Jöhet a Soros-törvény

Publikálás dátuma
2017.07.12. 07:06

Címes hírbe verekedte magát az izraeli sajtóban Miki Zohár Kneszet-képviselő. A jobboldali Likud párt képviselője azzal állt elő, hogy új törvényjavaslatot nyújt be, amely tovább korlátozná a nem-kormányzati jogvédő szervezetek (NGO) működését. Ezt ő Soros-törvénynek neveztetné el. Jogszabálya megtiltaná azon adományozóknak, akik Izraellel ellenséges NGO-kat támogatnak, hogy másoknak is pénzt adjanak Izraelben.

„Itt az ideje annak, hogy kiszárítsuk azon balos szervezetek forrásait, amelyek aláássák a kormányt, gyalázzák Izraelt” – idézi a képviselőt a jobboldali, Netanjahu-barát Israel Hayom. Az izraeli törvényhozás tavaly júliusban már elfogadott egy törvényt, amely előírta, hogy azok a szervezetek, amelyek adományaik több mint felét külföldi kormányoktól kapják, ezt minden lehetséges helyen kötelesek feltüntetni.

Ez a megbélyegzés fél tucatnyi jogvédő csoportot sújtott, köztük a palesztin területeken az izraeli megszállás következményeit feltáró B’celem szervezetet, vagy a Megtörni a csendet nevű egyesületet, amely az izraeli hadseregben történt jogsértéseket hozta nyilvánosságra, vagy a Békét most mozgalmat.

Nem érintette a törvény azokat, akik főként magánszemélyektől, alapítványoktól kaptak adományokat. Ezt korrigálná most a Likud-képviselő, arra hivatkozva, hogy Soros György alapítványai jelentős összegekkel támogatták a fent említett szervezeteket, s sok más izraeli zsidó és izraeli arab, valamint palesztin szervezetet.

Sorost azzal is vádolják, hogy támogatást ad olyan szervezeteknek, amelyek az ötven éve tartó megszállásra, a telepítésekre hivatkozva Izrael intézményeinek, termékeinek bojkottját követelik. Soros nála Izrael-ellenes, sőt antiszemita zsidó. Tehát nem zavarja őt Orbánék uszítása. Azt, hogy Zohar javaslatát miként lehetne megvalósítani egy olyan államban, amelynek betelepítése, építése és védelme elképzelhetetlen lett volna a nagylelkű külföldi adományozók nélkül, s ahol továbbra is nagy fontosságot tulajdonít ennek a társadalom, nos ez más kérdés.

Benjamin (Bibi) Netanjahu állandó harcot folytat a kormányzását bírálókkal – baloldaliak, pacifisták, jogvédők és társaik – szemben. A harc felerősödik, ha sűrűsödnek a korrupciós vádak. Most éppen a német tengeralattjárók vásárlása körül kutakodnak a szervek. A jobboldali Likud egy nála is szélsőségesebb telepespárttal, egy volt szovjet bevándorlókat tömörítő szintén jobboldali párttal és két ultraortodox politikai erővel alkot koalíciót. Törvényalkotó tevékenységét, de Izraelnek a világ zsidóságával való viszonyát is ezek szélsőséges erők határozzák meg. Netanjahunak – írja az izraeli sajtó – azért kell Orbán barátsága, mert benne vél támaszt lelni az EU-ban erősödő bírálatokkal szemben. Ezért semmibe veszi a Soros-elleni kampány és az ígérkező Horthy-reneszánsz nyilvánvaló antiszemita üzenetét is.

Nem Bibi az első
Az állításokkal ellentétben nem Netanjahu az első izraeli kormányfő, aki az elmúlt harminc évben Budapestre érkezik. Az MTI is arról írt korábban, hogy Netanjahu július 18-ára tervezett budapesti látogatása az elmúlt harminc év első izraeli miniszterelnöki vizitje lesz Magyarországon. 1988. szeptember 14-én itt járt Jichak Samír, aki szintén a Likud színeiben kormányzott. Az utazást magánlátogatásnak minősítették, noha a The New York Times már hetekkel korábban beharangozta. Samírt Kovács László külügyminiszter-helyettes fogadta, majd Grósz Károly kormányfő, az MSZMP főttikára négy órán keresztül tárgyalt vele. Nemsokára megnyílt Izrael képviseleti irodája Budapesten.

