Nyári tábor Tiszaroffon

Publikálás dátuma
2017.07.12. 07:17

Idén harmadik alkalommal rendezik a tiszaroffi nyári tábort hátrányos helyzetű gyerekeknek. Az Összefogás a Jövőért Alapítvány szervezésében megvalósuló, napközis jellegű tábort a mélyszegénységben élő diákok megsegítésére hozták létre, a gyerekek szórakoztató programok keretében, gyakorlott pedagógusok felügyelete mellett vehetnek részt készségfejlesztő foglalkozásokon.

Szerző

Tízmilliárdból épülhet uszoda Veszprémben

Publikálás dátuma
2017.07.12. 07:11
Gigaberuházás lélegzetelállító látványterv nélkül
Négymilliárd helyett tízmilliárd forintból épülhet uszoda Veszprémben. Mert így majd nemzetközi versenyeket is lehet rendezni benne érvel a kormány.

Noha a vonatkozó kormányhatározatban négymilliárd forintban határozták meg a veszprémi uszodaépítés költségeit, a város önkormányzata által elkészített megvalósíthatósági tanulmány már mintegy tízmilliárd forintban jelölte meg a forrásigényt. A jelentős költségnövekedést a kormány a beruházás komplexitásával indokolja, terveik szerint az uszoda többfajta igényt is ki tud majd elégíteni.

Az uszodát évek óta tervezik. Mivel Veszprém híján van a vizes létesítményeknek, a 2015-ös, az ellenzéki erők által támogatott Kész Zoltán független jelölt győzelmével végződő időközi országgyűlési választások során a Fidesz számára jó kampányfogásnak tűnt egy hatalmas uszodakomplexum beígérése. A kormánypárti jelölt veresége után az uszodaépítés már nem tűnt annyira fontosnak az egyébként fideszes vezetésű városban, ám mivel 2015-ben maga Orbán Viktor hagyta jóvá a beruházást, valamit mégis csak tenni kell.

A gigaberuházás lélegzetelállítónak korántsem nevezhető látványtervei 2016 októberére készültek el, az önkormányzat ekkor fogadta el a jócskán megnövekedett költségvetést tartalmazó megvalósíthatósági tanulmányt is - ám hogy a létesítmény mikorra készül el, továbbra sem tudni. Az építkezés megkezdését ígérték már 2016-ra, 2017-re is; most úgy tűnik, 2018-ig még várni kell, az uszodát pedig leghamarabb 2019-ben élvezhetik a veszprémiek.

,,Tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló forrást meghaladja a tanulmányban szereplő összeg, indokolt új előterjesztés alapján a kormány ismételt döntése" - reagált Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára Mesterházy Attilának (MSZP) az uszodaépítést firtató kérdéseire. Tájékoztatása szerint az új előterjesztés idén kerülhet a kormány elé, ez fogja tartalmazni a beruházás befejezésének várható időpontját is. Fónagy szerint egyébként azért kell több pénz, mert - mint fogalmazott - az uszoda "egyaránt alkalmas lesz nemzetközi versenyek lebonyolítására, kielégíti a lakossági igényeket, továbbá tanuszodai funkciót is be fog tölteni".

Hol vannak a tanuszodák?
A tervezett 25-ből eddig egyetlen tanuszoda épült meg a tanuszodaprogram keretében - írta a Magyar Nemzet. A program bejelentésekor, 2014-ben egyébként még 32 uszodáról volt szó, a céldátum akkor 2015 volt. A fejlesztési minisztérium tájékoztatása szerint 21 uszoda építése még folyik, reményeik szerint jövőre készülhetnek el. A főváros XI. kerületében és Vajszlón még csak a közbeszerzési eljárás előkészítése zajlik.

Szerző
Témák
uszoda Veszprém

Felzárkóztatás egyenlő szegregáció

Publikálás dátuma
2017.07.12. 07:10
FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Nyolc éve nem készült állami megrendelésre átfogó szegregációs kutatás. Ujlaky András, a CFCF kuratóriumi elnöke szerint a szegregált intézmények felszámolására sincs kormányzati program.

