Külföldre megy a magyar sör

Publikálás dátuma
2017.07.16. 22:00
Népszava fotó/Vajda József
A hazai alkoholfogyasztás kétharmadát sörök teszik ki, ám a belföldi forgalom alig nő. A gyárakat az export élteti, feljövőben vannak a kis főzdék.

Tavaly 6,54 millió hektoliterről (hl) 6,7 millió hl-re, 2,5 százalékkal nőtt az öt legnagyobb hazai sörcég forgalma - derül ki a Magyar Sörgyártók Szövetsége (Sörszövetség) néhány hete közzétett éves jelentéséből. Az anyag részint a szervezet tagjai - a Dreher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. és a Borsodi Sörgyárak Zrt. -, részint a pártoló tagként megjelenő, Magyarországon sört nem gyártó Carlsberg Hungary, illetve a csak adatokat szolgáltató Pécsi Sörfőzde Zrt. közlésén alapul.

A tanulmány leszögezi: a tavalyi bővülés kizárólag a kivitelnek köszönhető. Az érintett vállalkozások tavaly a 2015-ös értéket több mint 40 százalékkal meghaladó mértékben értékesítették termékeiket külföldön. A behozatal 18 százalékos visszaesést mutatott, a saját termelés öt százalékkal nőtt. A teljes belföldi értékesítés változatlanul 6,1 millió hl-t tett ki, ami 0,1 százalékos csökkenés.

Itt is Orbán haverjaié a terep
Idén is erőteljes változásokat mutatott a hazai sörpiac. Az ötödik legnagyobb szereplőnek számító Pécsi Sörfőzde az osztrák Ottakringertől Matolcsy György jegybankelnök unokatestvéreihez, Szemerey Tamáshoz és Zoltánhoz került. A holland Heineken viszont alulmaradt az Orbán-kabinet látványos támogatását élvező erdélyi Csíki Sörrel folytatott védjegyvitájában. Ennek hullámán a kormány, ha lanyhuló lendülettel is, de folytatja harcát a holland márka jelképének számító vörös csillag magyarországi betiltásáért. Ráadásul, míg a parlament nem szavazott adókedvezményt a Heineken marfűi gyárában előállított ciderre, addig a most életbe lépett jövedéki szabályokat szakértők szerint lényegében a Matolcsy-féle Pécsi Sörgyár igényeire szabták. Sajtóbeszámolók szerint a vizes világbajnokság számos helyszínén csak a pécsi gyár söreit kapni. Mindezek után a Heineken bejelentette, hogy Martfűn beszünteti a sörgyártást. Egyik ellenlábasa, a Csíki Sör ugyanakkor Erdélyben termel és ismereteink szerint a jóval kedvezőbb ottani adószabályok miatt "eszük ágában sincs" Magyarországon sörgyártásba fogni.

Sörtípusok szerint a középkategóriás, úgynevezett mainstream-sörök iránti kereslet 0,7 százalékos visszaesést mutatott. Ellenben a prémium-kategória iránt 10 százalékkal, a szuper-prémium iránt pedig 9 százalékkal ugrott a kereslet. Ízesített sörből 2 százalékkal, saját márkásból 3 százalékkal kevesebbet emeltek le a vevők a polcokról. Az alkoholmentes sörök forgalma lényegében nem változott.

Csomagolás-típusok szerint leginkább a nem visszaváltható, egyutas üveges sörök forgalma emelkedett, mégpedig 16 százalékkal; a mérleg másik serpenyőjét pedig a visszaváltható üveges sörök húzzák le, 7 százalékkal; a többi típus iránti érdeklődés e két érték között változott. A söripar a csomagolás több mint felét visszagyűjti.

Az egy főre jutó éves magyarországi sörfogyasztás a múlt század 90-es évei óta mintegy 40 literrel körülbelül 60 literre csökkent. A lakosság alkoholfogyasztásának ugyanakkor az ezredforduló óta nagyjából változatlanul csaknem kétharmada sör - szögezik le. Az ízesített termékek elterjedése mellett furamód a gazdasági válság dobta meg a forgalmat, mivel ekkor kevesebb bor és égetett szesz fogyott. 2013-ban a jövedékiadó-emelés miatti drágulás érezhetően visszavetette a keresletet.