Kirúgások és káosz a bürokráciacsökkentés után

Publikálás dátuma
2017.07.12. 07:04
A kép illusztráció! FOTÓ: Thinkstock
Negyven embert bocsátottak el, és további kereken százat pedig nem vett át az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) négy egészségügyi háttérintézmény beolvasztásakor – derült ki egy, Hadházy Ákos (LMP) írásbeli kérdésére adott parlamenti államtitkári válaszból. 

Az ellenzéki politikus azt firtatta, hogy az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, az Országos Közegészségügyi Központ, valamint az Országos Epidemiológiai Központ átalakításával hány szakembert küldtek el, mennyien dolgoznak a hivatalok által érintett területeken.

Lapunknak Hadházy azt mondta, noha korábban a kabinet állította: a kormányzati bürokrácia-csökkentő programmal végül senki nem kerül az utcára, Rétvári Bence válasza mindezt cáfolja, hiszen 40 embert elbocsátottak és további 100 embert nem vettek az Emmi állományába.

Utóbbi sok mindent jelenthet, így például azt is, hogy megszűnt a munkaviszony, mert például nyugdíjba ment, vagy tovább foglalkoztatják, csak nem alkalmazottként, hanem munkaszerződéssel vagy más formában. Körülbelül ennyi az „eredménye” annak, hogy a kormány a háttérintézmények átszervezésével gyakorlatilag szétverte az egészségügyi igazgatást, köztük a szakmai ellenőrzést, a közegészségügyi biztonságot – vont mérleget Hadházy. Hozzátette: Nem véletlen, hogy tavasszal sokáig ki sem derült, hogy a kanyarójárvány átlépte a magyar határt. A rendre előforduló védőoltáshiány veszélyezteti a járványügyi biztonságot. A politikus szerint miközben a parlamentben az LMP-t azzal vádolják, hogy bürokráciacsökkentés ellenesek, mert szót emelnek az egészségügyi szakigazgatásának a szétverése ellen, aközben kétszer annyi államtitkáruk van, mint a Bajnai-kormány alatt.

A bürokráciacsökkentő program részeként összesen mintegy 73 háttérintézményt szüntetett meg a kormány. Az Emmi 26 háttérintézményéből 10 maradhatott önálló. Az idei költségvetés alapján a jogutódlással beolvasztott intézményeknek a működésüket 20 százalékkal kisebb összegből kell megoldaniuk. Csak az egészségügyi szakigazgatáshoz tartozókból az eredeti tervek szerint 150 ember elbocsátottak volna el.

Szerző

Orbán és a náci propaganda

Publikálás dátuma
2017.07.12. 07:03
FOTÓ: Molnár Ádám
Soros Györgyöt elkeseríti az ellene irányuló kampány. Az üzletember szóvivője, ahogyan mára szinte a fél világ tiltakozik az antiszemita felhangú kormányzati plakátcunami ellen. Izrael és annak vezetője, vélhetően okkal kivétel.

„Európa legsötétebb időszakát idézi fel” a magyar kormány plakátkampánya Soros György szóvivője szerint. Michael Vachon úgy látja, hogy a 12,9 millió dolláros kampánynak világos antiszemita felhangjai vannak. A szóvivő közleményében írt arról is, hogy a Fidesz meghamisítja Soros György nézeteit a migrációs válság és a menekültügy kérdésében. A holokauszt-túlélő Soros – írta Vachon – első kézből tudja, mit jelent halálos veszélyben élni, és visszaemlékszik arra, hogy a nemzetközi közösség elutasította a nácik elől menekülő zsidók befogadását, s empátiával viseltetik a háború sújtotta Szíriából és máshonnan menekülők problémáival szemben. „A magyar kormány idegengyűlölete és a menekültek démonizálása Európa-ellenes” – fogalmazott.

Magát Soros Györgyöt elkeseríti a kampány
Soros Györgyöt elkeseríti az ellene irányuló magyarországi antiszemita kampány – olvasható a Guardian című brit lap internetes oldalának kiemelt hírei között. A beszámoló idézi a 86 éves pénzember nyilatkozatát, miszerint a jelenlegi magyar rezsim – tudatosan megtévesztő kampánya részeként - az antiszemita ábrázolás eszközéhez nyúlt, és ez számára elkeserítő.
Soros György köszönetet mondott azért, hogy a magyarországi zsidó közösség vezetése – számtalan más polgártárssal együtt – felemelte a szavát, olvasható a Guardian beszámolójában, amely kitér arra, hogy Heisler András, a Mazsihisz vezetője felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt a mérgező üzenetet hordozó plakátkampány beszüntetésére, valamint több ellenzéki aktivista és állampolgár megkezdte a plakátok eltávolítását. - Klubrádió

Kemény szavakkal bírálta Orbánt és kampányát az Európai Parlament liberális képviselőcsoportját vezető Guy Verhofstadt is, aki azt írta: „Volt, hogy Orbán politikai stratégiáját a kommunista múlthoz hasonlítottam, de a magyar kormány most már náci propagandát is használ.”

