Előfizetés

Merkel újabb négy évre tervez

Publikálás dátuma
2017.07.17. 10:48
Fotó: Getty Images

Angela Merkel német kancellár 2021-ig hivatalban akar maradni, ha újraválasztják. „Világossá tettem, amikor bejelentettem újraindulásomat, hogy négy évre vállalom a megbízatást” – mondta Merkel tegnap este az ARD-tévének adott hagyományos, vakáció előtti interjújában. A kancellár, aki negyedszer pályázik a posztra, 67 éves lesz, ha kitölti következő mandátumát.

Merkel hangsúlyozta, a hamburgi globalizációellenes tüntetések dacára sem bánja, hogy az északi nagyvárost – amely egyébként a szülővárosa - választotta a G-20 csúcstalálkozó helyszínéről.  A kancellár nem ért egyet azzal, hogy a tüntetések kezelése miatt a hamburgi polgármester, Olaf Scholz lemondását követelik. A G-20 vitái ellenére is úgy véli, hogy a tanácskozás sikeres volt.

Továbbra is elutasítja a kancellár saját pártja felvetését, hogy szabjanak felső korlátot a bevándorlásnak. „Teljesen világos, hogy ezt elutasítom” – közölte Merkel. A kancellár szerint a menedékkérők szigorúbb ellenőrzésével, a migráció okai elleni fellépéssél csökkenteni lehet a menekültáradatot.

A klímaváltozás elleni fellépés terén Merkel egyetértett azzal, hogy Németországnak többet kellene tennie. A kancellár ugyanakkor kitart a vállalás mellett, hogy 2020-ig 40 százalékkal csökkentenék a károsanyag-kibocsátást, 2050-ig pedig 80-95 százalékos csökkentést céloznának meg. Ha nem hoznak további intézkedéseket, a 40 százalékos célkitűzést nem fogják tudni teljesíteni, ismerte el Angela Merkel.

Kapcsolódó
Merkel józanságaMerkel liberális fordulata

Hétmillió voks Maduro ellen

Agyonlőttek egy nőt, többeket megsebesítettek Venezuelában az ellenzék által szervezett, nem hivatalos népszavazáson, több mint hétmillióan voksoltak.

Milliók vettek részt Venezuelában a szimbolikus referendumon, közölte Henrique Capriles ellenzéki vezető, az ellenzéki pártok korábbi közös elnökjelöltje. „Ma bebizonyítottuk a világnak, hogy a venezuelai nép a demokrácia híve. Aki leadta a szavazatát, arra voksolt, hogy megoldást kell találni országunk problémáira” – idézte a madridi El País Caprilest, Miranda állam kormányzóját. Leopoldo López, a nemrégiben börtönből házi őrizetbe helyezett ellenzéki vezető Twitteren tudatta, hogy ő is leadta szavazatát a referendumon, amelynek érvényességét a venezuelai kormányzat elutasítja.

Az ellenzéki pártok kerekasztala (MUD) 101 ország 559 városában állított fel szavazóhelyiségeket, számos európai és latin-amerikai fővárosban is szavazhattak a emigrációban élő venezuelaiak. Az országon belül színházakban, sportpályákon, vagy egyszerűen csak utcai csomópontoknál állították fel a szavazóurnákat. Az ellenzéki voksolás felügyeletét egyetemi rektorok, volt latin-amerikai államfők vállalták. Öt volt elnök érkezett Caracasba: Jorge Quiroga egykori bolíviai, Vicente Fox mexikói, Andrés Pastrana kolumbiai elnök, s két volt államfő Costa Ricából, Laura Chinchilla és Miguel Ángel Rodríguez. A Maduro-kormányzat engedélyezte beutazásukat. A volt elnökök azt kérik, hogy a venezuelai kormány ismerje el a nem hivatalos referendum érvényességét.