Változatlan adókörnyezetben viszont mindig nőnek költségvetési befizetéseik - érvelnek. A sörgyártók tavaly 72,5 milliárd forint adót fizettek, ami 800 millióval több a megelőző évinél. Ebből a jövedéki adó 42 milliárdot tett ki, ami 4,5 százalékos emelkedés. Az áfa 22,1 milliárdra rúgott, ami 4 százalékos csökkenés. A környezetvédelmi termékdíj 3 milliárdról mintegy kétmilliárdra esett. A sör inflációtól megtisztított ára 2000 óta nem változott, jövedelmezőségük tehát az adók emelkedése okán csökken. A sör árának 42 százaléka adó, a költségvetés a gyártók által megtermelt GDP kiemelkedő, 83 százalékát vonja el adók és járulékok formájában. Az öt legnagyobb hazai gyár közvetlenül mintegy kétezer, közvetve körülbelül 24 ezer dolgozó megélhetését biztosítja, a vendéglátást is hozzászámítva pedig a szorzó már hétszeres.

A szakemberek szerint a hazai sörpiac mai helyzetéért a túladóztatás és a gyenge minőségű külföldi sörök egyaránt felelősek. A Sörszövetség üdvözli a sörkülönlegességeket gyártó kisüzemek elterjedését. A Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületével közösen a csapolt sör áfájának csökkentését kezdeményezték a kormánynál. Az alumíniumdoboz-visszagyűjtés bővítése érdekében szintén helyeselnék a környezetvédelmi termékdíj arányos mérséklését.

Látványsörfőzde a Váci úton
Látványsörfőzdét nyitott új, külső Váci úti üzemében a Kurucz Dániel és Kurucz Gergely vezette, két éve alakult First Craft Beer Kft. A befektetés több mint félmilliárd forint, termelésüket a piac évi 20 ezer hektoliter (hl) fölé várja. Ígéretük szerint az egység látogatói végigkövethetik a sörfőzés teljes folyamatát. Az üzem Taproom-jában közvetlenül a tankokból érkező, főzdefriss sörök kóstolhatóak. Céljuk azt bebizonyítani, hogy a jó sörök főzése hasonlóan magas szakértelmet igényel, mint az elismert, minőségi boroké.
A palackozás például sterilizált levegőben zajlik, ami Kurucz Gergely tudomása szerint egyedülálló az országban. A First Pilseni, APA és IPA típusú sörei csapról, üvegben, illetve félliteres dobozban is kaphatóak. A tulajdonosok amúgy kerülik a "kézműves" és a "házi", "háztáji" jelzőket: sörüket inkább újhullámosként jellemzik. (Ugyanakkor a termelés az új szabályok szerint kétszázezer hl-ig kisüzeminek minősül és így adókedvezményben részesül.) Termékeik megfogalmazásuk szerint kevéssé karakteresek és alkoholszint se alattomos: söreik jelzőik szerint inkább frissek, visszafogottak. (Mindazonáltal tudósítónk a First IPA-ját kellően karakteresnek ítélte és az alkoholtartalomra se panaszkodott.) Az Opten cégtárában a Kurucz-testvérpár mellett a First Craft Beer tulajdonosai között találjuk Georgilas Konstantinos vízilabdázót is.
Mindhármójuk üzletrészén zálogjoga van a miskolci - Bihari Edit, Furin István és Tóth László - jegyezte Zip Technologies Kft.-nek. Noha a Firstet tavaly már háromszázmilliós eszközérték jellemezte, közel nulla bevétel mellett még veszteséget termelt. Tavalyig az iparágban közel egy évtizede tevékenykedő Kuruczék jegyezték a Budavári Sörfesztivált, amely idéntől Belvárosi Sörfesztivál néven a Vörösmarty térre költözött.



