Bőnyi rendőrgyilkosság - Előzetesben marad a gyanúsított

Publikálás dátuma
2017.07.13. 14:08
Thinkstock illusztráció
Újabb három hónappal, október 27-éig meghosszabbította a Győri Járásbíróság a bőnyi rendőrgyilkosság gyanúsítottjának előzetes letartóztatását csütörtökön. 

A Győri Törvényszék közleményében azt írta, a bíróság helyt adott az ügyész indítványának, mert a nyomozás során beszerzett újabb bizonyítékok, így a genetikai szakértői vélemény is megerősíti a megalapozott gyanút. A védő azt indítványozta, hogy a gyanúsított vagy szabadlábon védekezhessen, vagy házi őrizetet rendeljenek el vele szemben.

A bíróság indokoltnak látta fenntartani az előzetes letartóztatást a gyanúsított szökésének, elrejtőzésének veszélyére és arra is figyelemmel, hogy a gyanúsított szabadlábra kerülése esetén fennáll a bizonyítási eljárás megnehezítésének veszélye. A döntés nem jogerős, a gyanúsított és védője fellebbezést jelentett be, másodfokon a Győri Törvényszék jár el.

Tavaly október 26-án reggel a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai előre tervezett házkutatásra mentek ki Győrkös István bőnyi házához, ahol a tulajdonos gépkarabéllyal öt-hat lövést adott le rájuk és a gyanú szerint megölt egy rendőrt, Pálvölgyi Pétert. A rendőrök is használták szolgálati fegyverüket, és eközben megsérült az idős lövöldöző.

Szerző

ET: emberi jogokat sért az orosz civil törvény

Sérti az emberi jogokat az Oroszországban 2012-ben hatályba lépett úgynevezett külföldiügynök-törvény, amely káros hatással van a civil szervezetek tevékenységére, valamint korlátozza az egyesülési és a szólásszabadságot - közölte csütörtökön Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa.

Nem felel meg a nemzetközi és európai emberi jogi normáknak a szabályozás, amely szerint a külföldi támogatással működő, politikai tevékenységet folytató civil szervezeteket külföldi ügynökként kell nyilvántartásba venni - írta Muiznieks a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának küldött levelében.

Rámutatott: a sokak által bírált törvény az okozott finanszírozási nehézségek mellett számos esetben azzal a következménnyel járt, hogy az érintett szervezetek munkatársait kiközösítették, zaklatták vagy fizikailag bántalmazták.

Az emberi jogi biztos kiemelte, a jogszabály nem egyértelmű azzal kapcsolatban, hogy mi számít "politikai tevékenységnek".
"A törvény értelmében politikainak számító tevékenységek a valóságban a civil szervezetek működésének legalapvetőbb, legtermészetesebb részeit jelentik, melyek fontos elemei egy társadalom demokratikus szerkezetének" - fogalmazott.
Muiznieks hozzátette, a jogszabály alkalmazása jelentős mértékben aláássa az civil szervezetek ellenőrző szerepét, amely pedig lényeges egy demokratikus társadalomban.

A nemzetközi normák alapján a civil szervezetek nemcsak a hazai állami szervektől kérhetnek és kaphatnak támogatást, hanem intézményi vagy egyéni adományozóktól, külföldi államoktól vagy multilaterális szervezetektől is - emelte ki az ET biztosa.

A szabályozás kötelez minden érintett szervezetet, hogy "külföldi ügynökként" kérje a bejegyzését, és minden nyilvános közleményében ilyen minőségében tüntesse fel magát. A törvényt 2015-ben újabb jogszabály egészítette ki, amely lehetővé teszi a "nemkívánatos" szervezetek betiltását Oroszországban.

A civil szervezetek egy része elutasította, hogy nyilvántartásba vetesse magát, és inkább lemondott a külföldi támogatásról, a szabály miatt ráadásul számos civil szervezet részben vagy teljesen fel is hagyott a tevékenységével Oroszországban.

Szerző

Esélytelen próbálkozás Trump elmozdítására

 Brad Sherman kaliforniai demokrata párti képviselő Donald Trump elnök elmozdítását célzó beadványt nyújtott be szerdán a washingtoni kongresszusban.

A dél-kaliforniai politikus azzal vádolja az elnököt, hogy akadályozza a tavalyi elnökválasztási folyamatba történt - egyelőre nem bizonyított - orosz beavatkozás vizsgálatát és az orosz szálak feltárását.

A The Hill című lap, amely először adott hírt a kezdeményezésről, megjegyezte: ez az első eset, hogy törvényhozó ilyen tartalmú petíciót ad be. Amellett, hogy a kezdeményezés abszolút sikertelenségre ítéltetett, maguk a demokrata párti politikusok is megosztottak a kérdésben, és elsöprő többségük úgy véli, nem vall politikai bölcsességre az alkotmányos elmozdítás felvetése most.

A mindenkori amerikai elnökök elmozdításához a képviselőház többségi szavazata szükséges. A republikánusok azonban a képviselőházban is - miként a szenátusban - többségben vannak, ráadásul többségük elég nagy, 46 bársonyszékkel többet birtokolnak demokrata párti társaiknál. Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház helyettes szóvivője elítélte a lépést. Nevetségesnek és a legócskább politikai játszadozásnak minősítette Sherman próbálkozását.

Brad Sherman azzal érvelt, hogy James Comey, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) volt igazgatójának májusi elbocsátása egyenértékű az igazságszolgáltatás akadályozásával, mert szerinte a Fehér Ház így próbálta meg ellehetetleníteni az FBI vizsgálódását arról, hogy Donald Trump kampányának munkatársai összejátszottak-e orosz tisztségviselőkkel a tavaly.

Sherman újságírói kérdésekre válaszolva hangsúlyozta: beadványával figyelmeztetni szeretné a Fehér Házat, és reményei szerint ennek nyomán hosszú távon elindulhat egy olyan törvényhozási folyamat, amelynek során még republikánus politikusok is támogathatják Donald Trump alkotmányos elmozdítását.

Brad Shermannak eddig csupán egyetlen politikustársa, a texasi demokrata párti képviselő, Al Green támogatását sikerült elnyernie. A képviselőház demokrata párti frakciójának vezetője, Nancy Pelosi, szóvivője révén fejezte ki egyet nem értését képviselőtársa kezdeményezésével.

Szerző