Az El Universal című lap jelentése szerint 7 millió 186 ezren adták le szavazatukat a referendumon. Cecilia García Arocha, a Venezuelai Központi Egyetem rektora, a választási bizottság elnöke jelentette be, hogy 6 és fél millióan voksoltak az országon belül, több mint 693 ezren külföldön.

A bolívari szocialista kormányzat július végére írt ki hivatalos népszavazást egy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásáról, az ellenzék attól tart, hogy a néhai elnök, Hugo Chávez nyomdokaiba lépett államfő, Nicolás Maduro referendumának nincs más célja, mint a demokratikus intézményrendszer további szűkítése. Az ellenzék által mindössze 15 nap alatt megszervezett, jelképes referendumon három kérdést tettek fel: Támogatja vagy elutasítja az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását? Akarja-e, hogy a hadsereg kiálljon az 1999-es alkotmány és a jelenlegi nemzetgyűlés döntései védelmében? Támogatja-e szabad választások kiírását, nemzeti egységkormány megalakítását? A MUD mindhárom kérdésben az igen szavazat mellett kampányolt. A Datanálisis közvéleménykutató előzetes felmérése szerint tíz venezuelai közül heten ellenzik az alkotmány átírását, az alkotmányozó nemzetgyűlés felállítását.

Caracasban motorosok rálőttek a sorban álló szavazókra, egy 61 éves asszony, Xiomara Soledad Scott életét veszítette, hárman megsebesültek. A tömeg menekült a géppuskás motorosok elől, többen egy templomban kerestek menedéket. Egy újságírót megtámadtak, elraboltak és megvertek, sikerült kiszabadulnia, de kórházi ellátásra szorult. A kormányzat hallgatólagos támogatásával randalírozó motoros bandák, félkatonai csoportok rendszeresen rátámadnak a Maduro-rezsimmel szemben felvonuló tüntetőkre, a megmozdulásokban már majdnem százan életüket veszítették.

Venezuelában márciusban robbantak ki a kormányellenes tüntetések, amikor a legfelsőbb bíróság megvonta a hatalmat az ellenzéki többségű nemzetgyűléstől. A nemzetközi felháborodás hatására a döntést gyorsan visszavonták, de azóta is mindennaposak a megmozdulások. Maduro rezsimjét azzal gyanúsítja az ellenzék, hogy maga szervezett meg egy látszat-puccskísérletet, hogy annak ürügyén még keményebben csaphasson le a rendszer bírálóira. A gazdaság évek óta súlyos válságban van, a kőolajárak zuhanása csődbe vitte a dél-amerikai olajországot, amely az OPEC egyedüli latin-amerikai tagja. Egyre nehezebb a megélhetés, alapvető cikkek hiányoznak, napokig állnak sorba élelemért, tisztálkodási cikkekért, gyógyszerek sincsenek.

A súlyos venezuelai válság rendezéséért többen is közbenjárnak. Közvetített a Vatikán, José Luis Rodríguez Zapatero volt spanyol kormányfő. A Financial Times értesülése szerint a kolumbiai elnök, Juan Manuel Santos kubai látogatásának is egyik célja, hogy a venezuelai kormányzatot támogató kubai vezetést rávegyék, győzzék meg Madurót az alkotmányozó nemzetgyűlés tervének visszavonásáról.

Észrevétel

Amikor a július 8-i lapszám 9. oldalához értem és Pápai Gábor (Heiszler Andrást és Köves Slomót a Horthy-vitára utaló szöveg kíséretében ábrázoló - A szerk.) karikatúráját megláttam, olyan érzésem támadt, mintha a múlt század 30-as 40-es éveiben volnánk és a Virradat, a Magyarság, vagy az Egyedül Vagyunk nyilas lapok valamelyik számát tartanám a kezemben. A szövegből ugyan kitűnik, hogy a karikaturista szándéka a jelenre utal, de ennek ellenére – nem tartom elfogadhatónak az ilyen ábrázolást.