Szerző
Témák
export sör

Nemzetbiztonsági kockázat a médiadiktatúra

Publikálás dátuma
2017.07.16. 11:58
Népszava fotó
Sokadik független, európai tanulmány állapította meg, hogy a magyarországi médiaszabadság- és médiapluralizmus súlyos károkat szenvedett az Orbán-kormány ténykedésének köszönhetően - írja közleményében az MSZP alelnöke, EP-képviselője.

Legutóbb az Európai Politikai Tanulmányok Központjának (CEPS) kutatása jutott ugyanerre az eredményre, de az Európai Bizottság által támogatott, független Media Pluralism Monitor is hasonló megállapításokat tett éves jelentésében. A Fidesz persze bulvárkacsát és Magyarország elleni soros támadást vizionált, tagadva, hogy bármilyen probléma lenne. Határozottan hányingerkeltő volt, hogy a fideszes képviselők felháborodásáról épp a tisztes újságírásnak jó ideje hátat fordító Origo számolt be a brüsszeli helyszínről, ráadásul épp az a munkatárs, akitől a legtöbb – gyakran névvel már nem is vállalt – lejárató, undorító hazugság jelent meg a portálon.

Az orbáni rezsim politikai építkezésének két fontos pillére egészen biztosan van: az egyik a közpénz-milliárdok haveri cégeknek való kitolása és újrahasznosítása politikai érdekek mentén, a másik a médiapluralizmus megszüntetése, a nyilvánosság teljes elfoglalása, a kritikus szereplők megfojtása, vagyis egyfajta médiadiktatúra kialakítása. Hol van már az az Orbán Viktor, aki ellenzéki politikusként külön ellenzéki köztévé létrehozását és finanszírozását követelte az egyensúly érdekében az akkori kormánytól a tévészékház előtt tüntetve?! A Fidesz tudatosan, profi tervezés mentén foglalta el a nyilvánosságot, hajtotta maga alá a véleményformáló felületeket.

Az adófizetők pénzéből fenntartott és közszolgálati feladattal megbízott Magyar Távirati Iroda politikai alapon szelektál és hallgat el ellenzéki eseményeket (ne legyen kétségünk, az állami hírügynökség épp ezen kritikus szavak miatt fogja megtagadni, hogy ezt a nyílt levelet is bármilyen módon közzé tegye; ezzel is igazolva egyébként szolgalelkűségét), de diktatórikus céllal gyilkolták meg a Népszabadságot, vásárolták fel a szabadabb véleményközlő felületeket. Ki merem jelenteni, hogy az Orbánékhoz kötődő oligarchák, jegybanki rokonok és üzletasszonyok médiapiaci vásárlásai (amelyeket a fideszes média- és versenyhatóság persze szemrebbenés nélkül leasszisztál) immár nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. A közterületi helyek propaganda-használata mellett az eddig szabad és sokszínű nyilvánosságot is központosított hatalom és hatalmi célok vezérlik: lásd például a megyei lapok gázszerelői tulajdonba kerülését.

Ez nem csupán a tájékozódáshoz való jog aljas megsértése, de a hírmanipulálásokon és hazugságok terjesztésén keresztül immár a nemzetbiztonság kockázati tényezője is. Egy következő kormánynak biztosítania kell a független médiafelügyeletet, a politikai vagy gazdasági monopolhelyzetek felszámolását, garantálnia kell az objektív tájékozódáshoz való jogot és vissza kell adnia a média szabadságát és sokszínűségét. Botka László kormánya ezt fogja tenni. A habonyi hazugsággyár üzemvezetői és munkásai pedig azt is le fogják tagadni, hogy közük volt a mostani médiaviszonyok bűzös korszakához.

A magyar miniszterelnök vízválasztó, az illiberális államot meghirdető tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Száznegyvenkilencedik alkalommal kongatom a harangokat, de addig folytatom, amíg szükség van rá. Mert európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
az MSZP alelnöke, Európai Parlamenti képviselő
2017. július 16.

