„2013 őszén a 15 millió forintos veszteség miatt dönthettek volna úgy, hogy véget ér a negyedszázados történet, ám a program frissítése és a rendezvény professzionálissá válása mellett határoztak, ami új csapatot igényelt” – válaszolja Oszkó-Jakab Natália, a Művészetek Völgye Fesztivál program- és marketingigazgatója lapunk kérdésére, miszerint hogyan vállalt szerepet a köznyelvben csak egyszerűen Kapolcsként emlegetett rendezvény szervezésében. A miértre pedig a megismételhetetlen miliő, a különleges összművészeti modell és a „kulturális gyors gyalog galopp” a felelet.
A fesztivál története 1990-ban kezdődött, a ma már az operatív szervezésben részt nem vevő Márta István fejéből pattant ki az ötlet, hogy a Balatontól nem messze lévő völgy tökéletes terepe lehet a kulturális élet szereplői számára ahhoz, hogy alkotásaikat megmutassák, és ehhez a helyiek udvarai szolgáljanak helyszínül, a főztjük szolgáljon táplálékul és házaik, sátorral belakható telkeik szállásul. Kapolcs mellé felzárkózott négy völgyi falu: Vigántpetend, Taliándörögd, Monostorapáti és Öcs.
A kitelepülni szándékozó vendéglátósok és kézművesek júniusig jelentkezhetnek a fesztiválra. Szerződésben rögzítik az árukört. Nem egyszer fordult elő azonban, hogy a megállapodástól messzemenően eltérve még a csomagoláson is jelzett Made in China műanyag darabokat adtak el, és amikor a szervezők felhívták a figyelmet az eltérésre, gyakran nem sikerült békésen megegyezniük és az árusoknak el kellett hagyni a fesztivál területét. Ezért a Művészetek Völgye tíz napja alatt végig ott tartózkodik a kft ügyvédje, aki a békés megoldást próbálja megteremteni.
„Ám a kilencvenes évek elejének romantikáját meghaladta az idő. Akkor elég volt, ha Marika néni megsütötte a rétest és árusította, a színpad egy teherautó platója volt, szükség esetén pedig ki-ki bekéredzkedett egy-egy ház mellékhelyiségébe. Mára szigorú lett a rendezvényekkel kapcsolatos szabályozás és megnőtt a közönség igénye is. Ma már Marika néni akkor árulhat, ha megfelel az adó- és élelmiszerellenőrzési szabályoknak, a balesetveszély miatt nem lehet platón játszani és már a toi-toi-ok helyett is konténer WC-ket és minőségi szálláshelyeket követel a közönség.” - tér ki a professzionalizálódás részleteire Oszkó-Jakab Natália, aki úgy érzi, hogy az új idők új szele ellen berzenkedők talán maguk is inkább ezt igénylik és csak a nosztalgia szépíti meg emlékeiket.
A nézők igényei szerint változott a fesztivál abban is, hogy ugyan megmaradtak az improvizatív elemek – művészek spontán találkozásai nyomán alakuló koncertek, jammelések – a májusban teljesen összeállt programot előre meghirdetik, lehetőség van jegyelővételre is. „Az utóbbi években azt tapasztaltuk, hogy a fesztivál lassúbb lüktetésű lett, az emberek tudatosabban, előre, és időpont szerint választanak programot, kevésbé mozognak a helyszínek között, inkább letelepednek egy-egy udvarban, ezért sem valószínű, hogy a közeljövőben ismét öt falu adna helyszínt. A nyitottság azonban megmarad, külön kérjük a művészeket, hogy kísérletezzenek. Újcirkuszi és komolyzenei programokat kínálunk, a Nemzeti Színház szabadtéri előadásokat hoz ide, a Színművészeti Egyetem egy a shakespeare-i Globe-ra hajazó faépítményben lép fel, a Momentán Udvarban közéleti szereplők életével játszunk, a Kőbánya Udvarban idén először a kerület vezetése és a Kőbányai Zenei Stúdió hoz létre közös színpadot, a Színház színpadon pedig több mint tíz színház és társulat darabját mutatjuk be. És természetesen ezek mellett remekül megférnek a könnyűzenei programok, úgy mint a fesztivál második hétvégéjén fellépő francia Nouvelle Vague és az idén tizedik születésnapját ünneplő Budapest Bár ” - meséli Oszkó-Jakab Natália.
„Megtelt táblát nemigen tudunk kitenni, hiszen egy falu nem zárható le, és sokan csakúgy hömpölyögnek. A programoknál azonban lehet határt szabni, néha elő is fordul, hogy egy-egy udvar megtelik, de igyekszünk a várható nézőszámot kalkulálva helyszínt találni minden programnak. Ahhoz, hogy telt ház legyen, napi 20 ezer embernek kellene a programokon folyamatosan részt vennie, de ez azért még nem jellemző, bár a falvakban mostanság újra megfordul ennyi ember és szerencsére egyre nagyobb arányban tudjuk az előadásokra is becsábítani őket – feleli Oszkó-Jakab Natália a nézőszámmal kapcsolatos kérdésre.
A fesztivál nonprofit esemény, a tavalyi, elsősorban könnyűzenei programok nyereségét az újcirkuszi, tánc- és klasszikuszenei programokra költik. Jelenleg költségvetésük egyharmada állami támogatás, nagyjából fele a jegybevétel és az azután járó TAO támogatás, a többi szponzori támogatás és a vendéglátósok és kézművesek egyszeri hozzájárulása. „Hosszú távon cél lehet akár a saját lábra állás, de a Művészetek Völgyének mindenképpen meg kell maradnia gondolkodó összművészeti kavalkádnak.” - hangsúlyozza Oszkó-Jakab Natália.
Infó:
Művészetek Völgye
július 21-30.
Kapolcs, Taliándörögd, Vigántpetend
www.muveszetekvolgye.hu