- Úgy tűnik, a korábbi hírekkel ellentétben mégsem húzta le teljesen a redőnyt az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF). Ön a múlt héten is bíróságon képviselte a szervezetet.

- Az igaz, hogy forráshiány miatt már nem tudunk látványosan tevékenykedni, de nem zártuk be az alapítványt, korábbi tevékenységünk egy részét a Rosa Parks Alapítvány viszi tovább, ami elsősorban nem jogvédő, hanem kifejezetten segítő tevékenységet folytat. Van egy programja, a Láthatatlan Tanoda, aminek a célja, hogy lehetőséget teremtsen roma gyerekek számára az integrált, minőségi oktatásba való bekerüléshez. A jogvédelem területén pedig van még néhány folyamatban lévő perünk, amit végigviszünk.

- Mint az elmúlt keddi személyiségi jogi per...

- Igen. Ez egy szegregációs per, hiszen a szegregáció személyiségi jogi kérdés is. Nyolc éve indítottuk a mindenkori oktatási minisztérium ellen, az egyenlő bánásmódról szóló törvény alapján. Annak ellenére, hogy jogszabály tiltja az iskolai szegregációt, az egymást követő kormányok, minisztériumok igazából soha semmit nem tettek ellene. Azt szeretnénk elérni, hogy a bíróság kötelezze az éppen illetékes tárcát érdemi intézkedésekre.

- De hiszen a kormány azt kommunikálja, hogy fellép a szegregáció ellen.

- Nagyon nehéz követni, mi történik helyben. Nem igaz, hogy készülnek vizsgálatok, hatástanulmányok, a korábbiakkal ellentétben a jelenlegi kormány nem ad pénzt ilyenekre. Nyolc éve nem készült állami megrendelésre átfogó szegregációs kutatás. Egy helyi vizsgálat - nem tudom, honnan volt rá pénz - nemrég ugyanakkor kimutatta: a mátészalkai térségben teljessé vált a szegregáció, majdnem minden roma gyerek elkülönített osztályba jár. Szörnyű a helyzet.

- Nincs semmilyen felzárkóztató program sem, ami jó irányba mutathat?

- Mi a felzárkóztatás? Egy 1963-as, MSZMP KB határozatban jelent meg először a fogalom, amikor kötelezővé tették a roma gyerekek számára, hogy iskolába járjanak. Aki nem ment, azért jött a rendőr és elvitte. Ekkor jöttek rá a pártban, hogy sok a roma gyerek, viszont a nem roma szülők nagy része nem szeretné, hogy a gyereke cigány mellett üljön. Kitalálták a felzárkóztatást, hogy akkor rakjuk őket külön osztályba, zárkózzanak fel, és majd utána mehetnek a normál osztályokba. Az évtizedek során többször előkerült már ez a koncepció, de még soha senki nem határozta meg, pontosan kit, hogyan zárkóztassanak fel, hogyan mérik, mikor válik "felzárkózottá", mi történik utána. A felzárkóztatás történetét nem sokan ismerik, de azt szinte mindenki érzi, hogy ha felzárkóztatás van, akkor külön osztály, és így szegregáció van. A szegregált intézmények felszámolására pedig semmilyen kormányzati program nincs.

- A felzárkóztatás sehogy sem lehet sikeres?

- Nálunk több mint fél évszázada megy a felzárkóztatás, mindenféle eredmény nélkül. Én nem találtam még példát arra, hogy az apartheid valahol működött volna. Az Egyesült Államokban sem. Ott igen jól van dokumentálva, hogyan javultak az oktatási eredmények, amikor megszüntették a fekete és fehér gyerekek elkülönített oktatását. De minden más statisztika is azt mutatja, hogy a szegregált oktatásból nem kerülnek ki sikeres gyerekek.

