Civil törvény - Újabb négy engedetlen szervezet

Újabb civil szervezetek hívták fel a figyelmet szerdán arra, hogy ettől a naptól kellene eleget tenniük a civil törvény előírásának, és regisztrálniuk, ha külföldről kapnak meghatározott mértékű támogatást. De nem tesznek - írja a hvg.hu.

Az Autonómia Alapítvány, a Civil Kollégium Alapítvány, a Jogriporter Alapítvány és az Ökotárs Alapítvány nem tesz eleget a külföldről támogatott szervezetekről szóló törvény előírásainak. Szerintük a törvény jogsértő és hangulatkeltést akar vele elérni a kormány. 

Közös közleményükben emlékeztettek: legkésőbb július 12-én, vagyis szerdán kellene regisztrálniuk azoknak a civil szervezeteknek, amelyek idén már külföldi támogatást is kaptak a munkájukhoz. Emellett fel kell tüntetniük a honlapjukon, hogy „külföldről támogatott szervezetről” van szó.

A négy civil szervezet szerint ez a törvény is egyike azoknak az intézkedéseknek, amelyek alapjaiban veszélyeztetik a magyar demokráciát.

A Magyar Helsinki Bizottság korábban közölte már, hogy nem regisztrál.

Szerző

Orbán nagy bejelentése: az összes Seuso-kincs Magyarországon van

Publikálás dátuma
2017.07.12. 15:32
MTI Fotók: Illyés Tibor
A Seuso-kincsek teljes egészében a magyar állam tulajdonába kerültek, ezt jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök és Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a szerdai kormányülés szünetében. A köztévé nagyon készült a rendkivüli bejelentésre, azonban végül csak a főigazgató beszédét sikerült elcsípniük. A kormányfő közösségi oldalán korrigálta a bakit. A képre kattintva még több fotót láthat!

Orbán Viktor közölte: a kormány álláspontja, hogy a felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincseinknek, a "családi ezüstnek" Magyarországon van a helye. "Kötelességünket teljesítettük és visszaszereztük" - mondta a miniszterelnök, aki a bejelentés után bemutatta a sajtónak a Parlament Vadásztermében kiállított kincseket.

Baán László a Szépművészeti Múzeum főigazgatója elmondta: 1990 óta minden magyar kormány törekedett arra, hogy visszaszerezze a kincseket, hol perben, hol egyezségben. Ez most két lépésben sikerült, hiszen 2014-ben tért haza az első hét darab, most pedig a második, művészettörténeti szempontból még értékesebb rész került Magyarországra. Ezzel a teljes ismert Seuso-kincs hazatért.

A Seuso-kincs a legjelentősebb ismert késő római ötvösművészeti leletegyüttes, amelyet néhány évtizeddel ezelőtt, a 70-es években találtak meg Magyarországon, majd illegális körülmények között jutott ki az országból. A kincseket egyetlen napot láthatta a közönség 1990-ben, New Yorkban, egy aukción, ahol mai értéken 100 millió eurós kikiáltási áron akarták eladni. Sem ezelőtt, sem ezután nem láthatta ezt a felbecsülhetetlen értékű kincset sem világ, sem Magyarország - tette hozzá.

Baán László újságíróknak elmondta: az elmúlt években sikerült megállapodni két ütemben két családi alapítvánnyal a kompenzációs díjról, ez az első esetben 15 millió euró, a második esetben 28 millió euró (mintegy 8,6 milliárd forint) volt. Ennek fejében átadták a kincseket és nem is vitatták Magyarország tulajdonjogát - fejtette ki, hozzátéve: a kincseket a becsült piaci ár harmadáért, negyedéért sikerült visszaszerezni.

A most hazatért hét műtárgy az Achilleus és a Meleagros tál, az állatalakokkal díszített kancsó, az amphora, a Hippolytos-kancsó és a két, díszítésében a Hippolytos-kancsóéval rokon vödör.

A Seuso-kincs második fele a Terrorelhárítási Központ logisztikai segítségével, június elején került végleg Magyarországra. A kincseket a Parlamentben kiállítva ingyenesen láthatja a közönség augusztus végéig naponta 12 és 18 óra között, ezután országjárásra indulnak, majd a Magyar Nemzeti Múzeumba kerülnek a műtárgyak. A Seuso-kincs végleges elhelyezéséről a kormány a későbbiekben fog dönteni.

Utoljára tavaly februárban volt ilyen hirtelen összehívott rendkivüli sajtótájékoztató, ott Orbán a kvótanépszavazást jelentette be. Ezt megelőzően a Seuso-kincsek hazatéréséről számolt be 2014. márciusában.

A korábban visszakerült Seuso-kincseket itt nézheti meg!
Szerző
Frissítve: 2017.07.12. 18:51

DK: szuperkórház helyett bővítés kellene

 A Demokratikus Koalíció egészségügyi kabinetjének vezetője szerint az új dél-budai kórházi centrum felépítése helyett inkább a XI. kerületi Szent Imre Kórházat kellett volna kibővíteni.

László Imre szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, az ügyben illetékes szakmai testület a Szent Imre Kórház bővítése mellett döntött, de ezt a javaslatot a politika felülírta. A DK elnökségi tagja, aki, korábban tíz évig a Szent Imre főigazgatója volt, hangsúlyozta, hogy már 2008-ban megvolt az a bővítési terv, amelynek végrehajtását követően az intézmény regionális centrumként működhetett volna. Ez a bővítés lényegesen olcsóbb lenne, mint a "szuperkórház" felépítése, az infrastruktúra ugyanis már most rendelkezésre áll, ráadásul az intézmény környékén jó a tömegközlekedés - emelte ki.
A politikus ezzel szemben bírálta, hogy az új centrumot nehéz lesz megközelíteni, valamint arra is kitért, hogy a terület altalaja laza, ami nehézségeket okoz majd az építkezés során.

Cserháti Péter, az Egészséges Budapest program miniszteri biztosa kedd este közölte az MTI-vel, hogy az MNV Zrt. megvette az új dél-budai kórházi centrumnak otthont adó magáningatlanokat, az ehhez szükséges összeg 4,4 milliárd forint volt.

A Magyar Közlönyben a múlt héten jelent meg az a kormányhatározat, hogy a fővárosi és Pest megyei kórházfejlesztés első ütemében melyik kórház mennyi pénzhez jut a program idei, 40 milliárd forintos költségvetési keretéből. A leendő dél-budai "szuperkórház" tervezésére csaknem 2,3 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány.

Szerző