Mindeközben itthon nemcsak a magyar, hanem az izraeli miniszterelnököt is bírálta az ellenzék. Juhász Péter, az Együtt elnöke Benjámin Netanjahu-nak írt levelében nehezményezte, hogy visszavonatta Izrael budapesti nagykövetségének nyilatkozatát, amelyben elítélik a magyar kormány Soros-ellenes kampányát. Juhász szerint a kampány Magyarország és Európa legborzalmasabb korszakát idézi.

„Az gondolkodik faji alapon, aki antiszemitizmussal vádolja a kormányt a Soros-plakátok miatt” – reagált a bírálatokra Gulyás Gergely. Az Országgyűlés fideszes alelnökének cinikus érvelése szerint akár a magyarellenességet is számon lehetne kérni a kampányon, hiszen Soros „magyar származása legalább annyira ismert, mint zsidó származása.”

Az ügy egyébként tegnapra már tragikomikus fordulatokat sem nélkülözött. A 444.hu szúrta ki, hogy Soros 2002 óta mind a mai napig Budapest díszpolgára. Igaz, talán már nem sokáig: a KDNP ifjúsági tagozata azonnal arra kérte a fővárosi közgyűlést, hogy rendkívüli ülésen vonja vissza Soros díszpolgári címét.

Harc a naracssárga csillagok ellen
A civil törvény megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól az LMP abban a beadványban, amelyet a párt társelnöke kedden nyújtott be a testülethez. Hadházy Ákos a hatvan országgyűlési képviselő aláírásával ellátott kérelem beadásakor azt mondta, a jogszabály nem az átláthatóságot segíti, hanem "narancssárga csillaggal jelöl meg bizonyos szervezeteket".


Hazugságra épül a kampány

Az Orbán-kormány a Foreign Policy című hetilapban egy éve publikált cikke alapján támadja Soros Györgyöt – emlékeztet S. Balogh Éva a Hungarian Spectrum hasábjain. Az amerikai-magyar milliárdos a menekültválság orvoslására azt javasolta, hogy az EU-nak és a nyugati államoknak összefogva kell kidolgozni egy humánus és szabályozott bevándorlási politikát. Soros sokat emlegetett hét pillére, amelyre ezt a bevándorlási politikát építené, az volt:

1. Az EU-nak, akárcsak az USA-nak vagy Kanadának, évi 300 ezer főben kellene megszabni a legális bevándorlás felső határát. Az illegális határátlépők ezek után nem kaphatnának legális menekültstátuszt.

2. Az EU vonja ellenőrzés alá saját határait. Görögország és Olaszország számára megfelelő összeget kell biztosítani, hogy megbirkózzon a menedékkérők ellátásával.

3. Megfelelő alapot kell elkülöníteni a menekültválság kezelésére. Soros évi 30 milliárd euróra becsülte egy átfogó uniós menekültpolitika végrehajtásához szükséges összeget.

4. Az EU-nak közös határvédelmi, menedékelhelyezési politikát kell kidolgozni.

5. Soros kifejezetten kiemelte, hogy az EU nem kényszerítheti a tagállamokra, hogy részt vegyenek-e programokban, önkéntes részvételt javasolt.

6. Az EU-nak és a nemzetközi közösségnek sokkal nagylelkűbben kellene támogatni a menekülteket nagy számban befogadó országokat, illetve az afrikai államokat.

7. Soros egyetértett azzal a vélekedéssel, hogy az elöregedő európai kontinensnek érdeke lenne befogadó környezetet kialakítani. Angela Merkel ugyanakkor szerinte nem átgondoltan cselekedett, mivel ilyen nagy létszámú menedékkérőt lehetetlen megfelelően kezelni.

Mindezek nyomán S. Balogh Éva rámutat, hogy a most menekültek betelepítésének szándékával vádolt Soros, valójában sok tekintetben azonos álláspontra helyezkedik Orbán Viktorral. „A visszataszító, antiszemita felhangokat mutató Soros-ellenes propagandakampány olyan véleményeket tulajdonít Sorosnak, amelyeket nem is vetett fel. Az egész kampány hazugságon alapul” – hangsúlyozza a Hungarian Spectrum cikke.



Szerző
Frissítve: 2017.07.12. 10:58