Szerző

Nemzetbiztonsági kockázat a médiadiktatúra

Publikálás dátuma
2017.07.16. 11:58
Népszava fotó
Sokadik független, európai tanulmány állapította meg, hogy a magyarországi médiaszabadság- és médiapluralizmus súlyos károkat szenvedett az Orbán-kormány ténykedésének köszönhetően - írja közleményében az MSZP alelnöke, EP-képviselője.

Legutóbb az Európai Politikai Tanulmányok Központjának (CEPS) kutatása jutott ugyanerre az eredményre, de az Európai Bizottság által támogatott, független Media Pluralism Monitor is hasonló megállapításokat tett éves jelentésében. A Fidesz persze bulvárkacsát és Magyarország elleni soros támadást vizionált, tagadva, hogy bármilyen probléma lenne. Határozottan hányingerkeltő volt, hogy a fideszes képviselők felháborodásáról épp a tisztes újságírásnak jó ideje hátat fordító Origo számolt be a brüsszeli helyszínről, ráadásul épp az a munkatárs, akitől a legtöbb – gyakran névvel már nem is vállalt – lejárató, undorító hazugság jelent meg a portálon.

Az orbáni rezsim politikai építkezésének két fontos pillére egészen biztosan van: az egyik a közpénz-milliárdok haveri cégeknek való kitolása és újrahasznosítása politikai érdekek mentén, a másik a médiapluralizmus megszüntetése, a nyilvánosság teljes elfoglalása, a kritikus szereplők megfojtása, vagyis egyfajta médiadiktatúra kialakítása. Hol van már az az Orbán Viktor, aki ellenzéki politikusként külön ellenzéki köztévé létrehozását és finanszírozását követelte az egyensúly érdekében az akkori kormánytól a tévészékház előtt tüntetve?! A Fidesz tudatosan, profi tervezés mentén foglalta el a nyilvánosságot, hajtotta maga alá a véleményformáló felületeket.

Az adófizetők pénzéből fenntartott és közszolgálati feladattal megbízott Magyar Távirati Iroda politikai alapon szelektál és hallgat el ellenzéki eseményeket (ne legyen kétségünk, az állami hírügynökség épp ezen kritikus szavak miatt fogja megtagadni, hogy ezt a nyílt levelet is bármilyen módon közzé tegye; ezzel is igazolva egyébként szolgalelkűségét), de diktatórikus céllal gyilkolták meg a Népszabadságot, vásárolták fel a szabadabb véleményközlő felületeket. Ki merem jelenteni, hogy az Orbánékhoz kötődő oligarchák, jegybanki rokonok és üzletasszonyok médiapiaci vásárlásai (amelyeket a fideszes média- és versenyhatóság persze szemrebbenés nélkül leasszisztál) immár nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. A közterületi helyek propaganda-használata mellett az eddig szabad és sokszínű nyilvánosságot is központosított hatalom és hatalmi célok vezérlik: lásd például a megyei lapok gázszerelői tulajdonba kerülését.

Ez nem csupán a tájékozódáshoz való jog aljas megsértése, de a hírmanipulálásokon és hazugságok terjesztésén keresztül immár a nemzetbiztonság kockázati tényezője is. Egy következő kormánynak biztosítania kell a független médiafelügyeletet, a politikai vagy gazdasági monopolhelyzetek felszámolását, garantálnia kell az objektív tájékozódáshoz való jogot és vissza kell adnia a média szabadságát és sokszínűségét. Botka László kormánya ezt fogja tenni. A habonyi hazugsággyár üzemvezetői és munkásai pedig azt is le fogják tagadni, hogy közük volt a mostani médiaviszonyok bűzös korszakához.

A magyar miniszterelnök vízválasztó, az illiberális államot meghirdető tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Száznegyvenkilencedik alkalommal kongatom a harangokat, de addig folytatom, amíg szükség van rá. Mert európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
az MSZP alelnöke, Európai Parlamenti képviselő
2017. július 16.

Szerző