a bíróságról pattant vissza. Egyik évben például az volt az ürügy, hogy az árvízi védekezés miatt nincs elég fémkordon: a felvonulást ekkor is megrendezték, csak éppen rövidített útvonalon.
Elvétve előfordul, hogy valaki a jó ízlés határát feszegető módon vesz részt a felvonuláson: egy-egy ember a sokezres tömegből. A szélsőjobboldali propaganda kéjjel terjeszti az ilyen felvételeket, és akkor sem zavartatja magát, amikor kiderül, hogy a fotó nem is Magyarországon készült.
A Budapest Pride – aki volt már ott, az tudja – valójában hatalmas és vidám szabadságfesztivál, ahol a heterók együtt ünnepelnek az LMBTQ-közösség tagjaival. Ha úgy tetszik: a szivárvány minden színében.
Tart a kordonvita a Budapest Pride szervezői és a rendőrség között. A szervezők szerint a rendezvénynek akkor van igazán értelme, ha nem karanténban kell vonulni, a rendőrök biztonsági szempontokra hivatkoznak.
Az idei felvonulás napján, szombat kora este szélsőjobboldali, fajvédő szervezetek Vecsésen új mozgalom alapítására készülnek. Lehet, hogy jelenlétüktől megkímélik a fővárost, de a pride így sem ígérkezik zavartalannak. A Kossuth térre, ahonnan a menet indul, ellentüntetést jelentettek be. A demonstrálók – mint az felhívásukban olvasható – azt szeretnék elérni, hogy „ne jussunk Nyugat-Európa sorsára”. - Czene Gábor


Külföldön így vonulnak

Erdély

Öt-nyolcszáz ember vett részt a múltheti kolozsvári Pride-on, ami az első hasonló rendezvény volt, amit valaha Erdélyben rendeztek. A város vezetése végül nem a szervezők által eredetileg kért, a város központját is érintő útvonalra adott engedélyt, hanem a Szamos-part félreeső, néhány száz méteres szakaszára. Ezzel a szervezők szerint a városháza úgy engedélyezte a rendezvényt, hogy közben el is dugták azt. A felvonuláson sok magyar család is részt vett gyermekeivel. Többen elmondták, hogy olyan társadalmat szeretnének, ahol nincs helye a gyűlölködésnek, a megbélyegzésnek és a kirekesztésnek

Spanyolország

“Az LMTBQ-jogokért az egész világon” – állt egy hete a madridi Pride elején kifeszített óriási transzparensen, amely mögött felsorakoztak Spanyolország négy legnagyobb parlamenti pártjának, köztük a kormányzó konzervatív Néppártnak prominens politikusai. Mindannyian arról beszéltek, hogy jó látni a spanyol társadalom nyitottságát, toleranciáját, amelyben a világ számára referenciát jelentenek. Ugyanakkor továbbra is küzdeni kell a hátrányos megkülönböztetés, a kirekesztés ellen.

Ukrajna

Komolyabb provokációk nélkül zajlott le az idén a melegfelvonulás az ukrán fővárosban a múlt hónap közepén. A felvonulók és a rendőrök arányát nézve nem csoda, hogy nem tört ki igazán nagy botrány: az idei KievPride-on mintegy ezren vettek részt, a rendet pedig körülbelül öt és félezer rendőr felügyelte. A város központjában lévő Sevcsenko parknál - ahonnan a menet indult - fémdetektoros kapukat helyzetek el.

Kanada

Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke a Toronto Pride-on vett részt a múl hónap végén, sőt, a menet elején haladva csatlakozott hozzá John Tory, Toronto polgármestere és Kathleen Wynne, Ontario kormányzója is. A kanadai miniszterelnök egy szivárványos sávokkal kiegészített kanadai zászlót lengetett, illetve az alkalomra egy egészen különleges zoknival is készült.

Szerző