Jöhet a Soros-törvény

Címes hírbe verekedte magát az izraeli sajtóban Miki Zohár Kneszet-képviselő. A jobboldali Likud párt képviselője azzal állt elő, hogy új törvényjavaslatot nyújt be, amely tovább korlátozná a nem-kormányzati jogvédő szervezetek (NGO) működését. Ezt ő Soros-törvénynek neveztetné el. Jogszabálya megtiltaná azon adományozóknak, akik Izraellel ellenséges NGO-kat támogatnak, hogy másoknak is pénzt adjanak Izraelben.

„Itt az ideje annak, hogy kiszárítsuk azon balos szervezetek forrásait, amelyek aláássák a kormányt, gyalázzák Izraelt” – idézi a képviselőt a jobboldali, Netanjahu-barát Israel Hayom. Az izraeli törvényhozás tavaly júliusban már elfogadott egy törvényt, amely előírta, hogy azok a szervezetek, amelyek adományaik több mint felét külföldi kormányoktól kapják, ezt minden lehetséges helyen kötelesek feltüntetni.

Ez a megbélyegzés fél tucatnyi jogvédő csoportot sújtott, köztük a palesztin területeken az izraeli megszállás következményeit feltáró B’celem szervezetet, vagy a Megtörni a csendet nevű egyesületet, amely az izraeli hadseregben történt jogsértéseket hozta nyilvánosságra, vagy a Békét most mozgalmat.

Nem érintette a törvény azokat, akik főként magánszemélyektől, alapítványoktól kaptak adományokat. Ezt korrigálná most a Likud-képviselő, arra hivatkozva, hogy Soros György alapítványai jelentős összegekkel támogatták a fent említett szervezeteket, s sok más izraeli zsidó és izraeli arab, valamint palesztin szervezetet.

Sorost azzal is vádolják, hogy támogatást ad olyan szervezeteknek, amelyek az ötven éve tartó megszállásra, a telepítésekre hivatkozva Izrael intézményeinek, termékeinek bojkottját követelik. Soros nála Izrael-ellenes, sőt antiszemita zsidó. Tehát nem zavarja őt Orbánék uszítása. Azt, hogy Zohar javaslatát miként lehetne megvalósítani egy olyan államban, amelynek betelepítése, építése és védelme elképzelhetetlen lett volna a nagylelkű külföldi adományozók nélkül, s ahol továbbra is nagy fontosságot tulajdonít ennek a társadalom, nos ez más kérdés.

Benjamin (Bibi) Netanjahu állandó harcot folytat a kormányzását bírálókkal – baloldaliak, pacifisták, jogvédők és társaik – szemben. A harc felerősödik, ha sűrűsödnek a korrupciós vádak. Most éppen a német tengeralattjárók vásárlása körül kutakodnak a szervek. A jobboldali Likud egy nála is szélsőségesebb telepespárttal, egy volt szovjet bevándorlókat tömörítő szintén jobboldali párttal és két ultraortodox politikai erővel alkot koalíciót. Törvényalkotó tevékenységét, de Izraelnek a világ zsidóságával való viszonyát is ezek szélsőséges erők határozzák meg. Netanjahunak – írja az izraeli sajtó – azért kell Orbán barátsága, mert benne vél támaszt lelni az EU-ban erősödő bírálatokkal szemben. Ezért semmibe veszi a Soros-elleni kampány és az ígérkező Horthy-reneszánsz nyilvánvaló antiszemita üzenetét is.

Nem Bibi az első

Az állításokkal ellentétben nem Netanjahu az első izraeli kormányfő, aki az elmúlt harminc évben Budapestre érkezik. Az MTI is arról írt korábban, hogy Netanjahu július 18-ára tervezett budapesti látogatása az elmúlt harminc év első izraeli miniszterelnöki vizitje lesz Magyarországon. 1988. szeptember 14-én itt járt Jichak Samír, aki szintén a Likud színeiben kormányzott. Az utazást magánlátogatásnak minősítették, noha a The New York Times már hetekkel korábban beharangozta. Samírt Kovács László külügyminiszter-helyettes fogadta, majd Grósz Károly kormányfő, az MSZMP főttikára négy órán keresztül tárgyalt vele. Nemsokára megnyílt Izrael képviseleti irodája Budapesten.