- Azt, hogy valami nagyon nem jól működik nálunk, azt az uniós kötelezettségszegési eljárás megindítása is jelzi.

- És azok a bírósági ítéletek is, amelyek sorra marasztalják el a szegregáló iskolákat. Az állam mégis védi ezeket az intézményeket. Az Antiszegregációs Kerekasztallal sem mentünk sokra. Az elején a CFCF is tagja volt, vezetőnk, Mohácsi Erzsébet elkészített egy 17 pontos tervet, amit a kerekasztal minden tagja elfogadott, kivéve a minisztériumot. Ők - indoklás nélkül - elutasították. Mi ekkor léptünk ki, majd szépen lassan a többi szakértő is. Nincs valós politikai akarat, nem értem, miért jó a mindenkori kormányoknak, hogy fenntartják ezt a helyzetet. Minden kormánynak megvolt, megvan a maga szegregátora: a szocialisták részéről Káli Sándor, Miskolc egykori polgármestere is az elkülönített oktatás mellett állt, Gúr Nándor is tett hasonló kijelentéseket. Ehhez nem kell jobbikosnak lenni. A mai kormány legprominensebb szegregátora pedig Balog Zoltán miniszter.

- A politikai akarat mellett, úgy tűnik, a társadalmi akarat is hiányzik.

- Bíró András antropológus mondta húsz éve: a szegregáció melletti kiállás gyakorlatilag az egyetlen olyan téma, amiben a magyar lakosság szinte teljesen egyetért. A politikusok sokat tehetnének. Ha Balog miniszter egyszer megértené és mindenféle bírósági nyomás nélkül bezáratna egy szegregáló iskolát ahelyett, hogy az egyházakon keresztül támogatja őket, elkezdene megváltozni a közhangulat is. Amikor Lázár János még Hódmezővásárhely polgármestereként felszámolta a városban az iskolai szegregációt, egy pisszenés se volt. Meggyőzte az embereket az intézkedések helyességéről, azóta is jól működik. Sajnálom, hogy nem ez az irány a hivatalos kormányzati policy.

- Ehhez a roma szülőket is meg kell győzni. Volt már rá példa, hogy ők tiltakoztak a szegregált iskola bezárása ellen.

- A strasbourgi bíróságnak van egy határozata, amit egy ostravai ügyben hoztak, ahol azzal védekezett a cseh állam, hogy a roma szülők aláírásgyűjtésbe kezdtek gyermekeik szegregált iskolában való maradásáért. A bíróság kimondta, a lista nem igazolta, hogy a szülőket megfelelően tájékoztatták arról, milyen kimenetele lesz ennek. Lehet őket úgy kérdezni, akarják-e, hogy a város másik felébe utazzon a gyerek, olyan iskolába, ami tele van gádzsó tanárokkal, diákokkal. Lehet, hogy erre valóban sokan azt mondják: nem. De lehet azt is kérdezni, szeretnék-e, hogy a gyerekük érettségizzen, továbbtanuljon. Erre már valószínűleg igennel válaszolnának.

- Az integrált oktatás, gondolom, nem úgy működik, hogy csak úgy összeeresztik a nem roma és a roma gyerekeket.

- A roma gyerekek 40-50 százaléka most is normál, integrált oktatásban vesz részt, ebben semmi különös nincs.

- Azokra gondoltam, akik korábban szegregált oktatásban részesültek, és így lemaradásaik vannak.

- Hány nem roma gyereknek van lemaradása, jár korrepetálásra? Őket nem különítik el felzárkóztató osztályokban azért, mert lemaradásaik vannak matekból, nyelvtanból. Ha sötétebb a bőre, akkor üljön csak ott. Ez tényleg elmebaj. Holott annyi működő modell, eszköz, megoldási lehetőség van. Csak akarat kellene.

Névjegy
Ujlaky András
Közgazdász, a CFCF kuratóriumi elnöke, korábban az egykori Oktatási Minisztérium Phare Irodájának volt igazgatója.

Szerző